 |
| Frissen készült acéllemez Dunaújvárosban. Kis magyar cég egy nemzetközi vállalatban. |
Kelet-Ukrajnából hosszú az út Magyarországig átvitt értelemben is. Az európai viszonylatban fejletlen, de hatalmas ország ipari tradíciói inkább az alapanyag-termelés terén erősek, a korszerű, előremutató megoldások azonban jellemzően nem ott születtek. Ennek megfelelően a Dunaferr technológiaváltásában, alapvető korszerűsítésében reménykedő iparági szakértők számára feltehetően rossz hír, hogy az ukrán Donbass vezette konzorcium (karöltve az időközben csatlakozó svájci Dufercóval és a Kundaxszal) nyerte el a jogot a Dunaferr 79,48 százalékos részvénycsomagjának megvételére. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: a világviszonylatban kicsinek számító dunaújvárosi acélgyártó most a világ nagy és tőkeerős alapanyag-gyártó vállalatcsoportjainak egyikéhez csatlakozhat, s ezzel nagymértékben javulnak hosszú távú túlélési esélyei.
LEÉPÍTÉS NÉLKÜL. Az elmúlt hetek eseményeit Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója sikerként értékeli. Véleménye szerint a vállalt 13 milliárd forintos tőkeemelés már önmagában is nagy segítség lesz, mert évekre előre biztosítja a vállalatcsoport stabil működését. Hónig kiemeli: az ukrán-svájci befektető csoport vállalta az előírt 250 millió eurós fejlesztést, valamint azt, hogy a következő öt évben nem lesznek elbocsátások a mintegy 8500 dolgozót foglalkoztató cégnél.
A pályázati kiírás, a hozzá kapcsolódó értékelés, valamint ezek kommunikációja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek ezúttal jól sikerült. A fő prioritások a foglalkoztatás fenntartása, illetve a pénzügyi helyzet rendezése és a beruházások voltak. Az ukrán-svájci konzorcium a fentiek mellett vállalta a Dunaferr 60 milliárdos adósságának rendezését is. “A következő öt évben összességében 100 milliárd forintos befektetést vállalt a Donbass” – erősítette meg a konzorcium egyik magyarországi munkatársa. A 13 milliárdos tőkeemelés és a mintegy 65 milliárdos (250 millió eurós) beruházási összeg mellett kistérség-fejlesztést, valamint a munkakörülmények javítását is megígérte a nyertes.
 |
A hírek szerint a sokáig versenyben lévő brit-indiai LNM és az orosz Szeversztal azért maradt alul, mert a 60 milliárdos adósság egy részére (24 milliárd, illetve 48 milliárd forintra) állami garanciát kértek. Ezt azonban a magyar fél az uniós kötelezettségei miatt nem is vállalhatta. Az uniós versenyhatóság kiemelt figyelemmel követi a csatlakozó országok gyakorlatát, hiszen az unióban tilos az ipari termelés állami támogatása. Az ÁPV Rt. és a Dunaferr vezetői sem tagadják, hogy a vasmű gyors eladásában is a támogatási lehetőségek erőteljes beszűkülése játszotta a főszerepet.
ÖSSZEFOGÁS. Jelenleg úgy tűnik, hogy a magánosítási pályázatban megfogalmazott célok (az acélgyártás és a foglalkoztatás megtartása, fejlesztése) a következő években teljesülhetnek. A nyertes konzorciumot vezető Donbass ipari szövetség 40-nél több vállalatot foglal magában, és 2002-ben 2,8 milliárd dolláros összforgalmat ért el. Másfél éve a Donbass átvette a Duferco néhány üzemét és nagyjelentőségű kereskedelmi megállapodást is kötött a két fél. A Duferco az acélkereskedelem egyik elismert tekintélyének számít, így az e két cég összefogásával létrejött érdekszövetség az illetékesek várakozása szerint képes lesz megállapodni a hazai hitelező bankokkal a Dunaferr 60 milliárd forintos adósságállományának rendezéséről. Ez egyébként a privatizációs szerződés aláírásának a feltétele. Mint a Donbass képviselőjétől megtudtuk, a pénzügyi konszolidációról szóló megállapodásra január végéig sor kerülhet, hiszen ez a határideje az ÁPV Rt.-vel megkötendő privatizációs szerződésnek. “Mielőbb helyre kell állítani az egészséges tőke/hitel arányt a Dunaferrnél” – jegyzi meg Hónig Péter.
| A privatizációs pályázat nyertesének vállalt kötelezettségei* |
• Januárban megállapodás a bankokkal a pénzügyi konszolidációról (a 60 milliárdos hitelállomány jelentős csökkentése várható)
• Január végéig a 444 millió forintos vételár befizetése
• Azonnali tőkeemelés 13 milliárd forint értékben
• Kistérségi fejlesztések támogatása, a munkakörülmények javítása
• A következő öt évben a foglalkoztatási szint nem csökken a Dunaferrnél
• A következő öt évben 250 millió eurós (mintegy 65 milliárd forintos) beruházás, fejlesztés
*Az összes kötelezettség értéke mintegy 100 milliárd forint |
|
Szergej Taruta, a Donbass elnöke egy korábbi nyilatkozatában a termelés felfuttatását, a dolgozói létszám megtartását, sőt esetleges növelését, valamint a termeléshez kapcsolódó fejlesztéseket ígért. Az elnök december végi, újabb sajtónyilatkozatában azonban nem esett szó a technológiai fejlesztésről, csupán “európai szintű vaskohászati termelésről” és “stabil, kiszámítható működésről” beszélt. A termelésre koncentráló vállalatcsoport így feltehetően nem mozdítja majd el a Dunaferrt a magas feldolgozottságú, nagyobb nyereségtartalommal gyártható, de legalább 150-200 milliárd forintot igénylő fejlesztések irányába. Igaz ugyanakkor, hogy az új tulajdonosjelöltnek számos kisebb nyugat-európai termelő üzeme is van, így lehet remény komolyabb technológiai fejlesztésre. Kérdés viszont, hogy a svájci félnek mekkora beleszólása lesz a Dunaferr ügyeibe, hiszen – bármily furcsán hangzik is – még az ÁPV Rt. illetékesei sem tudják, mekkora a svájci fél súlya a konzorciumban, ezt ugyanis nem volt köteles közölni a pályázat során az ukrán fél. Az pedig még kevésbé ismert, hogy a Donbassnak milyen konkrét tervei vannak. A beígért fejlesztési összegekben mindenesetre nincs szó technológiaváltásról.
KISZÁMÍTHATATLAN. A jövőbeli fejlesztési kételyek ellenére a Dunaferr biztonságos működésének feltételei látványosan javulnak, hiszen az elmúlt években a bizonytalanság egyik forrása volt, hogy a világviszonylatban nagyon kicsinek számító Dunaferr nem tudta előre kalkulálni az értékesítési árait. A világpiaci árak hektikus mozgása esetén ugyanis megrendelőivel szemben képtelen volt érvényesíteni például költségeinek növekedését, így komoly versenyhátrányba került a nagyobb vállalatcsoportok részeként működő régiós versenytársaihoz képest is. Az elmúlt időszakban látványosan növekvő acélárak ugyanakkor kisegítették szorult helyzetéből a Dunaferrt, mint Hónig Péter elmondta, az előzetes adatok szerint a csoport 500 milliós nyereséggel zárta a múlt évet, ami éppen 10 milliárdos pozíciójavulást jelent a 2002-ben elszenvedett 9,5 milliárdos veszteséghez képest. Ez ráadásul úgy sikerült, hogy az árbevétel némiképp csökkent is, valamivel több mint 160 milliárd forintra.
A pozitív eredmények megtartása a jövőben már nem csupán a világpiac kegyeitől, hanem az új tulajdonosjelölt terveitől is függ majd. Az elképzelések konkretizálására azonban még várni kell. A privatizációs szerződést feltehetően január végéig sikerül aláírni. Ezt követően azonban hátravan a versenyhivatali jóváhagyás is, valamint a 444 millió forintos vételár és a vállalt 13 milliárdos tőkeemelés befizetése. A tényleges hatalomátvétel és az új tulajdonos szándékainak megismerésére így leghamarabb a vállalat májusban-júniusban esedékes rendes közgyűlésére kerülhet sor.
