Saját szerencséjük kovácsai

Kovácséknak már a névjegyük is zöld: a háttér a természetes alapanyagú készítmények lelőhelyére utal. Ugyanakkor a szín a házaspár szerint azt is jelzi, hogy aki manapság erre a piacra lép, annak számolnia kell a dzsungelharc minden elképzelhető válfajával is. Különösen érvényes ez az újonnan jöttekre, márpedig a Vitaminkosár Kft. a maga 1998-as alapításával ilyennek számít. Az ötlet az Egyesült Államokban született. Kovács Péter ugyanis a megelőző három évben a Taurus ottani vállalatának vezetőjeként tevékenykedett, míg felesége fizetés nélküli szabadságon lévő Egis-alkalmazottként – a két fiúgyermek nevelése mellett – nyitott szemmel figyelte az Újvilág egészséges életre törekvő megnyilvánulásait. E felfedezések közé tartozott az a statisztikai adat, miszerint Amerikában a gyógyszerpiac mintegy 30 százalékát ma már a természetes alapanyagú készítmények adják, méghozzá közel 50 milliárd dollár értékben. “Úgy gondoltuk, hogy az életszínvonal emelkedésével e termékek magyarországi kereslete is rohamosan nőni fog a jelenlegi 5-6 százalékról” – idézi fel Kovács Péterné.

Mindamellett biztos, ami biztos, megtartották állásukat is, amire szükség is volt, hiszen első frigyük egy svájci céggel nem igazán hozta az elvárt sikert és jövedelmezőséget. Ezután döntöttek úgy, hogy “főállású” vállalkozóként a saját erejükből próbálják megvetni a lábukat a meglehetősen ingoványos piaci terepen. A nehézségeknek csak egy részét okozta számukra az az ellenérzés és gyanakvás, amellyel a természetes alapanyagú készítményeket általában itthon fogadják, meg kellett küzdeniük a hazai engedélyeztetési eljárás rengeteg buktatójával is.

SARLATÁNOK ELLEN. “Elhatároztuk, hogy csak olyan termékekkel foglalkozunk, amelyeknek van orvosi hátterük, és a gyártó megbízható referenciákkal rendelkezik” – ad betekintést a férj a cég üzleti filozófiájába. “Egyebek mellett fel kellett venni a harcot a sarlatánok okozta bizalmatlansággal éppúgy, mint az engedély nélkül forgalmazott készítmények garmadájával.” A Nyugat-Európában már tekintélyes fogyasztói bázissal rendelkező étrendkiegészítők számottevő hányada a magyar hatósági szűrökön nem jut át, mivel az itteni regisztrálás szabályai sokkal szigorúbbak. Gyógyszerként viszont azért nem regisztráltathatók, mert a szintetikus készítmények stabilitási mutatóit értelemszerűen nem képesek teljesíteni. A Vitaminkosár palettáján ennél fogva mindössze nyolc termék található, jobbára azoktól a brit és holland gyártóktól, amelyek az első körben válaszoltak Kovácsék bemutatkozó anyagára. A vezetői tapasztalataira és a gyógyszeriparban szerzett tudására hivatkozó házaspár az itteni nagykövetségek kereskedelmi tanácsosaitól kért segítséget. A kis cég partnerkeresése két nap múlva már közel 1800 brit vállalat e-mail boxában megjelent, majd minden személyes kapcsolatfelvétel és utazgatás nélkül le is szerződtek máig legsikeresebb termékük előállítójával.

A “későn érő” vállalkozók azzal a helyzeti előnnyel indultak, hogy meglehetős kapcsolati tőkéjük révén megspóroltak felesleges köröket. A családi munkameg-osztásban a marketingért és az áruterítésért felelős feleség például utolsó alkalmazójánál, egy osztrák-magyar vegyes vállalatnál “csípte fel” a Vitaminkosár másik fő beszállítóját, egy holland céget. “Komoly tapasztalatokkal a hátunk mögött vélhetően nem mentünk el a lehetőségek mellett, mégis volt olyan időszak, amikor a magánvagyonunk forgott kockán” – emlékezik a 2001-es mélyrepülésre. Akkor a cégbe összesen 30 millió forintnyi saját tőkét kellett pumpálni, amelynek része volt már a családi házon lévő banki jelzálogkölcsön is. Ebben a piaci szegmensben már bevezetett készítmények esetében is a bevétel 15-20 százalékát viszi el a reklám, amelybe beletartoznak az orvosi előadások és a promóció is.

Erős túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai orvosi szakma nyílt sisakkal kiállt volna a termé-szetes alapú termékek forgalmazói mellett. Az első, 2001-es sajtótájékoztatójukra egyetlen doktor sem vállalta a konzultáns szerepét, végül egy régebben gasztroenterológusként tevékenykedő háziorvossal kellett – úgymond – “beérniük”. Az eltelt két évben Kovács Péterné feladata volt, hogy végigjárja Budapest összes kórházának gasztroenterológiai osztályát: a sokszor még a szakemberek részéről is tapasztalható tájékozatlanságot viszont hamarosan pozitív visszajelzések követték.

A múlt évre 150 millió, 2004-re pedig 250 millió forintos forgalmat váró Vitaminkosár tulajdonosai számára a több lábon állás kényszere azt diktálja, hogy bővítsék a 8 tételből álló termékpalettát, ha arra érdemes – tehát megfelelő orvosi háttérrel és hatékonysági bizonyítványokkal rendelkező – készítményt találnának.

Kovács Péter szerint ma már létezik Magyarországon olyan vásárlói réteg, amely áldozhat – és áldoz is – betegségmegelőző, illetve egészségmegőrző készítményekre, s ez a most még tehetősnek címkézett kör egyre bővülni fog. Az még csak remény, hogy a hatóságok támogatják e termékek piacra kerülését, felismerve és elfogadva a megelőzés fontosságát a gyógyítással szemben. Ma Magyarországon – hacsak nem minősítik gyógyszernek – nem lehet például egy fokhagyma készítményről elmondani, hogy fertőtlenítő, illetve vérnyomáscsökkentő hatású, pedig ezt már több ezer éve tudja az emberiség.

A világ fordulását jelzi, hogy az annak idején követségeken kilincselő Vitaminkosár tulajdonosainál hetente jelentkeznek külföldi gyártók – igaz, egyelőre a hazai forgalmazók amolyan zártkörű klubot alkotnak mintegy 35-40-es létszámmal. A legnagyobbak 1991-ben indultak – ezek közül Kovács Péterné kettőnél is volt kereskedelmi igazgató -, így a viszonylag későn induló Vitaminkosárnak erőteljesen specializálódnia kellett, hogy megkapaszkodhasson a leosztott piacon. A külföldi tulajdonos által támogatott vegyes vállalatok helyzeti előnyét a kis magáncég azzal próbálja ellensúlyozni, hogy olcsón működtethető családi vállalkozásként igyekeznek gyorsan és rugalmasan reagálni a piac jelzéseire.

MINDEN NAP TENISZ. Amerikában végzett Péter fiuk 28 éves korára üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik a mindössze hétfős cégben, feladata az új termékek kiválasztása és a külföldiekkel történő kapcsolattartás. A még tanuló kisebbik fiú is a családi cégben képzeli el a jövőjét. A családapa azzal tréfálkozik, hogy ezt el is várja tőlük, hiszen ma még jóval többet dolgozik, mint ahogy ezt a vállalkozás indításánál elképzelte. A házaspár évek óta tavaly engedett meg először magának egy kéthetes törökországi nyaralást. “Amiből viszont nem engedek, az a másoknak talán luxusként ható heti ötször két óra teniszezés” – jelzi, hogy számára valóban fontos az egészséges életmód. A “stresszes” vállalatvezető ismerősök közül Boródi Ferenc, az Investlife Rt. elnök-vezérigazgatója elárulja, hogy Kovács Pétert termékei miatt cikizni szokták teniszpartnerei. Velük ellentétben ő azonban hisz a készítmények hatékonyságában. “Olyannyira, hogy húszéves barátságunk történetében először közös üzleti fellépésben is gondolkodunk külföldi piacokon” – teszi hozzá. Mindemellett Kovácsék tevékenyen részt vesznek a hivatalosan nemrég megalakult Étrendkiegészítők Gyártói és Forgalmazói Szövetségének munkájában, amely véleményük szerint segít majd a terület etikai normáinak hazai megteremtésében, illetve a gyógyszerlobbi “megbékítésében”.