Történelmi pillanat volt a magyar baloldal életében 2004. augusztus 25-e, a rendkívüli miniszterelnök-jelölő kongresszus napja. Függetlenül attól, hogy a megválasztott Gyurcsány Ferenc sikerre viszi-e 2006-ban az MSZP-t, vagy sem: házi forradalmat teremtett. Szinte már nem is belátható annak a szakadéknak a mélysége, ami elválasztja az MSZP közvetlen vezetését a tagságtól. Ezen a napon 73:27 (Gyurcsány:Kiss) arányban kiütéssel verte meg a párt tagsága saját elnökségét, egyben – a jelölt személyén keresztül – megüzente igen negatív véleményét Medgyessy Péter miniszterelnök politikájáról is.
Így ez a párt még nem viselkedett. A fontos személyi döntések eddig a háttérben, a nyilvánosság kizárásával, nehezen követhető alkufolyamatokban születtek meg. Gyurcsány ezzel ment szembe, amikor a médián keresztül közvetve, illetve vidéki útjain, változást sürgetve közvetlenül beszélt az MSZP-tagokhoz. Gyurcsány győzelmével kiderült tehát, hogy a modern nyilvánosság nem kegyelmez azoknak, akik elbújnak előle. Az MSZP politikájában ez a felismerés fordulópont lehet. 
SOMOGYI ZOLTÁN, a Political Capital Institute igazgatója
SIKERES LÁZADÁS. Az MSZP vezetőinek mostani baklövése komoly bajba sodorta őket a közelgő tisztújítás előtt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a pártban eredményesen lehet „lázadni”. Az októberi tisztújítás ennek lehet a betetőzése. Ha az elnökség felismerte volna a pártban uralkodó hangulatot, az elégedetlenség és a tenni akarás okozta feszültséget, akkor meglovagolhatta volna az ebből fakadó lendületet. Az MSZP vezető politikusai viszont nem alkalmazkodtak az új helyzethez, talán azért, mert nem is vették észre, hogy mihez kellett volna alkalmazkodniuk. Az őszi tisztújításkor így nem a párt – tisztelet és megbecsülés övezte – „nagy öregjeiként” állhatnak saját tagságuk elé, hanem, mint egy képességét vesztett, hatalmához túl görcsösen ragaszkodó, túlhaladott politikai generáció tagjai.
Nem igazán érthető Jánosi György választmányi elnök, Szili Katalin elnökhelyettes és Lendvai Ildikó frakcióvezető kiállása sem Kiss Péter mellett. A választmány elnökének feladata (pláne, ha nem miniszter) a baloldali kormány politikájának folyamatos kontrollja, ha kell, kritikája. Jánosi György volt hivatalból a legközelebb az MSZP teljes tagságához, így éreznie kellett volna a párton belüli hangulatot. Ha másból nem, akkor a választmányi szavazáson született nagyon szoros eredményből.
TAKTIKAI HIBÁK. Szili Katalin az MSZP elnöki posztjáért indul. Ő és Hiller István tekinthető a két nagy esélyesnek. Szili Katalin állásfoglalása a párt véleményformáló tagsága szavazatának nem egészen 30 százalékát elnyerő Kiss Péter mellett komoly taktikai hibának tűnik. Ez érvényes Lendvai Ildikóra is, aki frakcióvezetőként valószínűleg a frakció véleményét próbálta képviselni, mégis nyitva hagyja az MSZP tagsága számára a kérdést: akkor ezek után mit is képviselhet a frakció, ha ennyire eltér az álláspontja a tagságétól?!
A versenyben felbukkantak új arcok és csoportok is. Az MSZP vezetői valószínűleg nem értették meg, mit jelentenek olyan új csoportosulások, mint a vezető fiatal politikusokat tömörítő, laza hálózatban mozgó, de például a legutóbb, listáról történő országgyűlési képviselőállításon eredményeket elérő, a pártnak különböző nyilatkozataival utat és irányt mutató Mozaik Klub. Nem értették meg, miért kerül annyi fiatal a párt önkormányzati és megyei elnöki székeibe. Pedig nem másért, mint tervezett karrier-okokból. Úgy, ahogyan mindenütt másutt teszik ezt a világon. Az ilyen folyamatokkal szemben pedig nem lehet a nyilvánosság kizárásával fellépni. Ebbe bukott bele az MSZP jelenlegi vezetése, amelynek komolyan össze kell szednie magát, hogy a másfél hónap múlva, októberben bekövetkező tisztújításon eredményes legyen.
Gyurcsány Ferenc a teljes magyar közéletet meglepte azzal, ahogy kikövetelte/kiköveteli magának az új MSZP-t. A Hiller István által oly gyakran emlegetett „pezsgés és tűz” érezhetővé vált az MSZP életében: elég volt csupán a híradók tudósításait figyelni a vidáman és élénken diskuráló párttagokról. Gyurcsány erőt lehelt az MSZP-be. Kérdés, milyen lendületet hoz ez a kormány politikájában, és mit reagál erre a Fidesz.
