Az év sztorijának ígérkezik a Budapesti Értéktőzsdén a NABI tulajdonosváltása. A buszgyárat jelenleg 54 százalékban birtokló Első Magyar Alap (EMA) ugyanis az év végén befejezi működését, így részvényeitől meg kell válnia. Három út is kínálkozik a tőzsdei cég papírjainak értékesítésére.
A nyilvános tranzakció gondolatával már tavaly eljátszottak a cégnél, amikor felmerült, hogy 2003-ban tőzsdei forrásbevonás keretében lehetne erősíteni a társaság tőkeellátottságát a CompoBus piaci pozíciójának javítása, a termékben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében. Az új kibocsátást össze lehetne kötni az EMA-pakett értékesítésével, ám e módszer bevetésének aligha most van itt az ideje. Mindenekelőtt azért, mert a pótlólagos tőkebevonás révén elérhető gyorsabb növekedési lehetőségek láthatóan nem voltak kellően alátámasztva. Már készen van a termék több prototípusa, az európai piacon kiaknázni kívánt technológia és karosszéria-értékesítés tőkeigénye azonban nem körvonalazódott. Az igen harmatos gépipari környezetben egy nem kellőképen megindokolt tranzakciót végrehajtani gyakorlatilag lehetetlen.
A nyilvános tranzakció lehetőségét csökkentette a NABI teljesítményének 2002 második felében tapasztalt gyengülése is (noha nemzetközi összehasonlításban még mindig átlag felettiek a társaság mutatói). Az EMA számára szerencsétlen lenne az időzítés a tekintetben is, hogy a teljes kapacitáskiépítés lezárásával, a beruházás termőre fordulása előtt kénytelen megválni pakettjétől.
A pakett felosztása sem tűnik járható útnak. E megoldás esetén egy tulajdonos részesedése sem haladná meg jelentősen a 3 százalékot. Pénzügyi befektetők válnának kényszertulajdonossá, s az árfolyamba bekerülne egy fenyegetés: a kvázi új tulajdonosok bármikor elszánhatják magukat az eladásra. A felosztás tehát lényegében elvethető, legfeljebb akkor használható, ha reális alternatívát kell felmutatni a szakmai befektetővel történő tárgyalások során, az EMA ármeghatározó pozíciójának kivívása és fenntartása érdekében.
A fentiekből következően a legjobb lehetőségnek a szakmai befektetőnek történő értékesítés tűnik az EMA számára. Egy ilyen vevő ugyanis know-how-t és piaci részesedést tud egyszerre vásárolni a NABI-val. Az új tulajdonos a közkézhányad relatív alacsony piaci értéke mellett nem lesz érdekelt a nyilvános szereplés fenntartásában, így a kinnlevő részvényekre várhatóan felvásárlási ajánlatot tesz majd. A szakmai befektető törekedni fog az alacsony piaci árszint kihasználására, de még ezzel együtt is 3 ezer forintot lényegesen meghaladó áron tudja majd megszerezni a NABI-t, ami azt is jelenti egyúttal, hogy a cég kisrészvényesei is profitot realizálhatnak.
