 |
Két nappal a Magyar Nemzeti Bank meglepetésszerű kamatcsökkentése után az euró-forint keresztárfolyam megérintette a 250-es szintet, e hét elejére pedig az lett a fő kérdés, hogy mikor tudja áttörni a lélektani határt. A kerek számok gyakran válnak különösebb ok nélkül, pusztán a befektetői pszichológia jóvoltából nehezen áttörhető szintté, a 250 forintos euróárfolyam azonban ennél többet jelent. Ez volt ugyanis annak a sávnak az erős széle, amelybe a jegybank a múlt év második felében próbálta betessékelni a forintot, az azonban egyáltalán nem akart engedelmeskedni a kérésnek.
Az elmúlt hónapot jó eséllyel nevezik majd utólag a hazai pénzpiac szereplői a hirtelen változás márciusának. A jegybank február végén közölte, hogy az árfolyam-politika rovására nagyobb súlyt helyez a kamatpolitikára, egyúttal felfelé módosította inflációs várakozását. Alig több mint egy hónapja még az okozott némi meglepetést, hogy a jegybank nem emelte tovább az alapkamatot, noha kommunikációjában az MNB akkor nem tartotta túlzottan magasnak a 12,5 százalékos értéket.
Egy hónap elteltével a jegybank átmenetinek minősíti az infláció emelkedését, persze mindenki tudja, hogy a nyári csúcs után egyre kisebb áremelkedéssel kell számolni. Az MNB a 25 bázispontos vágás indoklásaként megemlíti az összes olyan, valóban javuló makroszámot, amelyek négy héttel korábban is láthatóak voltak, s legföljebb megerősítést nyertek a legfrissebb adatok által. Nem véletlen, hogy a piaci szereplők a kamatcsökkentés óta arra a kérdésre keresik a választ, valójában mi válthatta ki a lehető legszerényebb mértékű kamatcsökkentés ötletét.
A megfejtést a legtöbben éppen a korábban sikertelenül befolyásolni kívánt árfolyammozgásban vélik felfedezni, vagyis a fő ok az volt, hogy a forint február közepén a legtöbb piaci szereplőt meglepve erősödésnek indult. Természetesen a forint izmosodása mögött a javuló fundamentumok és növekvő bizalom áll, de az MNB üzenete mégis az lehetett a lépéssel, hogy optimista piacon felesleges fenntartani az átlagnál már jó ideje magasabb hozamfelárat.
Ha a jegybank tesztnek szánta a vágás mértékét, a piaci reakcióból újabb kamatcsökkentésekre lehet következtetni. A forintot még a lengyel miniszterelnök lemondása előtti és utáni zloty-gyengülés sem tudta megingatni, a vételi irányzat tartósnak tűnik. A kötvényhozamok csökkenése jó eséllyel indítja be azt a könnyen öngerjesztővé váló folyamatot, amelyben az állampapír-vásárláshoz szükséges átváltások tovább erősítik a forintot, ez pedig újabb monetáris lazítást tesz lehetővé.
