 |
Sok befektetőnek talán fel sem tűnt, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama a nagy tőzsdei rali közepette mintegy 70 százalékkal emelkedett az év eleje óta. A látványos erősödés nem ok nélküli, története során első alkalommal került közel a kárpótlási jegy ahhoz, hogy megtörténjen a bevonása, és a kamatokkal növelt névértéket kifizessék a papírokért, és ezzel 14 esztendő után végre lezárulhasson a kárpótlás. Az ok meglehetősen prózai: nem a politikusok önkéntes döntéséről van szó, a megoldást a szabályozásban kell keresni. A vérmesebb befektetők szerint a fő kérdés az, hogy a papírok az 1742 forintos célárfolyamot csak az év végére vagy már most tavasszal elérik?
A befektetői reményeket leginkább az táplálja, hogy az eltérő jogszabály-értelmezések ellenére a kárpótlási jegyet az év végéig dematerializálni kellene, ami gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak nagyon erőltetetten végrehajtható.
Nem lehet pontosan tudni azt sem, hány darab papír is van a piacon, ezért a dematerializációt szabályosan nem lehet véghezvinni. Így arról sincsenek konkrét adatok, hogy mennyi fizikai papírt kell érvényteleníteni, s helyettük mennyi dematerializált kárpótlási jegyet kell kibocsátani. Becslések szerint a piacon lévő jegyek mennyisége 300-400 ezer darab közötti. Így az állami döntéshozók számára is felmerülhet a gazdaságossági kérdés: megéri-e, hogy a kárpótlási jegyekkel újabb költségei merüljenek fel az államnak, noha előbb vagy utóbb törvényileg le kell zárni a folyamatot.
A történethez csak laza szálakkal kapcsolódó hír, hogy a kárpótlási jegyek értéktári funkcióit ellátó cég információink szerint április végi határidővel felmondta szolgáltatását. Ebből az is következik, hogy májustól nincs biztosítva a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének a lehetősége, miután elszámoló hely hiányában nem teljesülnek a BÉT bevezetési és forgalomban tartási szabályzatának a feltételei.
Jogilag tehát nagyon kényes a helyzet, kérdés, hogy a döntéshozók találnak-e, illetve vállalnak-e egy olyan megoldást, amely ennek dacára fenntartja a jelenlegi helyzetet – vagy inkább kivonja a forgalomból a kárpótlási jegyeket. Gazdasági szempontból a kérdés nagyon egyszerű, össze kell vetni, mekkora költséggel járna a piacon lévő mintegy 400 ezer darab kárpótlási jegy tárolása és dematerializálása, szemben a bevonáshoz szükséges mintegy 700 millió forinttal. Természetesen vannak más megfontolások is, a döntést motiválhatják például a külső szemlélők számára kevésbé érthető politikai szempontok.
