Az ígéret földje

Kisvárosi bankfiók. Az OTP a BCR megszerzésével hiába próbálkozott.

Felélénkült a verseny 2003-ban a romániai lakossági bankok körében: a magánszemélyeknek nyújtott hitelek összege az előző évhez képest megháromszorozódott. Ennek oka nem utolsósorban az, hogy a hitelhez jutás feltételei jelentősen egyszerűsödtek: fogyasztási cikkeket például a múlt év óta akár előleg és kezes nélkül is lehet hitelre vásárolni, de a lakáshitelek piaca is látványosan bővült.

E verseny legerősebb szereplője a valamennyi pénzügyi területen piacvezető – 31,4 százalékos piaci részesedésű – Banca Comerciala Romana (BCR), amely több sikertelen privatizációs próbálkozás után (amelyek során az OTP Bank is próbálkozott a tulajdonszerzéssel) 25 százalékban az EBRD és a Világbank alá tartozó IFC tulajdonába került, végleges és tényleges magánkézbe adása pedig az idén vagy legkésőbb jövőre esedékes. Ezenkívül még az 1,3 százalékos piaci súllyal “szerénykedő” Banca de Export Import a Romaniei áll magánosítás előtt, amelynek lezárultával a román bankszektor mintegy 80 százaléka lesz majd külföldi kézben. Ezt az arányt máris híven érzékelteti, hogy a BCR után az ABN Amro, a Raiffeisen és az ING Bank, továbbá a Citibank és a HVB helyi érdekeltsége, valamint a szintén külföldi tulajdonba került román postabank, a Banc Post következik a sorban.

A pénzintézetek új lakossági szolgáltatásainak köszönhetően az egy ügyfélre jutó banki termékek átlaga elérte az 1,8-at. Az internetpenetráció terén Magyarország előtt járó Romániában az online banki szolgáltatások is népszerűek, e területen hagyományosan a Banc Post, a BCR és a Raiffeisen Bank járnak az élen. A BCR a hitelkártyapiacnak is a legnagyobb szereplője – döntően azért, mert az állami hivatalnokok e bank közvetítésével kapják a fizetésüket -, de a legnagyobb növekedést 2003-ban a Raiffeisen produkálta, és az újonnan létrejött Banca Transilvania is komoly tényezővé vált. Jellemző, hogy ez utóbbi bank részvényeinek árfolyama csaknem 40 százalékot emelkedett 2003-ban. 

Ami a jövőt illeti, a szakértők bizakodnak. Noha 2004 februárjában a román jegybank megszigorította a hitelezési feltételeket, így is számottevő növekedést várnak a lakossági hitelpiacon. Egyrészt a jövedelmek érezhetően növekedésnek indultak, és ez alighanem pozitívan hat a hitelvállalási kedvre, másrészt jelentősek a piac tartalékai: még városi környezetben is 50 százalék alatti a banki szolgáltatásokat igénybe vevők aránya. Befektetői szemmel további pozitívum, hogy a rossz minősítésű hitelek 1998-ban még 58,5 százalékos aránya mára 3,7 százalékra olvadt.