 |
Egyre keményebb küzdelem folyik a pénzintézetek között a “jó ügyfeleknek” számító – mindig pontosan fizető – önkormányza-tokért. Ősz végén pedig különösen kiélezetté válik a versengés, mivel a testületek évente egyszer – az idén például november 30-áig – dönthetik el, hogy maradnak-e eddigi számla-vezető bankjuknál, vagy váltanak. S noha már tíz éve ez a módi, a bankok szerint még soha nem izzott ennyire a levegő, mint most.
Tavaly például az önkormányzati választások “zavartak be”, hiszen mire felálltak az új testületek, arra már nem maradt idő, hogy pályáztassák a bankokat, és az ajánlatokat összevessék. Az idén viszont még a számlavezetőjükkel elégedettek többsége is a tendereztetés mellett döntött, hiszen a versenyhelyzet díjcsökkenést hozhat a konyhára. Még a kevésbé kívánatos ügyfélnek számító kicsiny településekért is kemény harc folyik, s ebben a piacot kezdettől fogva uraló OTP Banknak a takarékszövetkezetek a legfőbb versenytársai.
 |
ÖNKÖLTSÉGI ÁRON. A tét – első ránézésre – a jövőre 2479 milliárd forinttal gazdálkodó önkormányzatok számlaforgalma. A felszá-molható díjakból azonban aligha fognak meggazdagodni a bankok, hiszen még a számlák 80 százalékát vezető OTP nyereségességéhez is csak csekély mértékben járul hozzá ez az üzletág. Ráadásul a versenyben részt vevő pénzintézetek növekvő száma miatt a harc olyannyira kiéleződött, hogy zömük önköltségi áron nyújtja a számlavezetési szolgáltatást. A piacveztő azonban – saját bevallása szerint – nem enged áraiból a végtelenségig. “Bizonyos szintig engedünk, de nem adunk olyan kondíciókat, ami ne hozna nyereséget” – mondja Tordi László, az OTP önkormányzati üzletágért felelős igazgatója.
“Van olyan ügyfelünk, amelynél már 26 ajánlat van a számlavezetésre” – jellemzi a szoros versenyt Bárdi Károly, a Postabank önkormányzati és közszolgálati üzletágának igazgatója. Olyan település is van, amely nem pályáztat. “Ki akartunk írni nyilvános tendert, de épp ebben az időpontban kaptunk egy ÁSZ-vizsgálatot, így le kellett tennünk a tervünkről” – mondja lapunknak Horváth Csaba, Budapest második kerületének polgármestere. A kerület számláját három éve a Raiffeisen Bank vezeti, és a polgármester szerint átértékelésre szorul már a korábbi szerződés, de ez a lépés csak egy valós verseny keretében történhet meg. Mindazonáltal Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy véli, az önkormányzatok nehezen váltanak. Ezt a saját példája is alátámasztja némileg: Gödöllő polgármeste-reként ő elégedett a számlavezetőjükkel, a Raiffeisen Bankkal, amely számos egyéb pénzügyi lehetőséget is kínál, így nem terveznek cserét. Holott a kínálat óriási, évről évre újabb és újabb bankok vetik meg lábukat ezen a piacon.
Nem véletlenül, hiszen az önkormányzatokra mint betétel-helyezőkre is számítani lehet, ami a forráshiányos pénzintézetek számára (az OTP Bank nem tartozik ezek közé) nagyon fontos lehet. A legnagyobb hazai bank egyébként az önkormányzatok költségvetése alapján is 80 százalék körüli részesedéssel rendelkezik a piacon, a települések éves átlagos betétállománya náluk 110 milliárd forint körüli (október végén 108 milliárd volt).
 |
A valódi aranybányát pedig az önkormányzatok hitelezése jelenti. Már ma is számos település vesz fel kölcsönt, akár átmeneti likvidi-tászavara miatt, akár azért, mert kevés a központi költségvetéstől kapott pénze, de a nagyobb tételeket már most is a beruházási hitelek teszik ki. Noha egyelőre csupán 100 milliárd forintos nagyságrendű hitelállományról beszélhetünk (aminek átlagosan 65-70 százaléka az OTP-nél található), a kilátások ennél sokkal kedvezőbbek. “Az uniós csatlakozást követő tíz évben több ezer milliárd forintos hiteligénnyel lehet számolni ezen a piacon” – mutat rá Bárdi a lehetőségekre. A legtöbb hitel az olyan infrastrukturális beruházások finanszírozásához kell majd, amelyekhez az Európai Unió csak utólag fizeti ki a támogatásokat, és a dotáció feltételéül megszabott önerő szintén csak banki forrásból teremthető elő. Ilyenkor a számlavezetési kapcsolat semmire nem jelent garanciát: a beruházási hiteleket ugyanis megpályáztatják az önkormányzatok, és szívbaj nélkül vesznek fel kölcsönt máshonnan, ha az előnyösebb számukra. Így például a Postabank csak 51 település folyószámláját kezeli, ugyanakkor már 150 önkormányzatnak nyújtott kölcsönt.
Mindazonáltal egy-egy önkormányzati számla elvesztése a későbbiekre nézve komoly érvágást jelenthet, ezért tesznek is ellene a bankok. Az OTP Banknál például úgy látják, ők az előremenekülésnek köszönhetik, hogy alig veszítenek a piaci részesedésükből. “Minden évben kidolgozunk egy-egy új speciális terméket, szolgáltatást. Amelyik önkormányzat elment tőlünk, annak is adunk ajánlatot, így visszatérő ügyfeleink is vannak már” – büszkélkedik Tordi. Az igazgató azért számol némi piaci átrendeződéssel, bízva abban, hogy ez csak az ügyfélszámban mutatkozik meg, a számlaforgalomban nem. Az OTP nagy előnye számos versenytársával szemben a kiterjedt fiókhálózat. Fontos ugyanis, hogy a bank helyben legyen. Ez az egyik fő érv e pénzintézet mellett a nem is túl kicsi, milliárdos költségvetésű Szigetszentmiklóson is. Mindent összevetve egyébként az idén is az OTP adta nekik a legkedvezőbb ajánlatot. A komplex értékelésbe a kondíciók mérlegelése mellett beletartozik a napi kifizetésekhez szükségessé váló készpénzfelvét lehetősége is.
HELYISMERET. Éppen a helyi jelenlét okán számítanak a bankok legnagyobb versenytársának a takarékszövetkezetek, amelyek főként a kisebb önkormányzatokat tudják megszerezni maguknak. “Jelenleg 372 önkormányzat számláját vezetjük, de az idén komoly térnyerésre, újabb 100 ügyfélre számítunk” – bizakodik Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke (az integráción kívüli takarékszövetkezetekkel együtt 394 az ügyfelek száma). Középtávon pedig várakozásaik szerint mintegy ezer ön kormányzat választja őket, mivel a takarékszövetkezeteknek természetes közege a helyi település, azaz ők ismerik legjobban a terepet. Vidéken a magánszemélyek is tőlük várják a hitelt. Szőke egyébként úgy véli, a nagyobb hiteleknél nem lehet kifogás egy-egy szövetkezet kicsiny mérete sem, hiszen a vidék bankjai együttesen is nyújthatnak kölcsönt, sőt a konzorciális hitelezésbe a Takarékbank is beszállhat.
A pénzintézetek különféle szolgáltatásokkal is megpróbálják magukhoz édesgetni az ügyfeleket. A Postabank pályázataiban például az önkormányzatok háza is szerepel, ahol a Budapestre felutazó önkormányzati tisztségviselők irodát kaphatnak ügyeik intézéséhez. Egyre többen ajánlják fel segítségüket az uniós pályázatok elkészítéséhez is. Az OTP Bank például kifejezetten e célra hozta létre az OTP Hungaro-Projekt Kft.-t. A pénzin-tézet továbbá olyan hitelkonstrukcióval rukkolt elő, amely már az egyes pályázatok előkészítésének finanszírozását is “megtámogatja”. A takarékszövetkezetek pedig vállalják, hogy helybe viszik a pályázati tanácsadót.
Rendkívül fontos a kapcsolattartás is, hiszen – mint azt az OTP Bank igazgatója hangsúlyozza – ez az az üzletág, ahol a sze-mélyes kapcsolatot nem pótolja semmi. Noha ez az év egészére igaz, érdekes módon a bankárok – ha szükséges, akár a bankel-nökök – így november tájt egymás kezébe adják a polgármesteri hivatalok kilincsét, hogy meggyőzzék a testületek vezetőit.
