Külső szemlélő számára nem sokat mutat a Hír Televízió Rt. ipari épületből kialakított stúdiója. A hatalmas, lehangoló gyárkémény legfeljebb arra jó, hogy útba igazítsa a stúdiót keresőket. A kusza, elhanyagolt, mégis számos cégnek helyt adó szentendrei úti telephely egyik felújított épületébe belépve aztán annál nagyobb a kontraszt: a több százmilliós beruházással kialakított stúdió nem nagy ugyan, de színvonalas, a korszerű tévéfal lenyűgözi a látogatót. 
Borókai Gábor. Korszerű stúdióban.
FÜGGETLEN? „Független és tárgyilagos híreket közlő, kiegyensúlyozott vita-, háttér- és elemző műsorokat kínáló vállalkozásunk egyedülálló a magyar televíziós piacon” – olvasható a csatorna honlapján. Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. elnöke, az Orbán-kabinet egykori kormányszóvivője szerint a pártatlanság nem azonos a függetlenséggel. „Az a médium független, amelynek finanszírozásában politikai párt nem játszik szerepet, s ezért nincs kitéve politikai erő nyomásának. A Hír TV ilyen.” Borókai szerint nem baj, hogy ha valamely újság vagy kereskedelmi műsorszolgáltató értékorientált, függetlenül attól, hogy irányultsága konzervatív, liberális vagy szocialista. „Sőt, sokkal őszintébbnek gondolom, ha megvalljuk, mit képviselünk, mintha a semlegesség hamis látszatát keltjük” – vélekedik a csatorna elnöke, aki szerint a Hír TV nem semlegességre, hanem kiegyensúlyozott, korrekt hírközlésre törekszik, véleményműsoraik ugyanakkor határozott értékrendet tükröznek. „Kritikusaink jellemzően nem is a híradásainkat bírálják.”
A konzervatív beállítottságát tudatosan vállaló televízió nincs könnyű helyzetben. A műsorkészítés ugyanis igen drága mulatság. A műsorfolyam jellege ráadásul számtalan ilyen, költségesen készülő rövidhírt, tudósítást igényel, így kissé meglepő, hogy az elnök szerint kevesebb mint 1,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a 200 fővel dolgozó televízió. Az pedig különösen szokatlan, hogy saját bevallás szerint már működésének első évében sikerült üzemi szinten csaknem nullszaldós működést elérni. „A fenti kiadásokkal nagyságrendileg megegyezik majd a normális üzletmenet szerint várható 2004-es bevétel” – állítja Borókai Gábor. Ennek több mint fele a kábeltelevízió-szolgáltatóktól származik, míg a fennmaradó részt a reklámbevételek adják.
A Hír TV vezetése által megadott nézettségi adatok szerint 800 ezer és 1,2 millió között változik azok száma, akik ismerik és nézik a hírtelevízió adását. Ennek ellentmond az a Figyelő birtokába jutott 2003. szeptemberi AGB-adat, amely szerint a teljes 18 év feletti lakosságból mintegy 233 ezer fő nézte egy percnél tovább az adást. (Nyilván akadt olyan időszak is, például fontosabb hírek, események idején, amikor a nézettség sokkal magasabbra szökött.)
A csatorna vezetése szerint a mérési módszerből adódóan a kisebb, földi sugárzással nem továbbított adók nézettségi mutatói nehezen értelmezhetők. Márpedig a Hír TV ilyen, ma csupán a háztartások 45 százalékában fogható, így a közvélemény-kutatáshoz hasonló figyelőrendszer hibái valóban nagyobbak lehetnek a szokásosnál. A hírfolyam jellegből adódóan ugyanakkor a hirdetők szemében a nézettségi adatnak adott esetben kisebb értéke lehet, hiszen egy hírtelevíziót ritkán néz órákig az ember. Borókai szerint mégis pozitív visszajelzések érkeznek az üzleti világból, s különösen nagy az igény a műsorszponzorálás iránt, keresettek továbbá az esti hírsáv legdrágább, listaáron 30 másodpercenként 100 ezer forintba kerülő szpotjai. A televízió vezetése biztos abban, hogy működési költségeit a jövőben is megtermeli a Hír TV, s életképessége mellett szól, hogy az új befektetők, akik néhány hete veték át az rt. ellenőrzését 5-6 évet is hajlandóak várni arra, hogy pénzügyileg nyereségessé váljon a konzervatív értékalapon szerveződött vállalkozás.
Közel a politikához
A Hír TV-t megvásárló Töröcskei István és Nánásy Csaba, illetve az ügyletben szereplő cégeik, a Pro Aurum Vagyonkezelő Rt. és az Inforg Rt. sok szálon kötődnek jobboldali kapcsolataikról ismert személyekhez. Az Inforg Rt. például a BÁV-nak a kormányváltást közvetlenül megelőző, Magyar Fejlesztési Bank által vezényelt magánosításában vállalt szerepet (Figyelő, 2002/13. szám), s tulajdonosa, Nánásy Csaba révén szorosan kapcsolódik a Vegyépszer Rt.-hez. Ma a cégadatok szerint az Inforgban a Vegyépszer a meghatározó tulajdonos egy Virex nevű Kft.-n keresztül. Nem mellékes az sem, hogy az előző ciklusban a Vegyépszerhez nagyságrendileg 300 milliárd forint értékben érkeztek állami megbízások, s a 2001-es 5,55 milliárd forintról 2002-re 13,57 milliárd forintra nőtt az út- és hídépítő csoport nyeresége. A megrendelések 2003-ban visszaestek, de még a múlt év után is 5,8 milliárdos csoportszintű nyereségre számít a Vegyépszer. Az új tulajdonosok közt a Töröcskei István vezette Pro Aurum Vagyonkezelő szintén kapcsolatba hozható a Vegyépszer-csoporttal. A cégadatok tanúsága szerint ugyanis tulajdonosként Sárkány Nagy Erzsébet jegyzi a céget, aki Nagy Eleknek, a Vegyépszer elnökének és meghatározó tulajdonosának testvére.
A Mahir-szál a Hír Televízió Rt. új vezérigazgatójához, Fazekas Csabához kapcsolható. Fazekas attól a Hung-Ister Rt.-től igazolt át a televízióhoz, amelyik a Simicska Lajos nevével fémjelzett Mahir-csoport érdekeltsége. A Hung-Ister korábbi tulajdonosai közt található Demján Sándor egyik fontos érdekeltsége, a CEIC Holdings Limited. További adalék, hogy a Hung-Ister három évvel ezelőtt egy Sades Kft. elnevezésű cégben szerzett tulajdont – meglepő, hogy a név latinosan ejtve szadesz-nek hangzik. Lényegesebb azonban, hogy a Sades Kft. korábban a Mahir Rt. érdekeltsége volt, azt megelőzően pedig a Fiatal Demokraták Szövetsége név szerepelt a tulajdonost feltüntető rovatban. A cég korábbi ügyvezetői közt Simicska Lajosra, míg az egykori felügyelőbizottsági tagok közt az OTP vezérkarból ismert Spéder Zoltán nevére is rábukkanhatunk. (Az OTP vezetője, Csányi Sándor egyébként a Demján Sándor által alapított Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, s a díjátadáson gáláns gesztussal saját zsebből finanszírozta a Hír TV 50 ezer eurós közönségdíját.)
A Pro Aurum vezetője, Töröcskei István egykori kollégája, üzlettársa Boros Imrének az Orbán-kormány volt miniszterének. Töröcskei ugyanis 1991-ben a Kulturbank Rt. igazgatóságának elnöke lett, ahol Boros Imre elnök-vezérigazgató volt. Töröcskei 1992-ben a Magyar Hitelbank vezérigazgatói székébe került, ahol ugyanebben az időszakban tevékenykedett nemzetközi igazgatóként Boros Imre. Boros és Töröcskei neve 2002-ben újra a figyelem középpontjába került, amikor a sokat vitatott agrárprivatizációs folyamat keretében a Gödöllői Tangazdaság Rt.-t magánosította egy, a kettejük közös érdekeltségéhez köthető cég.
Töröcskei a meglévő tulajdonosi kör teljes kivásárlása mellett döntött, amelyhez Nánási Csabát és az Inforg Rt.-t is segítségül hívta (lásd külön). A kivásárlás az alapítók számára meglehetősen kedvező feltételekkel történt. A pontos vételár nem ismert, ám úgy tudni, hogy a befizetett 376,8 millió forintos alaptőkénél lényegesen nagyobb összeg jutott vissza a vállalkozó kedvű, s zömmel jobboldali kötődésű alapítói körhöz.
A Hír Televízió Rt. 3768 darab százezer forintos részvényét így Töröcskei István, a Pro Aurum Rt. és az Inforg Rt. közösen szerezte meg. Töröcskei az előző kormányciklusban az Exporthitel Biztosító Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be.
Az újonnan belépő tulajdonosoknak nem okozott problémát az addigi szórt részvényesi kör, hiszen az valójában Bálintfy Gábor ügyvéd és néhány más befektető közbenjárásával szerveződött. „Behatárolt, egymással jó viszonyban lévő üzletemberek csoportjáról volt szó” – erősítette meg Borókai Gábor, aki egyébként április elseje óta csak a csatorna tartalmáért felel, a cég gazdasági ügyeinek intézését, hivatalosan a vezérigazgatói posztot, Fazekas Csaba, a Hung-Ister Rt. eddigi vezetője veszi át. A Hung-Ister a Mahir-csoport érdekeltségi körébe tartozó cég.
A tervek mindenesetre impozánsak. Az új tulajdonosoktól Borókai azt várja, hogy forrásokat teremtenek a technikai fejlesztés finanszírozásához. Ezek közt szerepel egy legalább 50 millió forintos modern közvetítőkocsi beszerzése, a stúdió világításának korszerűsítése, a stúdiókapacitás kibővítése, valamint a szintén több millió forintba kerülő, a grafikai munkákhoz szükséges szoftverrendszer megvásárlása.
