 |
| Sorbanállás a Szépművészeti Múzeum előtt. Külföldi turistákat is vonz a kiállítás. |
Jó kiállítási téma, szép anyag, tudományos koncepció, ezzel pedig már lehet szponzort is találni – így foglalja össze Geskó Judit, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, a Monet-kiállítás kurátora, hogy mi szükséges egy ilyen volumenű tárlat megszervezéséhez; mindehhez, mellesleg, kilenc hónapon át napi 15 óra munka is járult.
A kiállítás egyik legfőbb támasza a budapesti Francia Intézet volt, a szervezésben nyújtott segítség mellett ők kutatták fel a szponzorok zömét is. A múzeum sajtósa intézte a média-bartereket, amelynek keretében például az egyik nagy kiadóvállalat – negyedoldalas hirdetésekért cserébe – évzáró rendezvényét a kiállítás helyszínén tarthatta, exkluzív tárlatvezetéssel egybekötve.
| Támogatók és kiadások |
A kiállítás összköltsége mintegy 200 millió forint, ennek felét a biztosítás és szállítás kiadásai viszik el. Az állam emellett 24,5 milliárdos értékben vállalt kezességet a kiállított műtárgyakért.
A Szépművészeti Múzeum – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a képeket díjmentesen kapta, viszont a 33 múzeumból érkező, a képeket kötelezően kísérő kurátorok repülőjegyét, szállását, napidíját fizetnie kellett. A kiállítótérben tízmilliós nagyságrendű biztonságtechnikai beruházásokat kellett végrehajtani, továbbá meg kellett erősíteni a múzeum őrzését is. A tárlatot bemutató katalógus körülbelül 15 millió, míg a szűkre szabott marketingköltségek és a kiállítás designja 10 és 6 millió forintba kerültek. Ezekhez jön még a kiállításról tájékoztató egyéb kiadványok költsége, és a szervezési munkában részt vevő szakértők díjazása is.
A kiállítás költségeinek legnagyobb részét a belépőjegyekből finanszírozzák. 42 millió folyt be a szponzoroktól, továbbá az intézmény fenntartója, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is jelentős segítséget adott a Monet-kiállítás megszervezéséhez. |
|
A kiállítás megszervezésében Geskó Judit egy új, a nyugati múzeumok gyakorlatából ellesett módszert alkalmazott – részben a szervezésre rendelkezésre álló meglehetősen kevés idő miatt. A szóba jöhető európai és amerikai múzeumok részére elküldtek egy bő tájékoztató anyagot. Ehhez a kiállítás tematikáján, a szerepeltetni tervezett művészek felsorolásán kívül egy úgynevezett facility reportot is csatoltak, amelyben részletezték a Szépművészeti Múzeum épületének főbb paramétereit, biztonsági felszereltségét, struktúráját, állapotát. A megkeresett múzeumok, amennyiben a kölcsönkért műalkotások nem voltak lekötve más célra, szívesen kölcsönözték azokat, de például a koppenhágai múzeummal kölcsönösségi megállapodás született, aminek értelmében az általuk adott festményért, Monet egyik hollandiai tájképéért cserébe a Szépművészeti a közeljövőben kölcsönadja Edouard Manet Baudelaire kedvesét ábrázoló képét.
TÚLTELJESÍTVE. A kiállítást decemberben mintegy 60 ezren látogatták meg, hétköznaponként átlagosan 1500-2000-en, míg a “sorban állós” hétvégéken 3000-en naponta. Két hét alatt teljesítették a decemberi tervet, aminek köszönhetően valószínűleg további belépőjegyeket kell készíttetni az előre kinyomtatott 120 ezer mellé. Ennyi látogató esetén válik nullszaldóssá a kiállítás, tehát valószínűleg nyereséget is fog hozni (a kiadásokat lásd külön).
A 10 ezres tervhez amúgy az adta az alapot, hogy korábban a lényegesen kisebb volumenű Picasso kiállításra 60 ezren voltak kíváncsiak. Az első hangzásra talán kissé drágának tűnő, 1700 forintos felnőtt belépőjegyet Geskó Judit szerint úgy kell értékelni, hogy “Bécsben egy hasonló kiállításra minimum 10 euróba kerül egy belépőjegy”. A hagyományos marketing- és pr-eszközökön kívül – Magyarországon talán még egy kissé szokatlan módon – már a merchandisingra is nagy hangsúlyt fektettek mind a szervezők – egyes Monet-képek jogát megszerezve mappák, egérpadok, könyvjelzők díszítésére -, mind a kiállítás katalógusát megjelentető Vince Kiadó, ami újabb pluszbevételeket eredményezett.
 |
| Látogatók a tárlaton. |
CSALI. A kurátor szerint rendkívül fontos szerepe van – a sok egyéb szempont mellett – a jól kiválasztott húzónévnek is. A Monet nevével fémjelzett kiállítások világszerte hatalmas sikert arattak, és nem kevés profitot termeltek egyes nyugat-európai, és amerikai múzeumok számára. “Egy ilyen megarendezvény után legközelebb már talán egy kisebb kiállításra is nagy számban eljönnek az emberek” – teszi hozzá a rendezvény kurátora, aki szerint a hasonló kiállítások szervezésének elősegítéséhez létre kellene hozni egy nemzeti alapot, mintegy 200-300 millió forinttal.
Ebből az alapból a “sikergyanús”, megfelelő tervvel rendelkező kiállításokat támogatnák, amelyek – hasonlóan a mostanihoz – vissza tudnák termelni ezt az összeget, így az újra eloszthatóvá válna, tehát mintegy a tárlatok előzetes meghitelezéséről lenne szó. A kurátor szerint talán az angliai múzeumok vannak a legelőnyösebb helyzetben, az ilyen jellegű ottani kiállítások legnagyobb részét ugyanis a lottóból befolyó nyereségből fedezik, sőt még új műtárgyak vásárlására is futja a kötelezően befolyó pénzből.
A világviszonylatban is jelentősnek számító kiállításnak egyébként turisztikai szempontból is komoly vonzereje lehet, hiszen éves szinten mindössze körülbelül 50 hasonló kiállítást rendeznek a világban. A külföldi hírverést elősegíti, hogy a kulturális tárca marketingosztálya a közeljövőben a környező országokban kampányt szervez a magyar Monet-kiállításnak.
