Bernadett két hónapja tért vissza korábbi munkahelyére 10 hónapos kislánya mellől, akire most a nagymama vigyáz. Döntésében nagy szerepet játszott, hogy a fizetése háromszor akkora, mint a gyed. “Attól is tartottam, hogy kisgyerekes anyaként nem találok új állást, így amikor a cégem megkeresett egy ajánlattal, igent mondtam” – meséli Bernadett, aki nem tervez több gyereket.
| Északi példa |
|
Norvégiában, Svédországban és Finnországban az utóbbi években javult a gyer-mekvállalási kedv, annak dacára, hogy ezekben az országokban nincsen direkt népesedési program, a kérdést az esély-egyenlőségi politika berkein belül kezelik. A szülési szabadság és gyermekgondozási segély azonban legfeljebb másfél évre szól, inkább azt szorgal-mazzák, hogy a nők hamar visszatér-hessenek a munka-erőpiacra, s gyermekgondozó intézményeket fejlesztik. Minden beruházás támogatást élvez, ami a nők elhelyezkedését segíti – például az óvodaépítés, vagy a baby-sitter szolgáltatás minőségbiztosítása. |
|
A jelenség nem egyedi: Magyarországon egy nő átlagosan 1,31 gyermeket hoz világra élete során, pedig a népesség utánpótlásához legalább 2,1-es termékenységi arány lenne szükséges. Bernadetthez hasonlóan sok nő tart attól, hogy gyerekes anyaként már nem fogják őt foglalkoztatni, s ez erősen visszaveti a családalapítási kedvet. Az anyák fizetése a kihagyások után sem éri utol gyermektelen társnőikét.
A “fogy a magyar” közismert problematikájának kezelésére a Népesedési Kormánybizottság egy leendő kormányprogram koncepcióját dolgozta ki, melyben számos javaslatot fogalmaz meg a gyermekvállalás, az egészséges életmód és a vándorlás témaköreiben. A tervezet részletesen foglalkozik a női munkavállalás ösztönzésével, s célul tűzi ki, hogy a nők ne érezzék összeegyeztethetetlennek a szakmai és a családi életüket (a koncepció részleteit lásd külön).
 |
A nők gazdasági aktivitása egyébként hazánkban 52 százalék körül mozog, míg az EU-ban meghaladja a 60 százalékot. Az unió politikája a foglalkoztatás további emelését szorgalmazza. A koncepció előremutató, s számos olyan problémára tesz megoldási javaslatot, amit az érintettek nehézségnek szoktak megélni “munka és gyerek” összeegyeztetésében. A javaslatok legtöbbjével a megkérdezett vállalatok is egyetértenek.
FÉLIDŐ, FÉLPÉNZ. A program szerint a gyesről visszatérőket alkalmazó cég adóengedményben részesülne (hasonlóan a már jelenleg is érvényben lévő egészségügyi hozzájárulás-kedvezményhez).
 |
A tervezet ösztönzi a rugalmas munkaidőt, a részmunkaidőt, a távmunkát és egyéb atipikus foglalkoztatási formákat. Mindez valóban segítséget jelenthet az egyébként “kettészakadó” szülőknek – és nem csupán az anyáknak. A koncepció le is szögezi: nem célja a hagyományos női szerepek konzerválása. “Éppen ezért a női részmunkaidő tömeges elterjedése nem üdvös, hiszen ez azt sugallná, hogy csak az anyák dolga a gyerek és a háztartás ellátása” – jegyzi meg Nagy Beáta, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ igazgatója.
A részmunkaidőnél eddig a cégek egyik ellenvetése volt, hogy ugyanakkora közteherrel járt, mint a “8 órás” foglalkoztatás. A koncepció most a terhek időarányos csökkentését javasolja, ám ezzel nincs kipipálva minden kifogás. “Irodai munkaköröknél nehéz elfelezni a feladatokat, s dupla ideig tart egy projekt. Vezetői munkánál pedig munkaidőről beszélni meglehetősen akadémikus” – véli Dobák András, a Tesco Globál Áruházak Rt. személyzeti igazgatója. Az áruházláncnál a dolgozók közel fele nő, részmunkaidőben főleg a pénztárosok dolgoznak. Dobák András szerint a részmunkaidő még nincsen benne a hazai vállalati köztudatban, ám sok esetben a munkavállalóknak sem érné meg: egy alacsony bérszintű állásban “félpénzért” esetleg már nem is érdemes bejárni.
 |
| Juhos Andrea. A karriertanácsadó szerint aki megteheti, csak pár évi munka után menjen gyesre. |
A cégek örömmel fogadják a kismamák alkalmazásának anyagi ösztönzését, például adókedvezményekkel. Kevésbé boldogak viszont a fokozott jogi védelemtől. Dobák András szerint a gyesről visszatérők felmondási tilalmának 90 napra való visszaállítása irreleváns abban az esetben, ha van megfelelő munka az édesanya számára. Aggályosnak tartja továbbá a visszatérők bérének külső mutatószámhoz kötött indexálását is, mert elszakadhat a cég belső bérarányossági rendszerétől.
A Shell Hungary Rt.-nél most fontolgatják a részmunkaidő bevezetését. A távmunkára könnyebb lehetőséget biztosít szükség esetén a laptop és a mobiltelefon, előbbivel az irodai dolgozók 40 százaléka rendelkezik. “Velem is előfordult, hogy kórházba került a gyerekem, s amíg aludt, sürgetőbb feladataimat távmunkában elvégeztem” – árulja el Solti Andrea HR-vezető. A Shell a gyermekgondozásból visszatérni kívánó kolléganőknek külön programot tart fenn. Ha az anya fél év után újra munkába szeretne állni, akkor az otthonlét ideje alatt is bérkiegészítést kap, a gyerek egyéves koráig pedig 6 órás munkaidőben dolgozhat teljes bérért.
A vállalatok rendszerint fél évig, legfeljebb egy évig tudják helyettesítéssel, a munka átcsoportosításával megtartani a szülő nő állását, ennél hosszabb távollét esetén új embert vesznek fel, tehát bizonytalanná válik, hova tud visszatérni a kismama.
NŐK A MARGÓN. A hazai gyakorlat, amely 3 évig gyermekgondozási juttatást garantál, világszerte a leghosszabbak közül való. Sőt, a gyettel a háromgyerekes anyák a legkisebb gyerek 8 éves koráig otthon maradhatnak. Ezek a kedvezmények sok nő számára kivonulási lehetőséget jelentenek a munkaerőpiacról, az érintettek azonban nincsenek tisztában ennek veszélyeivel. Többévi “pelenkázás” után szinte lehetetlen viszszatérni, azaz tartós marginalizációt jelent az anyáknak. A gyes és a gyed vívmányairól azonban nehezen mondana le a lakosság, ehhez a férfiak is ragaszkodnak. Ezt a népesedési koncepció nem is készül megnyirbálni, viszont rugalmasabbá tenné a gyes és a munkavállalás határát: részmunkaidős állás mellett is kapná a juttatást a szülő a gyermek 3 hónapos korától akár 6 éves koráig.
| A népesedési koncepció a női foglalkoztatásról |
A TIPIKUS MÓDSZEREK ÖSZTÖNZÉSE: A munkáltatói adóterhek arányos csökkentése, ha a szülő fokozatosan kíván visszatérni a munkaerőpiacra • A gyermektámogatások fenntar-tása munkába állás első idősza-kára • A gyes részmunka mellett akár a gyerek 6 éves koráig járhat • A jelenlegi másfél éves kor helyett a gyermek 3 hónapos korától lehessen részmunkát vállalni támogatás mellett •A gyes felfüggeszthető és újraéleszthető
JOGI ESZKÖZÖK: Adókedvezmény a gyermekgon-dozásból visszatérő szülőket foglalkoztató cégeknek • A gyesről visszatérő szülőket 90 napig ne lehessen elbocsátani • A munkabér indexálása a vissza-térőknek • Más munkakör fela-jánlása, ha az eredeti be van töltve
ALKALMAZKODÁS A MUNKAERŐPIACHOZ: Közvetítői és munkaerő-piaci információs tanácsadó hálózat • Képzési támogatások az anyasági távollét időszakában •Vállalkozóvá válás segítése
AZ ANYÁK TEHERMENTESÍTÉSE: Gyermekgondozó intézmények fejlesztése, a munkarendhez igazodó nyitva tartás • Nyári gyerekfelügyelet bővítése • Az apa is legyen jogosult minden támogatásra • A nagyszülők támogatása a gyermekgondozásban |
|
“Az anyákat is meg kellene győzni, hogy nem bűn a gyerek hároméves kora előtt visszamenni dolgozni” – jegyzi meg Varga Ágnes, a Népesedési Kormánybizottság főosztályvezetője, aki maga is részt vett a koncepció kidolgozásában. A több évig otthon levő nők azonban sokszor “akarnak is meg nem is” visszatérni a munkaerőpiacra. Tavaly például a XVIII. kerületben Phare-támogatással 21 hónapos programot hirdettek meg a gyes után elhelyezkedni kívánó állástalan anyáknak. Az átképzés, tréning és munkahelykeresés idejére a nők minimálbért kaptak. Mégis, alig lehetett feltölteni a 100 fős létszámot, s 18-an menet közben lemorzsolódtak.
TIPPEK KISMAMÁKNAK. Aki tudatos, az képes minimalizálni a gyerekvállalás jelentette hátrányt a munkaerőpiacon. Juhos Andrea, a DBM Magyarország karriertanácsadó ügyvezető igazgatója azt javasolja, hogy aki megteheti, csak pár évi munka után menjen gyesre, ezalatt bebizonyíthatja rátermettségét a vállalatnál. Ha az anya több gyereket szeretne, akkor minél kisebb időkülönbséggel “ütemezze” őket, s – a példánkban szereplő Bernadetthez hasonlóan – fontolja meg, ha a gyes alatt a munkahelye egy ajánlattal keresi meg. A munkaerőpiacon megmérettetni ugyanis sokkal nehezebb, mint a régi céghez visszatérni. Érdemes a gyes alatt is tartani a kapcsolatot a munkahellyel és tanulni vagy szinten tartani a tudást. Solti Andrea például interneten böngészett szakmai anyagokat, amíg otthon volt kisgyerekeivel.
A kormányprogram javaslatai közt is szerepel a képzési támogatások kiterjesztése kismamákra. Ám, ha a program meg is valósul, akkor sem mindegy, azt hogyan kommunikálják. Frey Mária 2002-es tanulmányából kiderül, hogy a gyesen, gyeden levő dipolomás anyák 31,5 százaléka nem volt vele tisztában, hogy a gyes alatt tandíjmentesen szerezhet másoddiplomát.
A bizottsági tanulmány zömmel hasznosnak tartott javaslatai mellett a megkérdezettek számos ötlettel előálltak, amely a gyermek és a munkavállalás összeegyeztetését segítené. Nagy Beáta a svéd gyakorlatot említi példaként, ahol a gyermek után járó támogatás teljes összegét csak akkor kapja meg a család, ha mindkét szülő legalább egy-két hónapot otthon marad a kicsivel. A magyar apák eddig is mehettek ugyan gyedre – s a népesedési koncepció minden támogatást kiterjesztene rájuk is -, ám ez önmagában nem garantálja, hogy élni is fognak a lehetőséggel.
