 |
Mára stabilizálódni látszik az osztályszerkezet – állapítja meg a Tárki a családok helyzetét kérdőívek segítségével egyéves kényszerszünet után ismét vizsgáló Háztartás Monitorban. Az elitet 3 százalékra, az ez alatt elhelyezkedő felső középosztályt a lakosság 8 százalékára becsülik. Ezeknek az önmagukban is differenciált rétegeknek a helyzete az elmúlt másfél évtizedben határozottan javult. A további 30 százalékot kitevő klasszikus polgári középosztály szintén sokféleképpen élte meg a rendszerváltást, de többségüket inkább a nyertesek közé sorolják. Más a helyzet a közel 40 százalékot kitevő munkássággal. A kilencvenes évek elejének gazdasági válsága és szűkülő munkaerőpiaca ennek az osztálynak a státusát rengette meg leginkább, s a beindult gazdasági növekedésből, valamint az állami osztogatásokból is ők részesültek legkevésbé. Végül mintegy 20 százalék a depriváltság állapotában és az államtól való függőségben él, még akkor is, ha az utóbbi két-három évben jövedelmük az átlagosnál jobban emelkedett.
Megmerevedésről azért nincs szó, a különbségek továbbra is nő. Az egyenlőtlenségeket a felső és az alsó jövedelmi tized hányadosával mérve például azt tapasztalták: 2000 és 2003 között ez az arány 7,5-ről 8,4-re emelkedett (a háztartások átlagjövedelme alapján). De ebben az is szerepet játszhatott, hogy az új felmérésükkel inkább a tehetősebbek eddig rejtve maradt jövedelmét „fogták be” – gyanítják. Adataikból kiderül: a gyermekszám alapján az egyenlőtlenség számottevően erősödött 2000 óta: a gyerektelenek jövedelmének népességátlaghoz viszonyított aránya 108-ról 111 százalékra nőtt, a három- és többgyerekeseké 71-ről 61 százalékra csökkent. A romák jövedelmi helyzete kismértékben javult, de még 2003-ban is az átlagnak mindössze 49 százalékát tette ki.
Egyik legfontosabb megállapításuk, hogy a munkaerő-piaci részvételnek meghatározó szerepe van a társadalmi rétegződésben. Például a rendszerváltást már a munkaerőpiacon kívül megélők esetében az életkornál (tehát annál, hogy hány éve vannak nyugdíjban) sokkal jelentősebb szerepe van annak, hogy mik voltak aktív korukban. A romák számára is a munkaerőpiacra való belépésnél jelentkezik az igazi hátrány.
Az állástalanság a Tárki felmérése szerint magasabb a „hivatalos” adatoknál. A 2003. októberi munkanélküliségi ráta a Tárki szerint 8,35, az inaktivitási ráta 47,67 százalék, szemben a KSH által 2003. IV. negyedévére mért 5,54 és 45,92 százalékkal.
