Gazdaság

Téves kapcsolás

Nem lesz telefonadó, marad az eddigi konstrukció, az üzleti számla áfájának 70 százalékát lehet visszaigényelni.

Nem félti a pénzügyminisztériuimi tisztségviselőket a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) attól, hogy kedvüket szegi a telefonadó elvetése, s a jövő évi adótörvények előkészítéséig emiatt már nem is állnak elő a költségvetési bevételeket növelő ötlettel. A gazdasági kormányzat tagjai hétről hétre bűvészként húzzák elő jogszabály-előkészítői műhelyeikből sikeres és kevésbé sikeres javaslataikat. A telefonadóra vonatkozó elképzelés a VOSZ szerint egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.


Téves kapcsolás 1

„TIZENHARMADIK HAVI” SZÁMLA. Valamely új adónem bevezetése hallatán még év végén is felszisszennek az érintettek, nemhogy év közben. Márpedig a telefonadó 2004. július elsejétől „élt volna”, épp ezért érthetetlen, miként kerülhetett a javaslat úgy az országgyűlés elé, hogy nem élvezte a kormányzó pártok egyöntetű támogatását. A kormányzati döntéseket jellemző forgatókönyv érvényesült: a szaktárca tette a dolgát, s jogszabályba öntötte a büdzsé bevételeit növelő elképzeléseit, amit a három kulcsszereplő – a PM vezetése, a szocialista és a szabad demokrata képviselő csoport – háromféleképpen kommunikált. Információink szerint „normál menetben” nem egyeztet a két kormányzópárt, érzékeny kérdésekben azonban igyekeznek konszenzusra jutni, még mielőtt a kabinet tárgyalna róla. Ebben az esetben az történt, hogy bár a kormány tudott a szabad demokraták ellenállásáról, abban bízva terjesztette be a T. Ház elé a javaslatot, hogy majd csak történik valami. Meglepetésként érte a kabinetet, hogy az egyébként példás frakciófegyelmet tanúsító szocialista honatyák is tiltakoztak. Liberális képviselői körökből a Figyelő úgy értesült, a telefonadóra vonatkozó rendelet a Draskovics-féle takarékossági intézkedés részeként került a jogharmonizációs célú pénzügyi törvénymódosítások közé, szépséghibája azonban az volt, hogy semmilyen uniós direktíva nem indokolja a változást. Az EU-ban olyan típusú előírás ugyanis nem létezik, ami gyakorlatilag 13. havi telefonszámlával terheli meg a cégeket. A tervezet értelmében a vállalkozásoknak minden úgynevezett bejövő vonalas előfizetésük, illetve mobiltelefonjuk után egységesen havi 3 ezer forintot kellett volna befizetniük. A mérleg másik serpenyőjébe a telefonköltség teljes áfa-tartalmának visszaigényléséből származó bevétel került volna (lásd külön).

Elszámolták magukat  

Pénzügyi szakértői kalkulációk szerint 450 ezer vállalkozást és intézményt érintett volna a javaslat, s évi 55,6 milliárd bevételt hozott volna a költségvetésnek. Az üzleti-közüzemi telefonköltségek áfa-tartalmának az államnál maradó részéből 22-24 milliárd forint bevétele származik évente a költségvetésnek. Az állam tehát körülbelül 30 milliárdot nyert volna a telefonadó bevezetésével, s cserébe az üzleti célú használat esetén a teljes áfa visszaigényel-hetőségével.

A Figyelő birtokába jutott szakmai háttértanulmány azonban valószínűsíti, hogy az új adó kigondolói nem számoltak a lépés néhány ágazati következményével. A cégek közel harmada ugyanis a telefonköltségek emelkedésének hírére máris jelezte, hogy előfizetései egy részének megszüntetésére készül. A mobilszolgáltatóknál emiatt kieső bevétel a költségvetésbe fizetett áfa és a nyereségadó összegét is visszaveti.

TORPEDÓ. A fiaskó kódolva volt, mivel a szabad demokrata politikusok már az államtitkári egyeztetésen jelezték, frakciójuk nem járul hozzá a bevezetéshez. Egyszerre indult meg szakmai és politikai ellentámadás a javaslat ellen, amit a lobbizók nem is titkoltak. Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára a Figyelőnek úgy nyilatkozott, minden parlamenti kapcsolatukat igénybe veszik, hogy képviselői módosító indítvány révén megtorpedózzák a kezdeményezést, ha pedig ez nem sikerül, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. „Nehéz hosszú távra szóló üzleti tervet készíteniük a vállalkozásoknak úgy, hogy évről évre jelentősen módosulnak a szabályok, amit a kormány most azzal tetézne, hogy év közben 55 milliárdot húz ki a versenyszféra zsebéből” – érvelt Károlyi, amikor még a háttéregyeztetések folytak.

A telefonadó sorsa azonban végül a kormányzó pártok miatt pecsételődött meg. Igaz, az első „figyelmeztető lövést” a Fidesz adta le. Rogán Antal felszólította az informatikai minisztert és a szabad demokratákat, hogy vétózzák meg a kis- és középvállalkozások versenyképességét rontó, hatástanulmányokkal alá nem támasztott, kimunkálatlan rendelkezést. Röviddel ezt követően szólalt meg Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár, s avatta be a kulisszatitkokba a nyilvánosságot azzal, hogy egyértelművé tette, pártja a kezdetektől nem támogatja a javaslatot. A parlament elé szánt végső változatot nem is látták. Jelzésértékű volt Márfai Péternek, az MSZP informatikai szakbizottsága vezetőjének megnyilvánulása is, aki több sebből vérző elképzelésnek minősítette a javaslatot, s néhány napja még úgy nyilatkozott lapunknak: nem lesz telefonadó, ám a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében úgy módosul a törvény, hogy a telefonköltség áfa-tartalmát egyáltalán nem lehet visszaigényelni.

KÍSÉRLET. Bár még folynak a színfalak mögötti egyeztetések, Bőhm András szabad demokrata országgyűlési képviselő határozottan kijelentette a Figyelőnek: nem lesz telefonadó, s az áfa-levonás szabályai sem módosulnak. A jelenleg hatályos törvények élnek tovább. Az SZDSZ ugyanis nem adja a nevét a vállalkozások számára pluszteherrel járó rendelkezéshez. Friss hír, hogy az országgyűlés költségvetési bizottsága támogatta azt a szocialista módosító javaslatot, amelynek értelmében a jogharmonizációs célú csomagból kikerül a telefonadóra vonatkozó passzus. Szakértők szerint így legközelebb csak az európai parlamenti választásokat követően várható újabb, a költségvetési bevételeket növelő javaslat nyilvánosságra hozatala.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik