Velez Zoltánnal

Nagy a csend a Bábolna Rt. 2004-re tervezett privatizációja körül. Milyen részleteket osztana meg velünk a magánosítás kapcsán a társaság elnökeként, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósági tagjaként?

– Utóbbi minőségemben e témáról nem beszélhetek, de mint a Bábolna Rt. elnöke annyit elmondhatok, hogy a privatizáció nem a mi feladatunk. A kormánynak és az ÁPV Rt.-nek kell a döntéseket meghoznia e tárgykörben. Az viszont bizonyos, hogy a magánosítás 2004 közepéig nem fejeződik be. Közben rendezzük a részvénytársaság tőkeszerkezetét, és képessé tesszük a céget arra, hogy a gazdasági környezetben teljes körű vállalati mozgásra legyen alkalmas.

– A piac szereplői megrettentek a Hajdú-BÉT-tel való egyesülésről szóló – Ön által következetesen cáfolt – pletykák hallatán. A hír cáfolata sem megnyugtató a többi baromfifeldolgozó számára, amelyek egyesülés nélkül is piaczavarónak titulálják monopolhelyzetben lévő cége árképzési stratégiáját. Mi áll a kritika hátterében?

– Én következetesen állítok, és nem tagadok a Hajdú-BÉT-tel kapcsolatban. Az árakat nem mi szabályozzuk, hanem a vevők, amit a bennünket bírálók pontosan tudnak. Az iparági problémákat én mégsem ebben keresném, sokkal inkább az egységes fellépés hiányában. Tény, hogy a Hajdú-BÉT kiesett piacaira – a konkurenciánk őszinte sajnálatára – beléptünk, és terveink szerint, amíg lehet, bérmunkaadóként ott is maradunk. A cég jövőjét azonban nem mi alakítjuk a jövőben.

– Hogyan érinti iparágát a májusi uniós csatlakozás?

– Az EU-ban alkalmazott törvények tisztázzák a piacot. E tekintetben a piac szelekciójára számítok, hiszen a baromfiipar számos szereplője nem felel meg az előírásoknak. Az EU szabályozza a vállalati méretek és piaci mozgások szinkronját is, miközben a csatlakozás az eddiginél keményebb versenyt kényszerít majd ránk, hiszen a nemzeti keretből semmilyen összeg nem lesz elkülönítve a baromfiipar válságmenedzselésére.

– Kilenc hónapos keresés után elfogták Szaddam Huszeint. Ön szerint ennek milyen rövid távú világgazdasági hatásai lesznek?
– Szaddam egy terrorista mozgalom működésének kockázatát hordozta magában. Egy vezér “kikapcsolása” egy ilyen helyzetben szerintem nemcsak a tőzsdeindexeket vagy az olaj világpiaci árát, hanem a világ közhangulatát is megváltoztatja.

– A diktátor elfogásának sikere után George Bush talán joggal reménykedhet a második elnöki ciklusban. Mit gondol azonban a támogatott lakáshitel-konstrukció részleges visszavonása után a hazai koalíció újraválasztási esélyeiről?

– Tíz hónap van még az amerikai választásokig, míg az itthoniakra 28 hónapot kell várni. A közhangulat két-három havonta pozitív és negatív ciklusokban változik. A választásokig van elég idő. Itt az alapkérdés az, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége mit produkál az elkövetkezendő időszakban. Ha lesz komolyabb változás, úgy a szociális környezet is javítható. Amennyiben beindul az amerikai gazdaság, az magával húzza a német és a magyar gazdaságot is. Ez esetben pedig lehetőség lesz arra, hogy a lakásfinanszírozás terén idővel pozitív változások következzenek be.

– Kiosztották a neves hazai vállalkozók által alapított Príma Primissima díjakat. A nyertesek az erkölcsi elismerésen túl 50 ezer eurót is kaptak. Követendőnek tartja-e az effajta kezdeményezést?

– A cégek által előteremtett vagyonból juttatni kell a társadalomnak. El kell ismerni azok munkáját, akik jelentős teljesítményt nyújtottak az élet más területein, illetve esélyt kell adni azoknak, akiknek nincs lehetőségük emberhez méltó életet élni. Nekünk ilyesmire szűk kereteink vannak, lévén, cégünk egyelőre veszteséges. Ha hasonló díjban gondolkodnék, a fiatal menedzserek körében keresném a legjobbakat, mert meggyőződésem, hogy a XXI. század a kreatív menedzsmentek harcáról szól.