Apály után

A New York-i tőzsdeparkett. Ismét megindult a pezsgés.

Magukra valamit is adó befektetők számára nem is oly régen még alapszabály volt a portfólió diverzifikálása. Ez azonban az elmúlt három évben kiment a divatból, elvégre a globális gazdasági lassulással párhuzamosan világszerte estek a tőzsdék is, és az egyetlen értelmes befektetésnek a kötvényvásárlás látszott. Csakhogy az elhúzódó gyengélkedés után a legnagyobb gazdaságok – az amerikai nekilendüléstől hajtva – végre újra növekszenek. Ennek megfelelően a tőzsdék is látványos emelkedésbe kezdtek Tokiótól Buenos Airesig. Ideje tehát, hogy a világcsavargó befektetők komolyan szemügyre vegyék a hazai piacon kívül kínálkozó lehetőségeket. “A világgazdaság újra izmosodik, és ennek eredményeként a befektetési kilátások is egyre derűsebbek” – mondja Udo Rosendahl, az egyik legnagyobb európai intézményi befektető társaság, a frankfurti DWS alapkezelője.

Ellentmondásos Európa Német vegyi üzem. Vonzó célpont lehet. Háromévnyi tőzs-dei gyengélkedés és gazdasági las-sulás után az eu-rópai befektetők-nek végre megint van minek örülni-ük. Bár a konti-nens a növekedés tekintetében még mindig jócskán elmarad az Egyesült Államok és Ázsia mögött, ezzel együtt a legígéretesebb részvényjátsz-máknak is a színtere. Ronald Holt, az amerikai Hansberger Global Investors vagyonkezelő befektetési igazgatója szerint Európában bőségesen vannak vállalati szerkezetátalakítási lehetőségek, amelyek magas befektetési hozamokban realizálódhatnak. Szakértők közül sokan hivatkoznak ezzel kapcsolatban két vállalatra, a svájci ABB gépipari csoportra és a Credit Suisse Group bankra. Mindkettő lefaragta költségeit, megvált a veszteséges üzletágaktól, és emelkedő pályára állt. Az ABB vezetése, több esztendőn át évi további 900 millió dollárral akarja csökkenteni a költségeket. A vállalat csak az idei első félévben 6 ezer állást szüntetett meg, miközben megrendelés-állomá-nya 6, árbevétele pedig 12 százalékkal nőtt. A Credit Suisse eladta számos olyan részlegét, amelyek kívül estek a bank tevékenységének főáramán – ilyen sorsra jutott a brit Churchill biztosító -, emellett 7,5 ezer alkalmazottjától vált meg az elmúlt két évben. Az idei második negyedévben költségei 23 százalékkal voltak kisebbek, mint egy évvel korábban. Szintén a szerkezetátalakítás nyomán vonhatja magára a befektetők érdeklődését két vegyipari társaság, a német BASF, valamint az ipari bevonó-anyagai iránt élénkülő keresletet tapasztaló holland Akzo Nobel. Az átalakult vállalatok a korábbinál sokkal erősebb alapról építhetik újjá tevékenységüket, ami Udo Rosendahl, a frankfurti DWS alapkezelője szerint komoly nyereségnövekedési potenciált rejt magában, különösen 2004-re vonatkozóan. A vállalatok talpra állása határo-zott változást idézett elő az euró-pai tőzsdéken. A német DAX ugyan még mindig 72 százalék-kal elmarad a 2000. március 7-i történelmi rekordtól, mindazonál-tal az év eleje óta 21 százalékot erősödött. A madridi Ibex 19 százalékkal emelkedett. “Újra megjött a befektetők vásárlási kedve, miután javult a geopoliti-kai helyzet, a társaságok szerke-zetátalakítást hajtottak végre, csökkentek a kamatok, és az amerikai gazdaság rákapcsolt” – sorolja a tényezőket Hans Beth, a mainzi Landesbank Rheinland-Pfalz elemzője. A szerkezetátalakításon túljutó vállalatok mellett érdemes figyelni az exportáló cégekre is, amelyek szintén az átlagosnál magasabb profitnövekedésben bízhatnak. Elemzők szerint mind a svéd Ericsson, mind a finn Nokia profitálni fog a mobiltele-fonok iránti ázsiai kereslet erősö-déséből. A holland elektronikai óriás, a Philips, valamint német riválisa, a Siemens – amelyek a közelmúltban még egyaránt csalódást okoztak a befektetők-nek – ugyancsak fokozhatják az exportjukat, miután a költség-csökkentések révén termékeik világviszonylatban versenyké-pesebbé váltak. Ott van azután a turbinákat gyártó francia Schneider Electric, amely az ABB-vel együtt örülhet az augusztus közepi nagy ameri-kai áramszünetnek, hiszen ez várhatóan növelni fogja az ottani villamosipari beruházásokat. Nagy-Britanniában a Rolls-Royce lehet az egyik csillag, miután repülőgép-hajtóművei iránt a vártnál nagyobb kereslet mutat-kozik. A viszonylag szerény 17,4-es P/E-mutató és a vonzó 2,7 százalékos hozam jó ajánlólevél a nemzetközi befektetőknek. Az export azonban csak átme-netileg adhat lökést az európai vállalatoknak. Ősszel az euró, a font és a svájci frank várhatóan újra erősödik a dollárral szem-ben, ami megdrágítja a kivitelt. Rózsásabb kilátásaik vannak a belső piacra orientált cégeknek, így a kiskereskedelmi láncoknak, köztük a német Metrónak, az élelmiszer-ipari csoportoknak, például a francia Danone-nak, valamint a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknak. Az európai gazdaság törékeny állapota miatt a befektetők többsége még bizalmatlan. “Nagyon óvatos vagyok. A nehezén már túljutottunk, de az igazi boom egyelőre várat magára” – mondja José Alzola, a Citigroup londoni közgazdásza. Az európai pénzügyi központokban általában az a nézet, hogy az év hátralevő részében az árfolyamok még a “vízen járást” fogják gyakorolni, mielőtt jövőre emelkedésnek indulnának. Aki tehát nem akar veszíteni, jól fontolja meg, milyen papírokba fektet.

HÚZÓERŐ. A legkedvezőbb fejlemény természetesen az amerikai gazdaság hirtelen feléledése, mivel ez nemcsak az ottani piacokra van jótékony hatással, hanem olyan országok tőzsdéire is, amelyek nagyban függenek az Egyesült Államokba irányuló exporttól. Az idei első nyolc hónapban a Dow Jones Industrial Average (DJIA) index 12 százalékkal, a zömmel technológiai részvényeket tartalmazó Nasdaq Composite index pedig 33 százalékkal emelkedett. Az amerikai fellendülés, a dollár szerény erősödésével párosulva, némi lökést adott az európai tőzsdéknek, ám a legnagyobb hatását a fejlődő világban, mindenekelőtt Ázsiában fejti ki, ahol a befektetők már hónapokkal korábban megelőlegezték az Egyesült Államokban bekövetkező fordulatot. Shankar Sharma, a First Global Group vezető stratégája szerint “az ázsiai részvények sokáig alulteljesítettek, úgyhogy most rajtuk a sor, hogy javuljanak”.

Javulnak is. Jórészt az amerikai technológiai kiadások erősödésének köszönhetően Kína, Dél-Korea és Tajvan együttes exportja az első félévben 23,7 százalékkal bővült, ami a tőzsdéknek is fölöttébb jót tett. A technológiai részvények mindenütt nagyon kelendőek, és nem is alaptalanul. A tajvani Compal Electronics és a Quanta Computer cégek például – ezek az amerikai Dell Computer és a Hewlett-Packard részére gyártanak számítógépeket – a második negyedévben egyaránt 60 százalékkal javították nyereségüket. Malajziában néhány, az idén tőzsdére került technológiai start-up cégnek a bevezetés óta több mint a kétszeresére nőtt a kapitalizációja.

CSAK ÓVATOSAN. Globális mércével mérve sok ázsiai részvény még mindig jócskán alulértékelt. Mindazonáltal elemzők figyelmeztetnek arra, hogy csak olyan társaságokba szabad invesztálni, amelyek vagy domináns technológiával rendelkeznek, vagy a költségek terén vannak egyértelmű előnyben riválisaikkal szemben. E csoportba sorolják a dél-koreai Samsungot, amely folyamatosan növeli részesedését a félvezetők, a folyadékkristályos képernyők és a mobiltelefonok piacán. A Régi Gazdaság hívei számára persze szintén akadnak lehetőségek: a tokiói Nikkei 225-ös index ez évi 19 százalékos emelkedése például aligha következett volna be, ha a Toyota nem tudja tartósan javítani mind a piaci pozícióit, mind a nyereségét.

Ugyanakkor a szakértők egyelőre egyöntetűen óvnak attól, hogy a befektetők máris teljes lendülettel fejest ugorjanak a világ tőzsdéibe. Számos index már kétszámjegyű mértékben emelkedett ugyan az év eleje óta, rövid távon azonban korlátozottak lehetnek a további gyarapodási esélyek, minthogy a gazdaságok teljesítményének és a vállalatok nyereségének növekedése még mindig messze elmarad a kilencvenes évek csúcsszintjétől.

Amerikai szempontból az sem elhanyagolható, hogy a külföldi tőzsdék átlagosan közel ugyanolyan tempóban bővülnek, mint a New York-i piac. A londoni FTSE amerikai papírokat nem tartalmazó All-World indexe 15,7 százalékkal áll magasabban, mint az év elején, míg a Standard & Poor’s 500-as indexe 13,3 százalékkal javult. Az amerikai befektetők egy része számára a csekély különbség nem igazolja azokat a költségeket és kockázatokat, amelyekkel a külföldi részvények adásvételé-hez szükséges pénzváltás jár.

Aki azonban a legnagyobb értéket akarja kipréselni befektetéséből, annak mégsem árt az átlagok mögé tekinteni, kivált a fejlettebb európai gazdaságok esetében. Némely olyan tőzsde, amely az elmúlt három évben a legnagyobbat zuhant, ma a legjobban teljesítők közé tartozik. A madridi börze fő indexe, az Ibex például 19 százalékkal emelkedett az év eleje óta, holott az utóbbi három esztendőben 58 százaléknyit süllyedt. A frankfurti DAX 21 százalékkal erősödött az első nyolc hónapban, az indiai Sensex 18, az argentin Merval 31, a thaiföldi index pedig 49 százalékkal ugrott följebb. Jól döntöttek viszont azok a befektetők, akik elkerülték a holland és a dél-afrikai tőzsdét. Bár a dagály minden csónakot felemel, némelyiket magasabbra lendíti.

OLCSÓ PAPÍROK. A kedvező vételre vágyóknak nem szükségképpen az amerikai piacokon érdemes keresgélniük. A Dow indexben szereplő társaságok árfolyama átlagosan 22,3-szorosa a 2003-ra várt egy részvényre jutó nyereségnek. A szóban forgó mutató, a P/E Németországban és Thaiföldön ennek alig több mint a fele – 12, illetve 11,7 -, így e piacok blue chip cégei nagyobb értéket kínálhatnak az olcsó papírokra vadászóknak. Japánban, ahol a nyolcvanas évek végén még a nyereség hetvenszeresén forogtak a részvények, szintén lejjebb ment az átlagos ráta, jelenleg a reálisabb 40,3-as szinten van. Ronald Holt, az amerikai Hansberger Global Investors vagyonkezelő befektetési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy 14,5-ös P/E-mutatójú német vegyipari csoport, a BASF esetében a fundamentumok ugyanolyanok, mint a DuPont-nál vagy Dow Chemicalnél, viszont a papír sokkal olcsóbb, hiszen a DuPont P/E-rátája 24,5, a Dow Chemicalé pedig 33,9.

Ha csupán a makrogazdaságot nézzük, ma a világ legkevésbé vonzó térsége az eurózóna. Az együttesen az euróövezet bruttó hazai termékének több mint háromnegyedét adó Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia GDP-je egyaránt csökkent a második negyedévben. Tapasztalt befektetők ezzel együtt jó növekedési potenciált látnak számos európai társaságnál, különösen a nagy távközlési szolgáltatóknál és a szerkezetátalakításon átesett gépipari vállalatoknál, így például az ABB-nél. Az átlagosnál jobban teljesíthetnek olyan európai cégek is – az egyik ilyen a svájci Nestlé -, amelyeknél komoly árfolyamfelhajtó tényezők mutatkoznak.

Európán kívül a feltörekvő piacokon számos olcsó, ugyanakkor nagy növekedéssel kecsegtető társaság került fel a brókerek bevásárlási listájára. A részint távközlési szolgáltatásokkal, részint kikötő-üzemeltetéssel foglalkozó hongkongi Hutchison Whampoa részvényei például az idén eddig 16 százalékkal drágultak, jóllehet a vállalat korábban elriasztotta a befektetőket a harmadik generációs mobilhálózatokra fordított 16 milliárd dolláros kiadásával. Elemzők általában a technológiai ágazatban, a gépiparban, valamint a beruházási javak gyártásában tevékenykedő társaságoktól várják a legtöbbet, mivel ezek egyszerre profitálhatnak a belföldi kereslet és az amerikai importigények erősödéséből. Persze a részvényárfolyamok továbbra is volatilisek világszerte, s a tőzsdék ki vannak téve olyan sokkoknak, amilyen például az augusztus 25-i bombayi pokolgépes merénylet volt. Az is sokat elárul azonban a piaci hangulatról, hogy a robbantást követő napon a bombayi Sensex 3,7 százalékot emelkedett. Úgy tűnik, a befektetők 2000 óta először ismét bíznak abban, hogy végre lecsengtek a dotcom összeomlás utóhatásai, és a világ tőzsdéin újra lehet pénzt csinálni.