Nagy lendülettel vetette bele magát a távközlési iparág a mobil internetes technológiába. A szakma egyik legnagyobb sereg-szemléjének számító genfi szakkiállítás jóformán nem is szólt másról, mint a mobiltelefonok és a világháló egybeolvadását jelző megoldásokról. Az ügyfelek döntő többsége azonban még mindig nem a mobiltelefonjához kap, ha internetezni szándékozik. 
A nemzetközi internetláz, a piaci felfutás időszakában még úgy gondolták, hogy a távközlési szektor két dinamikusan fejlődő szegmen-sének egybeolvadása gyors és zökkenőmentes lesz. A szakértői várakozások sok tekintetben nem igazolódtak, pontosabban olyan formában nem igazolódtak, ahogyan azt eredetileg elképzelték. Az internet mobilos válfaja ma már Magyarországon is a hétköznapok többé-kevésbé megszokott alkalmazása lett, legfeljebb az ügyfélnek nem mindig esik le azonnal a tantusz, vagyis nem gondol az adott mobilos tartalom és a világháló közötti összefüggésre.
ÉLEDŐ WAP. Az évekkel ezelőtti kezdeti lelkesedés egy olyan elképzeléssel párosult, ami hibásnak bizonyult. A mobiltelefonok egészen az utóbbi időkig közel sem tudták visszaadni a világháló számítógép-monitorokon megszokott megjelenési formáját. A speciálisan erre a célra létrehozott, úgynevezett WAP oldalak ráadásul kezdetben csigalassúsággal töltődtek le a készülékek kisméretű, kis felbontású fekete-fehér képernyőire, az izgalmas tartalmak fejlesztését pedig megakasztotta a dotcom lufi kipukkanása utáni általános piaci visszaesés. Az annak idején látványos körítéssel beharangozott WAP az első évek kudarca után viszont most kezd magára találni, igaz, a hárombetűs rövidítést a szolgáltatók kevésbé hangsúlyozzák, segítve az első, rossz tapasztalatok feledésbe merülését.
Sokat fejlődtek a készülékek is, nagyobbak és színesek lettek a képernyők, amelyek most már élvezhetőbbé teszik az internetezést. Nagyot lendített a népszerűségen a GPRS technológia megjelenése, érezhetően gyorsabbá vált az oldalak letöltődése és kedvezőbb, hogy a szolgáltatók az adatforgalom és nem a hívás hossza után számláznak. Míg a lakossági ügyfelek elsősorban a mobiltelefonjukat kezdik internetezésre használni, az üzleti előfizetők körében egyre népszerűbbé válik a hordozható számítógépekhez illesztett SIM kártyákkal való világhálós kapcsolattartás. A hazai mobiltelefon-társaságok emellett elkezdték kiépíteni azokat az adott helyhez – például a ferihegyi repülőtérhez, vagy a Westend Hilton Hotelhez – kötött drótnélküli hálózataikat, amelyek még jobb technikai lehetőséget adnak a noteszgépes szörfölésre.
A Westel 777mobil néven fenntartott WAP-os portáljának olvasottsága felveszi a versenyt az országos napilapokéval és a nagy magyarországi internetportálokéval is, a szolgáltatást havonta átlagosan 400-500 ezer ügyfél használja. A forgalomra jellemző, hogy például 2003. december 25-én a 777mobil főoldalát több mint 200 ezer alkalommal töltötték le. A piacvezető társaság ügyfeleinek több mint 60 százaléka rendelkezik internet böngészésre képes telefonnal, ami leginkább annak köszönhető, hogy az utóbbi években – egy-két típus kivételével – kizárólag WAP-os készülékeket árusítottak. A Westel a hazai szolgáltatók között egyedülálló módon önálló hírszerkesztőséget üzemeltet, de a szerkesztőcsapat által készített tartalmakon túl természetesen igénybe vesznek külső tartalomszolgáltatókat is. A társaság úgy véli, az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy megéri “házon belül” tartani a tartalomfejlesztés meghatározó részét.
KÜLSŐSÖK. Ettől némileg eltérő üzletpolitikát folytat viszont a Vodafone és a Pannon GSM, amelyek elsősorban külső tartalomszolgáltatók közül választják ki azokat, amelyek termékeit beépítik a saját nevükkel fémjelzett portáljaikba. A Vodafone tavaly ősszel nagy reklámkampánnyal vezette be Magyarországon is a Live! néven futó szolgáltatását. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy olyan internetes portál, amelyet a társaság különböző saját és külső tartalmi szolgáltatásokból szerkeszt megjelenésében is egységessé. Az oldalt és a telefont sikerült annyira összeolvasztani, hogy a Vodafone – a készülékvásárlásnál globális méretét kihasználva – egyenesen olyan mobilok forgalmazásába kezdett, amelyekbe a Live! gomb már eleve be van építve. Az ügyfél élménye az, hogy a telefon egyik gombjának megnyomásával azonnal megjelenik az oldal – mintha a készülék egyik menüpontja lenne -, a valóságban viszont mindig egy GPRS kapcsolat épül ki.
A legforgalmasabb WAP-os oldalakat a mobilcégek tartják fenn, és egyelőre kevés olyan magyar üzleti vállalkozás indult el, mely kimondottan ebben a piaci szegmensben látna fantáziát. Az adatátviteli sebesség egyelőre inkább a statikus tartalmak továbbítására megfelelő, a számítógépes internetezésben egyre nagyobb teret hódító multimédiás alkalmazások mobilosodására még várni kell.
