 |
Néhány évvel ezelőtt az igényesebb háztartási készülékeket kereső vásárlók messze elkerülték a Made in China, vagy Made in PRC (People’s Republic of China) felirattal ellátott termékeket és inkább a Japánban, Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban készült műszaki cikkekre esküdtek. Ma azonban nincsenek könnyű helyzetben azok, akik színes televíziót, videomagnót, mobiltelefont, vagy más háztartási gépet, elektronikai cikket vásárolnának, de nem bíznak az olcsó tömegtermelésre szakosodott kínai gyártókban. Az alsó árkategóriájú elektronikai cikkek közt ma egyeduralkodó a Kínában készült holmi. Sőt, a gyártási minőség javulásával és a legnagyobb multik gyártóbázisainak ottani fejlesztése révén immár a közép-, s nemritkán a felsőbb kategóriájú cikkek is kínai gyárakban készülnek.
E cikkek fogyasztása Európa-szerte növekszik ugyan, ám a nyomott árú távol-keleti (ma már döntő többségében kínai) termékek olyan legendás gyártókat hoztak csődközeli helyzetbe, mint például a nürnbergi székhelyű Grundig. A patinás német világcég, amelynek neve az ország háború utáni talpra állásának is egyik jelképévé vált, több mint egy éve felszámolási eljárás alatt áll.
VÉDŐVÁMOK. Az Európában termelő hagyományos gyártók szomorú helyzete annak ellenére fennáll ma is, hogy az Európai Bizottság vámügyekkel foglalkozó hatósága, a Directorate General for Trade már hosszú évek óta védeni igyekszik az európai elektronikai gyártókat az olcsó ázsiai tömegtermékek ellen. A szigorú protekcionizmus nemritkán 40 százalékosnál is magasabb vámteherrel igyekszik az unión belüli termelőhelyeket védeni. Például a Kínában készülő színes televíziók esetén 44,6 százalékos vám fizetendő az unió határainak átlépése esetén.
Ennek ismeretében nem meglepő, hogy látványosan megélénkült a kínai gyártók érdeklődése a csatlakozás küszöbén álló Magyarország iránt. Látványos példája ennek a folyamatnak a Flextronics magyarországi cége. Nyugat-Magyarországon egy frissen kötött megállapodás alapján már gyártanak is színes televíziókat az egyik nagy kínai vállalat számára, zömmel kínai alkatrészekből. Mint Devecz Miklós, a Flextronics International Kft. stratégiai igazgatója a Figyelő kérdésére elmondta, jelenleg egy további gyártóval van kilátásban konkrét együttműködés, s ha minden jól megy, hamarosan számukra is megkezdődhet a gyártás. A következő hetekben ezek mellett további négy kínai céggel tárgyalnak majd a közös gyártás lehetőségéről, s a termelés ezekben az esetekben még az ország uniós csatlakozását megelőzően megkezdődne.
Az ázsiai birodalom cégeinek aktivitását a “Go global” politika magyarázza. A jelmondatot a Kínai Kommunista Párt XVI. kongresszusa fogalmazta meg. (Ott hangzott el az is, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzés az ország GDP-jének megnégyszerezése (!) 2020-ig.) A központi jóváhagyás és ösztönzés megnyitotta az utat a viharos tempóban erősödő kínai nagyvállalatok globális terjeszkedése felé. Ennek pedig kézenfekvő állomása az unióhoz most csatlakozó országokban gyártóhelyeket létesíteni, mert ezzel egyidejűleg többféle előnyhöz juthatnak a nagy kínai gyártók. A legfontosabb, már említett hozadék, hogy legális eszközökkel kerülhető meg az európai védővámok rendszere. A vámszabályok szerint ugyanis, ha egy késztermékben az 50 százalékot meghaladja például a Magyarország által hozzáadott érték, akkor azt magyar terméknek kell tekinteni. Ez pedig annyit jelent, hogy május elsejétől uniós termékként kerülhet forgalomba az itt gyártott cikk.
Devecz Miklós azonban kiemeli: nem csupán a vámterhek, hanem például a logisztikai előnyök miatt is érdemes Magyarországon befektetniük a kínai cégeknek. A szállítási költségek csökkentése mellett a jól bejáratott, színvonalas logisztikai rendszer további előny az ázsiai cégekért folytatott versenyben. Nem lebecsülendő az sem, hogy az unión belüli gyártáshoz még hosszú évekig a most csatlakozó országok kínálják a legolcsóbb munkaerőt. Igaz persze az is, hogy a műszaki cikkek gyártása könnyűszerrel költöztethető tovább, így ha a következő körben csatlakozó országokban az infrastruktúra és a logisztika minősége is javul, akkor az ázsiai gyártók feltehetően azokat fogják előnyben részesíteni.
 |
KÖLTSÉGSZINT. A jelenleg Magyarországot felfedező újonnan érkezett megrendelői körért azonban a Magyarországon jelen lévő óriáscégek hazai egységei közt is folyik a küzdelem. A Flextronicshoz hasonló, úgynevezett contract manufacturer (szerződéses gyártói) tevékenységet folytató finn Elcoteq magyarországi leányának vezetője, Harri Ojala kiemeli: számtalan távol-keleti gyártó termelésének egy részét egyre inkább Európába telepíti, s igyekszik mind lejjebb szorítani a költségeket. A pécsi központú Elcoteq Magyarország Kft. jelenleg egy kínai céggel áll szerződéses kapcsolatban, s a hazai cégvezetés évente három-négy kínai üzleti úton vesz részt. “Minden a költségszinten múlik, ha képesek vagyunk lényegesen olcsóbban a boltok polcaira juttatni az árut, mint ahogyan ez Kínából megoldható, akkor nagy tere van a növekedésnek” – állítja Harri Ojala. Azaz, a Kínában történő gyártás mellett az ideszállítás és a vám terhét is össze kell vetni a helyi előállítás költségeivel. Jelenleg ugyanakkor az Elcoteqnél és a Flextronicsnál is elhanyagolható részt képvisel az árbevételen belül a kínai megrendelésre készülő cikkek köre.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a régióban elsősorban az olcsóbb kategóriájú termékeket keresik, amelyek piacán a kínai gyártók meghatározóak. Ha ez a szegmens is az EU protekcionista politikájának védőszárnya alá kerül, akkor a kínai cégek európai üzleti lehetőségei megnehezülnek, hiszen Ázsiából a régió piacára szállítandó termékeknek is növekednek majd a vámterhei.
