PC-papírok

Legalább két lapot vesz a számítás-technikai magazinok tipikus vásárlója, annak dacára, hogy az ilyen újságok a legdrágábbak közé tartoznak. Árban – legalábbis a CD/DVD melléklettel rendelkező IT-magazinok – a menedzsereknek szóló szakmai kiadványokkal vannak egy kategóriában, jellemző az 1300 forint körüli ár. Aki havonta csak két ilyen lapot vásárol, az évente akár 30-40 ezer forintot is otthagyhat az újságárusnál. Becslések szerint jelenleg Magyarországon 120-160 ezer példányt adnak el havonta a számítástechnikával foglalkozó újságokból, így mintegy 200-300 ezres rendszeres olvasói körrel lehet számolni.

Az úgynevezett játéklapok olvasói körét lényegében teljes egészében a tizen- és huszonéves korosztály alkotja, akik összességében havonta 40-50 ezer példányban vásárolnak ilyen magazinokat. A játéklapok létének a nehézségét az adja, hogy presztízsük, bár javuló tendenciát mutat, még mindig rendkívül alacsony, nemcsak a médiaügynökségek, hanem a nagyobb informatikai cégek szemében is. E kiadványok készítői nem igazán értik egyes hirdetők ódzkodását a lapjaiktól, hiszen ezeket az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élő fiatalok vásárolják, akik a játékprogramok folyamatosan növekvő hardverigényei miatt lényegében félévente kénytelenek fejleszteni a gépeiket.

Az üzleti és informatikai döntés-hozók számára készülő, úgyne-vezett B2B (business-to-busi-ness) lapok értékesített példányszáma összességében sem éri el a 20 ezret, a hirdetők szempontjából viszont már sokkal értékesebb réteget céloznak meg. Ezek azonban az alacso-nyabb példányszám miatt sokkal inkább ki vannak téve a hirdetési piac ingadozásainak. A legna-gyobb harc az általánosabb tematikájú, szélesebb körhöz szóló lapok körében dúl. Kocsis Kristóf, a Chip magazin főszer-kesztője szerint a verseny éles, az erőviszonyok kiegyenlítettek. Ha azonban az ember beleolvas a lapokba, kiderül, hogy azok szakmai mélységben, stílusban vagy a témapaletta szélességét tekintve meglehetősen különböznek, azaz más és más piaci csoportot céloznak meg. Következésképpen elsősorban önmagukkal állnak versenyben.

A VÁLSÁG ÉVEI. A “dotcom lufi” kilencvenes évek végi kipukkanása után a több milliárd dollárt veszítő informatikai nagyvállalatok költségcsökkentésre kényszerültek. Ennek egyik eleme a hirdetési büdzséjük visszafogása, átcsoportosítása volt, ami a számítástechnikai lapokat érintette a legérzékenyebben. Magyarországon 1999 és 2002 között több ilyen lap szűnt meg, mint előtte tíz éven át. Az “áldozatok” elsősorban a kisebb kiadók szűkebb felhasználói körnek szóló kiadványai voltak. Az informatikai lappiacot mára lényegében négy nagy kiadó uralja: két külföldi tulajdonú csoport – az IDG és a Vogel-Burda Communications – mellett jelen van a magyar G.F.H.-IPMA és a Prím Kft. is.

Válság ide, válság oda, az informatikai lapok piacán az elmúlt időszak meglehetősen mozgalmasnak bizonyult: 2002 nyarán a Chip és a PC Guru teljes szerkesztősége otthagyta a német Vogel kiadót és jelenleg a G.F.H. Kft. és az IPMA-Media Kft. közös kiadásában megjelenő Magyar PC Magazint, illetve Gamert készíti a régi gárda. A német Vogel-Burda Communications ekkor kénytelen-kelletlen egy-két hónap alatt új szerkesztőséget toborzott a lapjaihoz. A Vogel-Burda – sorai rendezése után – tavaly februárban egy új lappal is előrukkolt, az IT-Business hetilappal. A nyáron pedig a jelenleg legnagyobb példányszámban értékesített informatikai lap, a Computer Panoráma többségi tulajdonát is megszerezte a Vogel német anyacége.

A Vogel-lapok példányszáma és hirdetési árbevétele még mindig csökkenő tendenciát mutat a nemzetközi piacon. Magyar-országon némileg biztatóbbnak tűnhet a kép, hiszen a Vogel gárdájának teljes kiválása és újraszervezése nyomán szaporo-dtak a lapok, s nőtt az összpéldányszám is. Az IT-lapok együttes bevétele azonban nem növekedett, vagyis itt külső erőforrások pumpálják a piacot.

LE- VAGY FÖLFELÉ? Az alagút végét némileg másképpen látják a különböző kiadóknál. Ivanov Péter, a G.F.H.-IPMA lapigazgatója szerint a piac talán mostanra érte el a mélypontot, és már várható valamilyen fellendülés. Bíró István, az IDG Kft. ügyvezetője viszont úgy véli, hogy még a holtpontot sem értük el. “Az ipar recessziója előreláthatólag még 2004-ben is folytatódik. Talán 2004 második felében lehet jobb”. A Chip főszerkesztője viszont némileg optimistábban látja a helyzetet, szerinte a piac folyamatosan növekszik és inkább annak átrendeződéséről, koncentrálódásáról van szó.

Az utóbbi években tönkrement magazinok hoszszú listája ellenére maradtak, akik látnak fantáziát a számítástechnikai lapok kiadásában. Sziebig Andrea, a piac legújabb lapja, az IT-Business főszerkesztője szerint az üzleti döntéshozóknak szóló lapjukkal egy piaci rést sikerült találniuk. “Láttuk, hogy a topmenedzsereknek közérthetően kell írni az IT-ről, mert őket nem igazán érdeklik az öncélú technológiai mélységek, a szakmai zsargont pedig nem értik, és nem is akarják elsajátítani.” Azt persze ő is megemlíti, hogy tőkeerős háttér nélkül ez jóval nehezebb lett volna, a kisebb hazai kiadóknak sokkal nagyobb feladat kibekkelni a recessziós éveket. Azt, hogy “mekkora üzlet” ma számítástechnikai lapot kiadni egy viszonylag kisebb kiadónak, szemléletesen fogalmazta meg Vértes János Andor, a Prím Kft. egyik alapítója: “A kilencvenes évek elején érdemes volt elkezdeni, az évtized végén kiváló üzlet volt a bevezetett lapokat működtetni, ma az ügyesek elmanővereznek nullszaldó közelében, bízva abban, hogy átmenthetik a lapot szebb időkre…”