Távol a hivataltól

Magyarország településeinek fele létesített saját honlapot – állapította meg a Tárki tavaly őszi felmérése, rámutatva számos területi eltérésre is. A legfejlettebb régiók között van Közép-Magyarország (az önkormány-zatok 77 százalékának van honlapja), a Dél-Alföld (68 százalék) és a Közép-Dunántúl (64 százalék). A települések lélekszáma is erősen összefügg a honlapok meglétével: míg a 10 ezer főnél több lakosúak 97 százaléka rendelkezik weboldallal, addig az 1000 fő alattiaknak csupán egyharmada. Még nagyobb lemaradásban van az elektronikus ügyintézés elterjedtsége. A TNS 2003-as nemzetközi felmérése alapján ugyan tavaly megduplázódott (3-ról 6 százalékra nőtt) az online kormányzati szolgáltatást igénybe vevők aránya, a vizsgálatban részt vevő 32 ország közül az utolsó előtti helyen állunk (a listát Dánia vezeti, 63 százalékos felhasználási aránnyal). Világviszony-latban tehát igencsak van mit behoznunk az e-kormányzat terén.

BELEHÚZNAK. Az Európai Bizottság e-Europe 2005 elnevezésű akciótervében arra tett ajánlást, hogy 2004 végére a tagországokban az alapvető közszolgáltatások elektronikus úton, interaktív módon is elérhetőek legyenek. A dokumentum négy szintet különböztet meg (lásd külön). Az ajánlások beépültek a Magyar Információs Társadalom Stratégiába (MITS), amelyet a kormány a múlt év végén fogadott el. “Az elektronikus közigazgatás megteremtéséhez szükséges infrastruktúra fejlettségi mutatóiban nincs behozhatatlan lemaradásunk” – reagált az e-kormányzat hazai fejletlenségét firtató kérdésünkre Varga-Balázs Béla. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) főosztályvezető-helyettese kiemeli: annak ellenére, hogy a technológia ára nálunk is ugyanannyi, mint Nyugat-Európában, Magyarország erején felül teljesít; a növekedési ütem kétszerese az európai átlagnak. Az idén informatikai fejlesztésekre mintegy 3,5 milliárd forintot nyerhetnek el az önkormányzatok az IHM, valamint a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében kiírt pályázatokon. Az uniós ajánlásoknak megfelelően a portálok fejlesztése mellett hangsúlyt fektetnek a háttérmunka elektronikussá tételére is, a beszerzéseket pedig nem központosított módon folytatják le, hanem az önkormányzatokra, illetve azok társulásaira bízzák.

Az e-kormányzat elterjedésének fontos eleme az internet-hozzáférési mutatók javítása. Varga-Balázs utalt a Közháló Programra, amely a közintézmények számára biztosítja a szélessávú elérést, valamint a közösségi hozzáférést lehetővé tevő Magyarország pontokra, ahol képzett munkatársak nyújtanak segítséget a világháló és az azon elérhető szolgáltatások használatában. A digitálisan aláírt dokumentumok kezeléséhez szükséges állami infrastruktúra a tervek szerint azonban csak jövő év közepére épülhet ki. Az IHM-nél ugyanakkor kiemelik: az állampolgárok bizalmának megteremtése legalább olyan fontos, mint az infrastruktúra kialakítása.

Az elektronikus ügyintézés elterjedése alapvetően kulturális kérdés – vélekedik az e-kormányzati megoldások legnagyobb szolgáltatója, az IBM kormányzati szektor divíziójának közép- és kelet-európai vezetője. Gögge Péter úgy látja, nemzetközi összehasonlításban nem vagyunk lemaradva. “Igaz, hogy nyugatabbra előrehaladottabb projektek valósultak meg, ám azok eseti, s nem országos kezdeményezések” – mondja, hozzátéve, hogy Magyarországon az utóbbi években sok minden történt az e-kormányzat infrastruktúrájának kiépítéséért. “Az igazán nagy feladat a háttérrendszerek kiépítése, ezek után már egyszerűbb lépés, hogy konkrét interneten folyó ügyintézési lehetőségeket nyújtsunk a lakosságnak” – mutat rá Gögge, aki szerint az ország az e-kormányzat négy alesete közül (lásd külön) leginkább a G2B és a G2C terén ért el eredményeket.

KOMPLEXITÁS. Az érezhetően megnőtt kereslet hatására több magyar tulajdonú cég is nyújt e-kormányzati szolgáltatásokat az érintett intézményeknek. “Az elektronikus önkormányzatok tartópillérei egyre inkább öt meghatározó terület körül csoportosulnak” – beszél az e-önkormányzati projektek tapasztalatairól Tábor István, a Trinety Bt. vezető tanácsadója, a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) e-önkormányzat szakértője. Ezek az informatikai infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztése mellett az elektronikus szolgáltatások kiépítése, a portálfelületek létrehozása, valamint az integrált közigazgatási és adminisztratív alkalmazások bevezetése. Komplex, mind az öt területet átfogó, időben és térben egyszerre alkalmazó projekt implementálására hazánkban még nem volt példa, bár az egyes területekre külön-külön számos, világviszonylatban is korszerűnek mondható megoldás született már. Az adott területek fejlesztése a legtöbbször párhuzamosan, de nem integráltan történik.

“Megoldásaink az elektronikus ügyintézés és ügyfélkezelés teljes skáláját lefedik” – tájékoztatta lapunkat Madár Zoltán, a Geoview Systems Kft. programigazgatója. Az integrált és modulárisan felépített rendszer az építési hatóság feladatkörétől az adóügyintézésen keresztül a kereskedelmi engedélyek kiadásáig képes kezelni az önkormányzat feladatait. Az önkormányzati kommunikációt elősegítendő, a vállalkozás a Hewlett-Packarddal és a MatávCommal megvalósított együttműködés során kifejlesztetett egy Unix alapú önkormányzati portálrendszert, amelynek működik Windows alapú változata is. A nyitott architektúrájú, XML-alapú szoftver párhuzamos publikálási és szerkesztőségi felületet biztosít, az információt pedig interneten, WAP-on vagy sms-ben is képes továbbítani. Egy IHM-pályázat keretében a három cég 156 önkormányzat portáljának kialakítására nyert el megbízást. A Geoview Systems nemrég állította üzembe Szombathelyen az egyebek mellett az elektronikus csoportmunkát és a közgyűlési munkát elősegítő rendszerét, amely aktívan mintegy 450 önkormányzati dolgozó és képviselő munkáját kapcsolja össze. Hódmezővásárhelyen pedig elkészült az integrált portál kiépítése és – az előbb említett rendszerek mellett – folyamatban van a helyi adózást, illetve elektronikus beszerzést biztosító rendszerek bevezetése.