Zárolhatja a rendőrség a K&H Bank brókercégének kérésére az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. 4,2 milliárd forintját – értesüléseink szerint erre az álláspontra helyezkedett a Fővárosi Főügyészség a múlt héten, miután áttanulmányozta a K&H Equities Rt. kérvényét. A dokumentumot ugyan a cég augusztus 18-i keltezéssel nyújtotta be az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságára, ám az ügyészség a döntését csak azután hozta meg, hogy a Figyelő múlt csütörtökön közölte: az összeget a brókercég visszaköveteli, hiszen álláspontja szerint az autópálya-kezelő “jogalap nélkül, bűncselekményből gazdagodott”. 
Az elterelt sztrádapénzek sorsa egyelőre bizonytalan.
A K&H Equities szerint az államtól ellopott és magánzsebeken keresztül később főleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által szabálytalannak ítélt Pannonplast-felvásárlási akcióban “fialtatott” milliárdokat egy másik K&H-s ügyfél, a Betonút Rt. pénzéből “sikkasztották vissza”. A zárolás végrehajtásáról a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozik, a K&H Bank és az ÁAK Rt. képviselői pedig azzal hárították el lapunk érdeklődését, hogy egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést. A sztrádacég felügyeletét ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) mindenesetre máris felkészült az esetleges “rossz hírre”, közleményében hangsúlyozva: “az ÁAK azonnali jogorvoslattal él az ORFK esetleges intézkedései ellen, valamint jogos követelést támaszt a brókercéggel szemben”. A tárca leginkább azt nem érti, hogy a brókercég milyen alapon kéri most, két hónappal a botrány kirobbanása után a rendőrség intézkedését a pénz zárolásával kapcsolatban. Júniusban ugyanis – hangzik az érvelés -, amikor az ÁAK felszólította a céget a tételes elszámolások felülvizsgálatára, az Equities a teljes összeget, az általa számított hozamokkal együtt, azonnal és maradéktalanul visszautalta.
VIHAROS NAPOK. A GKM-nek azonban fel kellett figyelnie arra, hogy a K&H Equities a sikkasztási ügy kezdete óta minden egyes alkalommal hangsúlyozta – legutóbb múlt csütörtökön, a pénzintézet első féléves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón -, hogy a cég “minden jogos és dokumentálható követelést” kielégít. Az ÁAK Rt. 4 milliárd forintjával kapcsolatban valószínűleg éppen ezzel a két fontos kritériummal lehetnek gondok, amelyeket ráadásul a jelek szerint az ügyészség is így értékel. A rendőrség számára megadott “zöld jelzés” – az, hogy az ügyészség nem utasította el “visszakézből” a K&H Equities kérését – azt jelzi, hogy a brókercég érvelését értékelhető álláspontnak tartották.
A követelés jogosságát először is az kérdőjelezheti meg, hogy a pénz nagy részének visszautalása idején, június 17-e és 23-a között Kulcsár Attila, a sikkasztással gyanúsítható és jelenleg bécsi előzetes letartóztatásban lévő befektetési tanácsadó, még teljes jogkörrel tevékenykedhetett a cégnél. A június 19-i felfüggesztése előtti néhány viharos nap során valószínűleg éppen azon munkálkodott, hogy a nagyobb botrány elkerülése érdekében visszalopja a korábban az állami cégtől elsikkasztott milliárdokat. Ezt a verziót támasztja alá, hogy a brókercég által a rendőrségnek prezentált kérelem – értesüléseink szerint – éppen az említett néhány nap élethű bűncselekmény-krónikáját tartalmazza. A K&H Equities szerint június 17-én, tehát éppen az említett PSZÁF határozat megjelenésének napján, a Betonút Rt. nevében, ámde “szemmel láthatóan hamisnak tűnő” aláírással értékpapír-átvezetést kezdeményeztek az ÁAK Rt. javára, és egy újabb hasonló ügylet bonyolódott le június 19-én is. Az ilyen módon – a brókercég álláspontja szerint tehát bűncselekmény révén – megszerzett értékpapírokat adta el aztán az ÁAK Rt., hogy később vezetői és a gazdasági tárca képviselői “büszkén” jelenthessék: megtérült, sőt hasznot is termelt az állami pénz.
A bűncselekmény gyanújánál is nagyobb gondnak bizonyulhat azonban az autópálya-kezelő számára az, hogy követeléseit nem tudják dokumentálni, és legfeljebb azzal érvelhet, hogy azok jogosságát az Equities elismerte, amikor átutalta számára a pénzt. Értesüléseink szerint ugyanis nem lelhetők fel azok a szerződések sem a brókercégnél, sem a feltételezések szerint megkárosított Betonút Rt.-nél, de még az állami autópálya-kezelőnél sem, amelyekre az értékpapír-átvezetési kérelmekben hivatkoznak. Legalább is az ÁAK Rt. részéről a zárolási kérelem beadásáig nem tudtak ezekről a papírokról érdemben nyilatkozni.
FELETTES FELELŐSSÉG. Furcsa kérdéseket vethetnek föl ráadásul az ÁAK Rt. sikkasztással gyanúsított vezetőjének feletteseivel kapcsolatban az ügyben szereplő dátumok. A GKM ugyanis június 17-i közleményében állította azt, hogy a Pannonplast-ügyben egy nap alatt elvégzett első vizsgálatuk megállapította: “az ÁAK a törvényes lehetőségeinek megfelelően a szabad pénzeszközeiből vásárolt a K&H Equitiesen keresztül állampapírokat, mely befektetések azóta jogszerűen és gazdaságilag eredményesen lezárultak”. A dokumentumok azonban éppen azt mutatják, hogy ekkor az ügyletek még egyáltalán nem zárultak le, az állam pénze legfeljebb még csak a visszafelé tartó út legelején volt.
A jelek szerint a GKM, valamint az ÁAK Rt. tulajdonosa, a Nemzeti Autópálya Rt. vezetőinek felügyelete mellett éppen lázas munka folyhatott a pénz viszszaszerzése érdekében. A most előzetes letartóztatásban lévő, menesztett ÁAK-vezérigazgató, Bitvai Miklós például június 19-én és 20-án egyre sürgetőbb hangvételű levelekben kért részletes portfólió-kimutatást a K&H Equitiestől az ÁAK Rt. állományairól, illetve 2003. évi forgalmáról. Június 18-án – tehát még mindig a vitatott tranzakciók befejezése előtt – Rotyis József, a GKM vagyonpolitikai főosztályvezetője és Bitvai Miklós közös sajtótájékoztatón “magyarázták el”, hogy mi történt. Bizonyítékként arra, hogy az autópálya-kezelő jóhiszemű állampapír-vásárlóként lépett fel, és ekként nem tudhat semmit sem arról, hogy az általa kifizetett pénzt mire költik, egy olyan, az Autó Danubia Kft.-vel kötött szerződést lobogtattak, amelyről most a brókercég szintén azt állítja: a szerződésen hamis aláírás szerepel. Értékpapír-piaci szakemberek már akkor, júniusban is furcsállták ezt az ügyletet, mondván: szokatlan, hogy egy cég az elsődleges állampapír-forgalmazók megkerülésével, az OTC piacon vásárol értékpapírokat.
Bodnár Zoltán, az ÁAK Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója, egyben a Nemzeti Autópálya Rt. vezetője ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban a közszolgálati televízió Este című műsorában részben elismerte: előfordulhat, hogy bűncselekmény-sorozat történt. “A rendelkezésünkre álló iratok szerint (…) az ÁAK a Betonút Rt.-től vásárolt értékpapírokat. Hogy ezek az iratok valóságosak-e vagy sem, akkor készültek-e, amikor az ügyletek történtek, ennek megállapítása a rendőrségi vizsgálat dolga” – mondta Bodnár. Majd hozzátette: “Természetesen fönnáll annak a lehetősége, hogy Kulcsár Attila úgy diszponált az ÁAK pénze fölött, hogy annak eredményeként magáncégekhez, magánszemélyekhez ellenérték szolgáltatása nélkül kerültek ezek a pénzek, vagyis nem adtak érte semmit.”
