Kevesen gondolkoztak azon, kinek és mennyit fizettek akkor, amikor az egyik valóságshow-ban a szokásosnál jóval drágább sms üzenetért vették meg a fürdőszobába való internetes betekintés jogát. Pedig ha a szereplők helyett a pénzük mozgását követik, szemük előtt az úgynevezett emeltdíjas sm-t üzenetekre alapozott szolgáltatások egyre jobban fejlődő piaca tárult volna fel. A ma már hétköznapinak számító fizetési megoldás népszerűsége nő, bár a hagyományos áruforgalomban várhatóan nem ez, hanem a mobiltelefonos elektronikus kereskedelmi rendszerek jutnak majd jelentősebb szerephez. 
TITKOS SZÁZALÉKOK. Az emeltdíjas sms lényege az, hogy a mobiltelefon-tulajdonosok egy 90-es előhívóval rendelkező telefonszámra (vagy speciális, rövid számra) meghatá-rozott tartalmú szöveges üzenetet küldenek, amiért cserébe általában elektronikus formában továbbítható tartalmat vagy szolgáltatást kapnak. Ezek ma jellemzően hírek, információk, internetes honlapokra való belépési kódok, csengőhangok, képüzenetek vagy hasonló termékek.
Az sms szokásosnál magasabb díját a mobilcég számlázza ki és megosztja az áru vagy tartalom eladójával, hacsak nem saját maga állítja elő azt. A mobilcégek üzleti titokként kezelik, hogy a szolgáltatás közvetítőjeként és részben a technológiai háttér biztosítójaként mekkora részt tartanak meg maguknak a bevételből. A Figyelő több forrásból megerősített információi szerint jelenleg (cégtől függően) az összeg 35-50 százaléka marad a mobilosoknál. “A Westel szabványos bevétel-megosztási megállapodásokat köt” – enged némi betekintést az üzletbe Vámos-Hegyi Attila, a cég üzletfejlesztési igazgatóhelyettese. “A mobilszolgáltató az emeltdíjas sms-forgalmat biztosító különleges távközlési szolgáltatásokért nyújtja be a számlát a szervezőknek; a velük kötött szerződések egyedi jellegére a Pannon GSM-nél akad példa” – közölte lapunkkal a cég sajtóosztálya. A társaságok általában akkor hajlandóak engedni a tartalomszolgáltató javára, ha az várhatóan nagyon jelentős sms-forgalmat hoz. “A szükséges informatikai rendszerek fejlesztése tetemes költséggel járt, és minden újabb változtatás, továbbfejlesztés költség-, idő- és munkaigényes, az üzemeltetés több területen erőforrásokat köt le” – mutat rá Vámos-Hegyi Attila.
AGGREGÁTOROK. Információink szerint azonban az utóbbi időben a részarányok egységesedése, összességében pedig az emelkedése a jellemző. “Jelenleg semmi sem indokolja azt, hogy a társaságok egymástól eltérő százalékokat határozzanak meg, tehát az jár rosszul, aki a legalacsonyabban tartja saját részesedését” – véli az egyik hazai tartalomszolgáltató. Ezt a helyzetet az okozza, hogy ma már mind a három mobilcég előfizetői táborát el kell érni a termékkel, így nem éri meg csak a legalacsonyabb díjat beszedő társasággal szerződni.
A három mobilszolgáltató ügyfélkörének együttes megcélzása egyébként nem is annyira egyszerű. A tartalom előállítójának külön-külön, esetleg eltérő feltételekkel kellene szerződnie a három társasággal, költséges beruházásokat kellene tennie, ma már azonban nem ez a jellemző. Az értékesítési láncba magukat “tartalom aggregátoroknak” nevező cégek léptek be, de lépett a Westel is, mely TeleWestel néven aggregátor szolgáltatóként is jelen van a piacon. “Mi egyrészt teljesítjük azokat a szigorú technológiai feltételeket, amelyeket a mobilcégek előírnak, másrészt biztosítjuk a teljes mobilos kör elérését” – összegzi szerepüket Fejes Sándor, a hazai fizetős WAP portál piac egyik meghatározó szereplője, a Voxline Kft. ügyvezető igazgatója. Azért is érdemes aggregátor cégekhez fordulni, mert így könnyebb elérni, hogy az előfizetők mobilszolgáltatótól függetlenül, egyetlen számra küldhessenek sms-t (a mobilosok azután egymás között elszámolnak az öszszegekkel).
KERÜLŐUTAK. Előfordulhat, hogy jelenleg egy tartalomszol-gáltató (abban az esetben, ha külső aggregátorral áll kapcsolatban) az sms díjának körülbelül negyedrészét kapja meg, mert fele a mobilcéghez, a maradék fele pedig az aggregátorhoz kerül. A helyzetet bonyolíthatja, hogy a bevétel attól is függ, melyik mobilcég előfizetője küldte az sms-t. Ha a kisebb saját részaránnyal dolgozó társaság ügyfele a vásárló, akkor nagyobb a bevétel, és fordítva. Egy mobilos csengőhang értékesítésével foglalkozó cég esetében ma még kevésbé okoz problémát a bevételek pontatlan tervezhetősége. Egy csengőhangot annak megírása után bármennyiért érdemes eladni, legfeljebb a befektetés megtérülése húzódik el. A hagyományos árufajtáknál viszont a kereskedő szempontjából sokkal rosszabb a helyzet, mert a terméket több mint 100 százalékkal drágábban kellene kínálni emeltdíjas sms-fizetés esetében. A kereskedői oldal számos képviselője most a mobilcégek kihagyásának lehetőségeit vizsgálja. Információink szerint ez egyiküknek sikerült is. Ebben a konstrukcióban a vásárlók egy szerződésben előre vállalják, hogy egy adott számra küldött (nem emeltdíjas) sms-sel a kérdéses összegnek a bankszámlájukról való leemelését kezdeményezik.
SZERENCSEJÁTÉKOSOK. Az emeltdíjas sms lehetősége a játékszervezők fantáziáját is megmozgatja. “Az emelt díj alkalmazása esetén az alaptarifához képesti különbözetet a játékosok tétjének kell tekinteni, és az egyéb törvényi feltéte-lek fennállása esetén ez szerencsejáték szervezésnek is minő-sülhet” – részletezi a Szerencsejáték Felügyelet álláspontját Oravecz László főosztályvezető. Az viszont nem számít szeren-csejátéknak (és nem is engedélyköteles), ha egy szolgáltatást igénybe vevő sms-küldők nyereményhez juthat-nak. Hasonló módon nem szerencsejáték, ha egy termék vásár-lói között ajándékokat sorsolnak ki, s az eredményről emelt díjas sms-ben lehet érdeklődni például úgy, hogy a terméken feltün-tetett kódot kell elküldeni egy megadott számra. Ilyenkor egyébként az adott cég a promóció költségeit részben vagy akár teljes egészében visszakaphatja, ám a módszer nem új, már akkor is alkalmazták, amikor az információ-továbbítás esz-köze még nem sms, hanem vezetékes – emelt díjas – telefon volt.
Ezek után már csak az kérdéses, hol a határ az ilyen, úgynevezett promóciós akciók és a szerencsejátékok között. “Az utóbbi időben kezd elharapózni az illegális, vagyis engedély nélküli, emelt díj alkalmazásával, burkolt formában megvalósuló szerencsejátékok szervezése” – mondja Oravecz László. Emiatt az utóbbi időben a felügyeletnek több alkalommal kellett bírságot kivetnie, annak összege elérheti a 4 millió forintot is.
