Hosszas tétlenkedéssel nem vádolhatók a kereskedelmi bankok: miután május 4-étől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 bázispontos mérséklése 11,5 százalékra vitte le az irányadó alapkamatot, rövid időn belül a pénzintézetek zöme is átárazta termékeit. A legtöbb lakossági bankbetéttel rendelkező OTP gyakorlatilag azonnal lépett, már május 6-ától kevesebbet fizet a fix kamatozású, lekötött pénzekre, a bankok zöme pedig egy-másfél hetes kivárás után mérsékelt (volt azonban olyan hitelintézet is, például a Raiffeisen, amely lapzártánkig nem változtatott). 
Bankfiók. Jobb elkerülni?
Jól példázza a gyors átárazásokat, hogy a Figyelő újságírójának többször is át kellett írnia a kamatmódosításokat tükröző táblázatot, mert naponta újabb és újabb változtatások jelentek meg a bankok hirdetményeiben. Ha valaki veszi a fáradtságot, hogy körbenézzen a piacon, lehet, hogy két nappal később már új kondíciókat talál a kiválasztott banknál. „A héten még akciós kamatot adunk, így 3 hónapos lekötés esetén 10,35 százalékot fizetünk 500 ezer forintra” – mondta a CIB Bank ügyintézője a múlt héten, nem sokkal a kamatvágás után, amikor ügyfélként érdeklődtünk a lekötési feltételekről. Néhány nappal később, május 17-étől azonban, a jegybanki intézkedésre hivatkozva, már ez a pénzintézet is kevesebbet ajánlott.
NAGY SZÓRÁS. A piac állandó mozgásban van, és csak kevés bank teszi meg, hogy a kamatváltoztatást jó előre bejelenti, így nem egyszerű öszszehasonlítani a kínálatot. Mégis érdemes ezt megtennünk, mert sok a veszítenivalónk. Egyes ajánlatok akár 60 százalékkal is magasabbak lehetnek, mint az alacsonyabb kategória kamatkínálata. A legnagyobb különbségek a rövid futamidejű (1-3 hónapos) betéteknél jelentkeznek, az egyéves lekötésnél kisebb az eltérés a meghirdetett kamatokban.
A hozamok különbözőségét főleg nagyobb összeg esetében érezheti meg a pénztárcánk. Például ha az OTP Banknál tartja valaki a megtakarítását, akkor 5 millió forint 1 hónapos lekötése esetén évi 7,25 százalékos kamatot kap, ami bő 30 ezer forintot fial 30 napra, míg például a K&H Bank 10,70 százalékos ajánlata ugyanerre az időtartamra 44,5 ezer forintot hoz a konyhára. Éves szinten már egy közepes méretű tévé ára is összejöhet a különbözetből, ha figyelünk. Ha ugyanis az 5 milliónkat egy évig fialtatjuk bankbetétben, akkor az OTP 7,25 százalékos kamata 362,5 ezer forinttal növeli a megtakarításunkat, míg a HVB Bank 9,10 százaléka 455 ezer forinttal duzzasztja a számlánkat, az eltérés tehát közel 100 ezer forint.
A bankok igyekeznek valamelyest megnehezíteni azok dolgát, akik most – vagy máskor – felbuzdulnak a váltás lehetőségén. Például azzal, hogy borsos árat szabnak a kiszállásnak. Így ha készpénzben vesszük magunkhoz az „áttelepítésre” szánt az összeget, akkor mintegy 2-3 ezrelékes díjjal számolhatunk, ez 5 milliós betétfelszabadítás esetén akár a 15 ezer forintot is elérheti; esetleg kevesebből is megúszhatjuk, ha eddig olyan banknál volt a pénzünk, ahol maximálták a készpénzfelvétel díját. Mindenképpen jobban járunk, ha átutalással intézzük az ügyletet. E tranzakciónak általában kisebb a költsége, és itt is találkozhatunk egy ügyfélbarát díjplafonnal. (Az OTP Banknál legfeljebb 3 ezer forintot kóstál egy utalás, míg a CIB-nél 4,5 ezret.) A legcélravezetőbb megoldás az internetes ügyintézés, ami valamennyi banknál olcsóbb a fiókban történő kiszolgálásnál, sőt, több helyütt egyenesen ingyenes. 
Ha új bankba készülünk átvinni a pénzünket, akkor el kell zarándokolnunk annak valamelyik fiókjába, hogy számlát nyissunk. Ennek szintén van minimális költsége, s itt is jelentkezik a számlavezetési díj. A különbözetből vásárolható tévé képernyőmérete tehát zsugorodhat valamelyest, sőt, kis összegű, rövid távú, 1 hónapos lekötésnél már nem éri meg az egész pénzáthelyezési procedúra. Például 100 ezer forint egyhavi lekötésével nyerhető 800 forint önmagában sem nevezhető érdemi többletnek a máshol is elérhető 500-600 forinttal szemben, ráadásul a különbség a költségekre sem nyújt fedezetet. Érdemes tehát számolnunk, és a kamatokon kívül a költségeket is figyelembe vennünk. A jelenlegi hirtelen kamatváltoztatások miatt pedig – mivel az ügyintézés két-három napot is igénybe vehet – célszerű külön rákérdezni, hogy pár nap múlva is a megismert kondíciók lesznek-e érvényben.
Nagyon csábítóak lehetnek a különféle, jellemzően 2-3 hónapos lekötésre kínált akciós kamatok, éppen ezért tanácsos arra is gondolni, vajon a futamidő végén, amikor betétünket újra be kell fektetnünk, a bank általános kínálatában szereplő hozamok is versenyképesek-e a piac ajánlataival, vagy csupán egyszeri kedvező alkalomról van szó. Az elmúlt években a Raiffeisen Bank, a HVB és a KDB jellemzően a legtöbbet ígérte, náluk valamivel kevesebbet adott általában a CIB, a Konzumbank, az Inter-Európa Bank és az Általános Értékforgalmi Bank. A K&H a mostani ígéreteivel verekedte be magát az élmezőnybe, így kérdéses, hogy a számára szükséges forrás befogadása után is számíthat-e az ügyfél hasonlóan „kedvező elbánásra”.
Befektetéskor fontos döntés, hogy mekkora időtávra kössük le a pénzünket. Egyszerű a válasz annak, aki pontosan tudja, hogy mikor lesz szüksége megtakarítására. Mások viszont a bankok jellemzően 1, 2, 3, 6, 9, és 12 hónapos lekötései közül választhatnak. A legimpozánsabbak az 1 és 3 hónapos lekötéshez kapcsolódó kamatok, miközben 1 évre ígérik a legkisebb hozamot, mivel a kamatszint további csökkenésére számít a piac. E jellemzőknek megfelelően folyamatosan eső kamatokra kell számítani azoknak, akik mindig csupán egy hónapra kötik le a pénzüket, csak a mérséklődés üteme kérdéses.
VÁRAKOZÁSOK. „Az első félévben tapasztalható növekedést követően az év második felében az infláció várhatóan lefékeződik. Így a jegybanki alapkamat az év végéig további 150-200 bázisponttal mérséklődhet, és 9,5-10,0 százalékos szintre kerülhet” – mondta lapunknak Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési központjának vezetője. A szakértő előrejelzése szerint jövőre újabb 150-200 bázispontot vághat az MNB. Tekintettel az állandóan csökkenő kamatszintre, nehéz ma megmondani, ki jár jobban: aki leköti egy évre a pénzét, vagy aki hónapról hónapra megújítja azt. Csak annyi bizonyos, hogy az utóbbi megoldást választók kisebb kamatveszteséggel juthatnak hozzá pénzükhöz, ha a fordulónap előtt mondják fel a betétet.
Mindazonáltal a 8,5-9,0 százalékos éves lekötések sem tekinthetők rossz befektetésnek, hiszen a mai tendencia alapján az infláció az év végére 6,0-6,5 százalékos, 2005 májusában pedig 5-6 százalék körüli lehet, azaz e betétesek 3-4 százalékos reálhozammal számolhatnak. Igaz, ennél nagyobb biztos hozammal kecsegtetnek az állampapír-befektetések: az egy év múlva lejáró papírok 10 százalék felett ígérnek. Az 1-2 hónapos bankbetétek viszont jobban fialhatnak a diszkontkincstárjegyeknél.
