Élhetnénk azzal a nem túl elegáns fordulattal, hogy mi már év elején megmondtuk, mennyire jók az alapok kilátásai, illetve: hogy a 2003-as sokkot mihamarabb célszerű feldolgozni és újult erővel befektetési jegyek vásárlásába kezdeni, de inkább engedjük magukért beszélni a számokat. A januári kiindulóponthoz képest mostanra valamennyi belföldi instrumentumba fektető alapkategória benchmarkja legalább néhány százalékkal az infláció fölé került, a befektetők így szinte kivétel nélkül pozitív reálhozamot tehetnek zsebre.
Részvényrakéta
A legmegnyerőbb áremelkedést a részvényalapok mutatták be, miután maga a BUX index is több mint 50 százalékkal került magasabb szintre. Volt ugyan nem egy alapkezelő, amelyik mélyen a benchmark alatt teljesített, de a többség azért a viszonyítási alapot képező BUX és RAX indexeket „hozva”, másfélszer annyi pénzzel örvendeztette meg a kitartó jegytulajdonosokat.
Az más kérdés, hogy a befektetők többsége a pénzpiaci alapoktól eltekintve (amelyekbe hónapról-hónapra több milliárdnyi friss befektetés ömlött) gyakorlatilag semelyik alaptípusnak nem szavazott bizalmat, a 2003. végén beindult masszív tőkekivonás csak szeptember-októberben torpant meg. A döntéseiket kizárólag a múltbeli hozamokra alapozó kisbefektetők egyetlen szerencséje, hogy a tőzsdei bikafutam ekkor sem állt meg, sőt az őszi hónapok újabb és újabb részvényrekordokat hoztak. Aki tehát csak a nyár végén kapott észbe, az is bőven részesülhetett a tőzsdei cégek profitjából.
Visszatért a bizalom
Az év során végig igen magasan tartott kamatszint a pénzpiaci alapoknak kedvezett, a kamatvágások nyomán beindult állampapírhozam-csökkenés pedig a kötvényalapoknak. Ráadásul a múltba néző befektetők ezúttal sem jártak rosszul, legalábbis a hosszabb futamidejű kötvényalapok esetében, amelyek egységnyi eszközértékén igazán ősszel éreztették hatásukat a jegybanki lépések. A majd másfél évig tartó jelentős tőkekivonás a szép hozamok jóvoltából így októberben végre megtört, ekkor egy hónap alatt mintegy 4 milliárd forintnyi friss tőke érkezett ezekbe a portfóliókba, amit novemberben ennek többszörösével, mintegy 30 milliárdnyi friss elhelyezéssel fejeltek meg a befektetők.
Az alappiac megbízható kedvenceinek számítanak az ingatlanalapok, amelyek vagyona havonta néhány milliárd forinttal gyarapodott, részben a frissen elhelyezett pénzek, részben pedig az éves szinten 10-16 százalék körüli éves hozamban testet öltő eszköznövekedésnek köszönhetően. Teljesítményük annak fényében egyébként különösen tiszteletre méltó, hogy maga az ingatlanpiac nem zárt kimondottan jó évet.
A nemzetközi instrumentumokba fektető alapokról inkább csak a teljesség kedvéért ejtünk szót. Ebben az évben ugyanis a forintalapú befektetéseknek a forintban gazdálkodó befektetők szempontjából aligha lehetett versenytársuk. A hazai kamatok ugyanis messze magasabbak voltak bármely nagy világvaluta, de még a regionális pénzpiacok kamatszintjénél is, és az euróval, különösen pedig a dollárral szemben folyamatosan erősödött is az év során (az előbbivel szemben 7, utóbbival szemben 14 százalékot), ami relatíve még jobban leértékelte a devizaalapú megtakarításokat. A nemzetközi részvény-, kötvény- és vegyes alapok ezért nominálisan is rendre negatív hozamokat produkáltak, és ez a jegytulajdonosok elpártolásában is meglátszott.
Vegyes kilátások
A hazai alapok összvagyonának mindenesetre jót tett az esztendő, így jó esély van arra, hogy 13 hónap elteltével ismét ezermilliárd forintos vagyon csoportosuljon a konstrukciókban. A piac egészét egyébként az állampapír-piaci események mozgatják, a legtöbb jegytulajdonos ugyanis ezen a részpiacon mozdul meg, és negatív vagy pozitív irányba rángatja a teljes portfóliót. A bizalom a jelek szerint mostanra visszatért – kommentálják a piaci folyamatokat az alapkezelők -, ám félő, hogy a korábbi tapasztalatok ellenére sokan megint a csúcson próbálnak beszállni.
A kötvényalapoknál még viszonylag jól prognosztizálható, hogy az MNB által felrajzolt kamatpálya mentén további alapkamatvágások várhatók, s ezzel az állampapírhozamok csökkenése (féléves távlatban így 10-12 százalékos annualizált hozamra van még kilátás), a tőzsdei papírok árfolyama azonban óvatosságra int. Jóllehet az elemzők szerint egyelőre nem érezhető, hogy megfordulna a trend, egyáltalán nem biztos, hogy a mostani lendület jövőre is kitart. A jegytulajdonosok mindenesetre óvatosak, és az idei rally közepette is időről időre realizálták a profitot.
A kockázat kerülése egyébként a termékkínálat alakulásán is meglátszik. A hazai alapkezelők többsége bizony nem jeleskedik az innováció terén: az elmúlt években legfeljebb néhány új alapok alapja konstrukció, illetve garantált alap színesítette a palettát. A nemzetközinél szürkébb kínálatnak ugyanakkor éppen a rendkívül konzervatív és sokak által maradinak is mondott befektetési kultúra az oka, ami valószínűleg még hosszabb ideig gátat szab a különlegesebb igényeket kielégítő alaptípusok, például a hedge-fundok megjelenésének.
