Gazdaság

Viták az MNB körül


Viták az MNB körül 1

Döntésem szakmai nézetkülönbségekkel magyarázható – tartotta szükségesnek leszögezni Oblath Gábor, aki lemondott a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) betöltött monetáris tanácsi tagságról. Semmiképpen nem azonosul a jegybankelnök elleni politikai támadásokkal (az MSZP ugyanis “személyes felelősséget” emlegetett az árfolyamsáv elleni támadás kapcsán, majd ez ügyben a kormánytöbbség a parlament költségvetési bizottságában, zárt ülésen kísérelte meg a felelősségre vonást). Oblath veszélyesnek tartja a forint túlzott felértékelődését, amely a lebegtetési sáv elleni spekulációhoz vezetett. Szerinte egy ilyen kicsiny, nyitott gazdaságban, mint a magyar, az árfolyam nem csak az inflációra, hanem a külkereskedelemre is érzékenyen hat, így a túlzott felértékelésnek súlyos mellékhatásai lehetnek. Jóllehet, az árfolyam-politikának szerinte is reagálnia kell a laza fiskális politikára, a termelékenységet meghaladó béremelkedésre, így a reálfelértékelődés elkerülhetetlen volt, rugalmasabb jegybanki politika kellett volna, és az ír népszavazás után meg kellett volna akadályozni a további forinterősödést.

A hét elején az MNB devizaaukciókat hirdetett, előre meg nem szabott mennyiségben és árfolyamon kínálva eladásra a nála összegyűlt eurót, amelyet a roham napjaiban váltottak forintra a befektetők. Miután hétfőn megszondázta a piacot, kedden már – a hírek szerint – csakugyan adott is el eurót, állítólag 243,50 forint feletti árfolyamon, ami igen szép a roham idején kialakult 234,69-es vételárhoz képest. Közben, hogy ne kereshessenek sokat a 6,5 százalékos alapkamaton, amit a jegybank a kéthetes betétre fizet, az MNB 100 milliárd forintban korlátozta az e konstrukcióban elhelyezhető mennyiséget. A túljelentkezés persze ötszörös volt.

A makrogazdasági helyzet nem javult meg. A Reuters által megkérdezett tizennégy elemző fele jegybanki kamatemelést vár február végéig. Az év végi inflációt a jegybanki célnál nagyobbra, 5 százalékra teszik, s úgy látják, a “kincstári” előrejelzés szerinti 4,4 helyett 3,7 százalékos növekedés várható idén.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik