Visszafogottan duruzsoló gépház, kényelmes billentyűkiosztású klaviatúra, viszszatükröződés-gátló és rezgésmentes lapos képernyő, “tenyérbe mászó” egér – mindezek olyan eszközök, amelyek nemcsak a munkavégzés kényelmét, gyorsaságát és hatékonyságát növelik, hanem a felhasználók egészségének megőrzésében is segítenek. A hardver és a periféria megfelelő ergonómiájának igénye immár magától értetődő, viszont a webdesignerek gyakran megfeledkeznek a képernyőn megjelenő felületek minőségének jelentőségéről. Pedig az ergonómia a szoftverek és az internet világában is fontos, ma már ugyanis olyan bőségben állnak honlapok a felhasználók rendelkezésére, hogy a kevéssé praktikus oldalakat pillanatok alatt elhagyják a látgatók.
A múlt év végére mintegy százmillióra nőtt az interneten található honlapok száma, így az internetezők már nem vesződnek a talányos, vagy rosszul szerkesztett oldalakkal; idejükért, türelmükért, benyomásaikért tehát versenyezni kell. A weboldal átalakításának időszerűségére üzemeltetője magától is rájöhet: ha stagnál, vagy csökken a látogatottság, ha az elektronikus adásvételre szakosodott site-on nincs vásárló, ha az e-business nem működik, s nem köttetnek üzletek, akkor nem feltétlenül a szolgáltatás, vagy a kínált áru minőségében rejlik a hiba. A profilváltás helyett érdemesebb ilyenkor elsőként web-ergonómiai szakember közreműködését kérni a kívánt célközönség szokásainak megismerésére.
E szakterület külföldön már kinevelte a maga szaktekintélyeit, akik közül legismertebb a web-ergonómia “evangelistájaként” emlegetett dán Jakob Nielsen, aki a három fő követelmény – a használhatóság, a kényelem és a vizualitás – öszszehangolásával alkotta meg a világ leglátogatottabb oldalát, a Google-t, továbbá a dotcom válságot sikeresen túlélő Amazon.com-ot. Nielsen nemcsak e két referenciamunkájával ismertette el magát a szakmában, váteszi képességei is növelték tekintélyét. A guru (akit tisztelői a web tíz legbefolyásosabb alakja között tartanak számon) 1997-ben, még a webtelevíziózás fejlesztési szakaszában megmondta, hogy az – hibás ergonómiája és rossz felbontása miatt – bukásra van ítélve; a WAP szolgáltatás hajnalán pedig megjósolta a forradalminak tartott újítás korai halálát, s a wireless application protocolnak elnevezett rendszert maga csak wrong approach portabilityként emlegette. Nielsen a portálok által kínált, a testre szabott weboldalak előállítását lehetővé tévő megoldásoknak nyújtó szolgáltatásoknak sem szavazott bizalmat. Meglátása beigazolódott, mert azok a nagy portálok által kínált eszközök, amelyekkel a látogató a saját szájízének megfelelő tartalmakból állíthatja össze nyitóoldalát, csak kevesek érdeklődésére tartottak számot. Míg azonban Nielsen egymaga kiszúrja a weboldalak hibáit, tanácsadók, vagy nagyobb webdesigner vállalatok többfős “web-ergonómiai kommandókat” vetnek be erre a célra. A csapat tagjai hamar feltérképezik egy-egy oldal gyengéit. Ez történhet úgy, hogy a csapat tanulmányban mutat rá a rendszer hibáira, majd az átstrukturálásra vonatkozó konstruktív javaslatokkal áll elő. Járható út a fókuszcsoportos kutatás is, amikor meghatározott számú felhasználót ültetnek a honlap elé, akikkel kérdőívet töltetnek ki.
Mivel pedig időnként egyébként is ráfér a honlapokra egy kis ráncfelvarrás, a már bevált oldal “renoválási munkálatai” közben is érdemes lehet web-ergonómushoz fordulni. A beavatkozás sohasem késő, mert a honlap gyenge pontjainak felszámolása az internetes gazdaságban bevételre váltható, nem beszélve arról, hogy a felismerés már önmagában is fél siker. Érdemes hát áldozni a web-ergonómiára, mert ha a weblap nem kellőképpen felhasználóbarát, az – mint Nielsen mondja -“éppen olyan, mintha üzletünk egy lift nélküli bérház negyedik emeletén várná a vásárlókat”.
