Vonzó sport a könnyűbúvárkodás, ám az azt gyakorlók életét alaposan megkeseríti, hogy sokáig tartó merülés után meghatározott mélységekben több-kevesebb ideig pihenniük kell. Csak így, „zsilipelve” tudják ugyanis elkerülni a keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség, angolul bend) kialakulását. Norvég kutatók most egy egyszerű vegyület adagolásával próbálják orvosolni a nagy nyomás hatásait; ha kísérleteik sikerrel járnak, a búvárok jóval mélyebbre merülhetnek, és tovább maradhatnak a víz alatt, mint manapság. 
Zsilipelő könnyűbúvár. Vége a várakozásnak.
Amikor a búvár nagy nyomású sűrített levegőt lélegez be, az abban lévő nitrogén feloldódik a vérében. A felszínre emelkedve azonban a nyomáscsökkenés következtében a gáz buborékok formájában válik ki a vérben, ami az erek dugulásához, rosszulléthez vezethet, súlyosabb esetben halált is okozhat. Ezért van szükség zsilipelésre, amit ma már megbízható, a merülések mélységét és idejét beszámító táblázatok segítenek.
A nitrogéngáz oldhatóságát azonban úgy tűnik, a mélységen és a víz alatt eltöltött időn kívül más tényezők is befolyásolják. Norvég és horvát tudósok úgy találták, hogy amennyiben a szervezetet a merülés előtt húsz órával intenzíven terhelik, akkor a dekompressziós betegség kiküszöbölése könnyebb, kevesebbet kell zsilipelni. A norvég kutatók mindezt állatkísérletekkel, a horvát orvosok pedig 12 önkéntes búvár vizsgálatával igazolták. Eredményeik szerint az intenzív izommunka következtében köbcentiméterenként egyötöd annyi buborék keletkezett a vérben, mint a pihent szervezetben. A magyarázatot az erek viselkedése adja. A terhelés következtében ugyanis a hajszálerek kitágulnak, ezért a buborékok nehezebben tömítik el azokat. Mindezt az erek falában felszabaduló nitrogén-monoxid váltja ki (e molekulán alapul például a férfi nemi szerv merevedését segítő kék pirula működése is), amely ráadásul az ereket borító sejtek felszínét is megváltoztatja, így azokon nehezebben koncentrálódnak az első mikrobuborékokat kialakító oldott gázmolekulák, ami miatt nagyobb gázbuborékok sem képződhetnek. A norvég kutatók szerint a mesterségesen adagolt nitrogén-monoxiddal hasonló reakciók válthatók ki a szervezetben, mint az izommunkával, így a búvárok könnyen felkészülhetnek a merülésekre. Ezt kísérleti egerekben már bizonyították is: ezek vérében valóban csökkentette a kivált buborékok mennyiségét, amikor az állatokat hirtelen nyomáscsökkentésnek tették ki. A tudósok most a pontos hatásmechanizmus felderítésén dolgoznak, távlati céljuk a dekompressziós betegséget megelőző gyógyszer kifejlesztése.
