Terrormerényletek 2001. szeptember 11-én, lépfene-pánik néhány hónappal később, háború Afganisztánban tavaly és Irakban az idén, s mindezek nyomán fokozott riadókészültség: nem éppen az üzleti sikertörténetekhez szükséges környezet. Hacsak az ember cége nem kockázati tanácsadással foglalkozik, mint például a Kroll.
|
Vállalatvédelem |
Tanácsadó cégek a biztonsági szolgáltatások széles körét kínálják a társaságoknak, a személyi védelemtől az adatokról és az infrastruktúráról való gondoskodásig.
VÉSZHELYZET-KEZELÉS. Menedékek létrehozása és evakuációs tervek kidolgozása, beleértve a külföldön dolgozó munkatársak hazahozatalát is.
ÜZLETI FOLYTONOSSÁG. Háttérirodák, támogató kommunikációs és válságkezelési központok kialakítása.
INFORMATIKAI BIZTONSÁG. Tűzfalak és más eszközök alkalmazása a hacker-támadások kivédésére, valamint a számítástechnikai rendszerek biztosítása az adatvesztés ellen.
SÉRÜLÉKENYSÉG-FELMÉRÉS. A terrorellenes védelem gyenge pontjainak azonosítása.
KOCKÁZATFIGYELÉS. A potenciálisan problémát jelentő alkalmazottak és beszállítók kiszűrése. |
|
Az Egyesült Államokban piacvezető Kroll, s további több száz kisebb tanácsadó cég ragyogóan megél manapság abból, hogy segít felkészülni a társaságoknak az esetleges terrortámadásokra. A biztonsági tanácsadók szerint a terrorriadókkal Washington leginkább csak összezavarta az érintetteket, ezáltal akaratlanul is ébresztőt kiáltott az amerikai vállalati szektornak: ne várjatok az állami útmutatásra, hanem cselekedjetek magatok. Mint az ágazat cégeit tömörítő szövetség, a Security Industry Association statisztikájából kitűnik, szeptember 11-e előtt a biztonsági szolgáltatások értékesítése évi 8-12 százalékos ütemben nőtt, ezzel szemben a ráta jelenleg eléri a 20 százalékot. “Ez az egész mostani bizonytalanság számunkra természet adta hajtóerőt jelent” – mondja Michael G. Cherkasky, a Kroll elnöke.
|
Csúcsra járatva |
Furcsa fintora a sorsnak, hogy a Privacy International emberi jogi csoport éppen az iraki háború idején hirdette ki Túldimenzionált biztonsági előírások című pályázatának eredményét. A még 2002 februárjában útjára bocsátott akció a biztonsági intézkedések értelmetlen túlkapásaira igyekszik rávilágítani. Mint az a csoport honlapján (www.privacyinternational.org) olvasható, 35 országból közel 5 ezer meghökkentő “esetleírás” érkezett. A nemzetközi szakértőkből álló zsűri díjjal jutalmazta egyebek mellett azt a történetet, hogy a londoni Heathrow repülőtér biztonsági emberei lefoglaltak egy doboz tealevelet, mivel annak csomagolásán a méregerős teafajta megnevezéseként a gunpowder (puskapor) felirat volt olvasható. A philadelphiai nemzetközi repülőtér ezt a teljesítményt is felülmúlta, amikor alkalmazottai a csomagellenőrzés során kipróbálták egy szaúdi férfi parfümjét. Az illattól a biztonsági személyzet tagjait rosszullét fogta el, aminek következtében az utast csak azután engedték szabadon, hogy a parfümöt tüzetes laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Nonszensznek értékelte a zsűri azt az intézkedést is, hogy a San Franciscó-i városi kórház épületébe az őrök a betegeket és sérülteket kizárólag fényképes igazolvány felmutatásával engedik be.
A fenti példák jól érzékeltetik, hogy a 2001. szeptemberi terrortámadások nyomán a biztonságpolitikai intézkedések terén félretették a korábbi fenntartásokat. A vége felé közelítő, de még bizonyára hetekig elhúzódó iraki háború mindebben még inkább megerősítette az érintetteket. Jóllehet, Magyarország nagyvállalatai is átdolgozták biztonsági politikájukat, lépéseik nem arról árulkodnak, mintha komolyan tartanának attól, hogy célpontjai lehetnek egy esetleges merényletnek. “Tekintettel arra, hogy Magyarországon a Malév az egyike a terrortámadásnak leginkább kitett szervezeteknek, folyamatosan csúcsra van járatva a biztonsági rezsim” – mondja Jasenszky Nándor a légitársaság biztonsági igazgatója, hozzátéve, hogy vállalata már 2001. szeptember 11-ét követően átstrukturálta biztonsági rendszabályait. A szigorú előírások 99 százaléka az amerikai terrortámadások után született, azok sorába az iraki háború kitörésekor csak minimális kiegészítések kerültek. Tudva például, hogy a repülőgép a terroristák kezében fegyverré válhat, a Malév a veszélyeztetett desztinációkba induló vagy azon áthaladó járatok utasai esetében a szokásosnál is nagyobb szigorral végzi a poggyászellenőrzést, a kézi keresővel történő személyi átvizsgálást. Továbbá a légitársaság nem csupán saját képviseleteire támaszkodik fokozottan, de átfogóbb információhálót alakított ki a Külügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal, amelyek a repülés biztonságának szavatolása végett napi jelentésekben osztják meg értesüléseiket a céggel. “A Malév vészhelyzettől függetlenül folyamatosan oktatja dolgozóit a krízishelyzetek kezelésére, így ezúttal nem volt szükség külön képzésre” – húzza alá Jasenszky Nándor.
Kevésbé beszédes Felkai György, a Mol Rt. pr-igazgatója, aki nem árulja el, hogy cége milyen biztonsági intézkedéseket foganatosított a háború miatt. “Ha részletezném az alapvető védelmen túl bevezetett regulákat, onnantól kezdve azok már nem volnának hatékonyak” – hárít Felkai. A Raiffeisen Bank részéről Gondáné Fischer Júlia marketingvezető szintén csak annyit árult el, hogy cége nem változtatott a már addig is emelt szintű biztonsági intézkedésein.
A Matáv olyan, konkrétumokat nem tartalmazó állásfoglalást bocsátott a Figyelő rendelkezésére, amely szerint meglévő biztonsági előírásait a cég a háború ideje alatt fokozottan érvényesíti, nem utolsósorban megemelt létszámmal működnek a portaszolgálatok és más ügyeletek. A társaság biztonsági ágazata a fő hangsúlyt a munkakörnyezetre, az információra, valamint a munkatársak védelmét szolgáló biztonsági szabályok betartására szólító figyelemfelkeltésre helyezi. Ez nem jelent mást, mint a munkatársak zavartalan munkavégzését szolgáló általános, mindennapi gondos odafigyelés megerősítését. Az elmúlt időszakban említést érdemlő esemény nem történt, de a dolgozók érezhetően jobban odafigyelnek arra, hogy az épületekben mindenhová kísérjék a látogatóikat. Az általános rendszabályokon túl a Matáv leírása nem ismertetett semmi egyedi rendszabályt, érdekes adalék viszont, hogy a háborús helyzetre való tekintettel lapunk Két dudás egy hajóban című cikkéhez (Figyelő, 2003/14. szám) nem készülhetett olyan fotó, amely az irodájában mutatná Straub Elek elnök-vezérigazgatót.
A 99,98 százalékos amerikai tulajdonban lévő AES-Tisza Erőmű Kft. védelmét ellátó biztonsági őrség a hazai intézkedéseknek megfelelően látja el az áramtermelő létesítmény védelmét. A teljes létszámmal fokozott készenlétben álló biztonsági szolgálat munkáját Balla László szóvivő szerint az erőmű korszerű és hatékony védelmi rendszere segíti. A beléptetések fokozottabb ellenőrzés mellett történnek, ami a gépjárművel való behajtás szigorúbb ellenőrzését is tartalmazza.
KITZINGER SZONJA |
|
“Washington az idén mintegy 50 milliárd dollárt juttat az egyes amerikai tagállamok kormányainak és a helyi önkormányzatoknak belbiztonsági célokra, és e pénz nagy része magáncégek számláján fog landolni” – véli Bruce Aitken, a nem egész egy éve működő Homeland Security Industries Association elnöke. “A tanácsadási szektor felbolydult méhkashoz hasonlít, és nem múlik el hét anélkül, hogy azon belül valamely cég létre ne hozná új belbiztonsági részlegét” – igyekszik érzékeltetni e sajátos konjunktúra természetét.
A kilencvenes években a biztonsági cégek leginkább azzal keresték a pénzüket, hogy mindennapos problémák – például az alkalmazotti lopások – ellen nyújtottak védelmet a megbízóiknak. Ezenkívül kiképeztek testőröket a speciális autóvezetési technikákra, esetleg megtanították a vállalatvezetőknek arra, hogyan ússzák meg a zűrös helyzeteket, ami nem egyszer igen hasznos tudásnak bizonyult például Kolumbiában vagy Mexikóban.
Ma azonban a megbízások sokkal komplexebbek és sokkal inkább stratégiai jellegűek. A tanácsadók feladata lett a számítógépes hálózatok biztosítása, az evakuációra és az üzlet folytonosságának fenntartására vonatkozó tervek elkészítése, valamint a vállalati háttérközpontok létrehozása. “A társaságok kezdik belátni, hogy szükségük van a katasztrófa-elhárítási kapacitásra” – mondja Steven Kuhr, a Kroll vészhelyzet-kezelési csoportjának igazgatója. Egy kisebb cég esetében 12 ezer dollárba kerülhet a sérülékenység és a fenyegetettség felmérése és az ehhez kapcsolódó szóbeli jelentés, egy nemzetközi nagyvállalatnál viszont az összeg akár az egymillió dollárt is meghaladhatja.
A biztonsági szolgáltatások iránti kereslet megugrásából kevés cég tudott annyira profitálni, mint a Kroll. A társaság 2001 közepén még tetemes veszteséggel küzdött, ám a terrortámadások után átalakult, és erre az évre 80 százalékos nyereségnövekedést vár. Ügyfeleinek listáját nem hozza ugyan nyilvánosságra, de azt állítja magáról, hogy az 500 legnagyobb amerikai vállalat közül 350 a megrendelője.
A piac a kisvállalkozók számára is vonzó. Ray N. Bordes exrendőr megelégelte, hogy Tennessee állam alkalmazottjaként kábítószerrel és szerencsejátékkal kapcsolatos bűnügyeket vizsgáljon, ezért Orlandóban megalapította saját biztonsági tanácsadó cégét Bordes Group néven. “Szeptember 11-e után elképesztően fellendült az üzlet” – teszi egyértelművé, mennyire bevált a számítása. A Bordes megkétszerezte személyi állományát, és jelenleg – egyéb projektek mellett – egy 35 millió dolláros biztonsági rendszer tervezésén dolgozik.
Az amerikai vállalatoknak még mindig sokat kell tanulniuk arról, hogyan tegyék biztonságosabbá a működésüket. Az egyik leggyakoribb hiba az, hogy egyetlen emberre bízzák az evakuációval, a bombafenyegetésekkel és a tevékenységek áttelepítésével összefüggő döntéshozatalt. Szintén sokszor előfordul, hogy akár az ideiglenes alkalmazottaknak is automatikusan jelszót adnak és hozzáférést biztosítanak a vállalati számítógépes rendszerhez.
A biztonság iránti igény annyira felerősödött, hogy néhány “élelmes” cég már kétes értékű termékeket is kínál, például személyi sugárzásmérőket, valamint ejtőernyőket arra az esetre, ha ki kell ugrani a felhőkarcolókból. S amíg az újabb terrortámadásoktól való félelem nem csitul, a vállalatok valószínűleg sok mindenre vevők lesznek.
