Nem lehet összevetni a múltbeli hozamokat a jövőbeli ígéretekkel – magyarázza Kovács Zsolt, az ING Investment Management vezérigazgatója
–, ez a módszer csak rossz döntést szülhet. Márpedig a befektetési jegyek tulajdonosai évek óta ezt a stratégiát látszanak követni, ezt jelzik az alapok vagyonának késleltetett hullámzásai. A befektetők ugyanis azt nézik, hogy az alapok hogyan teljesítettek az utolsó 3-6-12 hónapban, majd az eredményt összevetik a bankok betétlekötési kamataival (konrétan mondjuk az EBKM mutatóval).
Megújult a BAMOSZ
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) fontos átalakulásokon ment át az utóbbi néhány hónapban. A 2003. december 8-ai közgyűlés határozatainak megfelelően a tagság vagyonkezelőkkel is kibővült, megújult az elnökség, és új állandó bizottságok jöttek létre, amelyek a továbbiakban szakmai kérdésekben a BAMOSZ döntéshozó szerveiként működnek.
A testületek új vezetői:
• elnök: Holtzer Péter;
• az elnökség tagjai: Fundelits István, Miszori István, Nagy Zoltán, Schuszter Péter;
• az Etikai Bizottság elnöke: Nagy Zoltán;
• a Befektetési Alap Bizottság elnöke: dr. Cseh György;
• a Szabályozási Bizottság elnöke: Fatér Gyula;
• a Szakmai Standard Bizottság elnöke: Kovács Zsolt;
• az Oktatási Bizottság elnöke: Szalai Sándor.
Szélsőségesen ingadozó kamatkörnyezetben, amilyen a tavalyi volt, ez tömeges hisztériához vezethet. Ennek hatását máig nyögik az alapkezelők. A hazai alapokból tavaly nyár óta durván 300 milliárd forint távozott.
Az a tény, hogy a tőkekivonás még mindig tart (januárban ismét 60 milliárd volt a mínusz) egyértelműen annak a jele, hogy a befektetők csakis visszafelé tekintenek. Az alapok negatív vagy csak éppen pozitív hozamai valamint a bankok 11-12 százalékos betéti akciói közötti különbség láttán felhördülve a pénztárhoz sietnek, hogy jegyeiket visszaváltsák és inkább a bankba vigyék.
Hónapoknak el kell még eltelniük, mire ezzel a stratégiával is arra a következtetésre jutnak a befektetők, hogy például a pénzpiaci alapok legalább ugyanakkora hozamot tudnak elérni, mint maguk az egyedi pénzpiaci eszközök (bankbetétek), illetve a kötvényalapok is legalább olyan sikeresek lehetnek, mint maguk az állampapírok.
Márciusi fordulat?
Ehhez legalább a három hónapra visszamenőleges hozamok meggyőző erejére lesz szükség – vélekedik Szalai Sándor, a BAMOSZ oktatási bizottságának elnöke –, vagyis elképzelhető, hogy március már fordulópontot fog jelenteni. A sokkoló novemberi kamatemelés után ugyanis december-január-február már kiegyensúlyozottabb környezetet teremtett az alapok számára, ebben az időszakban már újra láthatunk majd tetszetős hozamokat.
Mindazonáltal megoldást inkább azt jelentene, ha a jegytulajdonosokkal el lehetne feledtetni az általuk űzött gyakorlatot. Ezt tekinti egyik legfontosabb céljának a BAMOSZ újonnan létrejött oktatási bizottsága – tette hozzá Szalai Sándor.
Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója (és egyben a BAMOSZ elnöke) ennél óvatosabb, szerinte nem lehet megjósolni azt, hogy mikor ér véget a bizalmi válság. Ahogyan azt sem, hogy hogyan alakul az alapokban elhelyezett tőke nagysága (annak ellenére, hogy a korábbi években viszonylag nagy biztonsággal lehetett előrejelezni a kiegyensúlyozott állománynövekedést).
Folyik a lobbizás
A BAMOSZ kiemelt feladatként kezeli a hosszú távú megtakarításokat elősegítő támogatási rendszer létrehozását és a tőkepiaci törvény módosítását a további piaci konszolidáció elősegítése és a hazai alapkezelők nemzetközi versenyhelyzetének erősítése érdekében. Konkrét lobbizás jelen pillanatban a PM-nél folyik – fejtette ki Fatér Gyula, a szövetséget korábban 8 éven át vezető elnök -, a személyi jövedelemadó-törvény módosítása érdekében. Azt szeretnék elérni, hogy a többi hosszú távú befektetési instrumentumhoz (biztosítás, pénztárak) hasonlóan a befektetési jegyek után is járjon adókedvezmény. Versenysemlegesen, egyszerűen (egyszerűbben, mint az adóhitel volt) és a minimum 10 évre szóló megtakarítások esetében. A javaslatok minisztériumi fogadtatásáról nincs információ, de támogatásuk esetén is legfeljebb a 2005-ös adótörvényekbe kerülhetnek be.
A befektetők akkor is hibáznak – mondja Kovács Zsolt –, amikor anélkül hozzák meg döntéseiket, hogy pontosan tudnák, milyen alapba is fektették pénzüket. Természesen ez nem csak az ő hibájuk – teszi hozzá -, az alapokról (például az újságok táblázataiban) közölt kimutatások is egy 5-6 évvel ezelőtt készített kategorizálást követnek, amely sok esetben már rég nem tükrözi a tényleges portfólióösszetételt.
A BAMOSZ „szakmai standard” bizottsága (Kovács Zsolt elnökletével), hogy ez ne legyen félrevezető, kidolgozza az alapok újraosztályozását. A sokkal bonyolultabb és nagyságrendekkel nagyobb amerikai alappiacon soha nem fordulhatna elő, hogy részvényalapnak nevezünk egy olyan alapot, amely 40 százalékban állampapírba fektet – hoz konrét példát Kovács. De az sem történhetne meg, hogy a befektetők azért menekülnek el egy pénzpiaci alapból, mert az kötvényalapként van besorolva, és a befektetők vélekedése szerint éppen nem megy jól a kötvényalapoknak. (Ez esett meg például a legnagyobb hazai alappal, az OTP Optimával is, amelyből még januárban is 40 milliárd forint távozott. Persze könnyen elképzelhető, hogy néhány percen belül ugyanez a tőke egy betéti számlán landolt – szintén az OTP-nél.)
Arra a felvetésünkre, hogy teljes precizitással megoldható-e ez a feladat (miután a portfólió elemeinek arányát menet közben azért változtatják az alapkezelők), Kovács Zsolt határozott igennel felel. Mindenesetre addig is, amíg az új kategorizálás megszületik, érdemes rákérdezni a befektetési stratégiára (a portfólió százalékos összetételére), mielőtt jegyeket vásárolunk vagy éppen váltunk vissza.
