Ha kell, a kamatot meredeken leviszi a jegybank, ha kell, emeli – ezzel mondattal “húzta” a forint árfolyam-erősödésére spekuláló nemzetközi “forrótőkéseket” a hazai fizetőeszköz elleni támadás napjaiban a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai Zsigmond szavaira azonban nemcsak a spekulánsoknak, hanem a hazai megtakarítóknak is éppen úgy figyelniük kell, hiszen a túlzottan erőssé váló és a megengedett árfolyamsávból már-már kitörni készülő forint védelmében kamatot csökkentő jegybank sokak véleménye szerint túllőtt a célon.
A spekulánsok rohamát ugyan sikerült visszaverni azzal, hogy kevésbé vonzóvá alakította számukra a forintkamat állását, s a hazai fizetőeszköz árfolyamát is a magyar exportőröknek kényelmesebb szintre gyengítette, ám az elemzők szerint hosszabb távra nem találta meg a megoldást. A kamatszint ugyanis immár az infláció alá süllyedt, ráadásul az árfolyam is gyengébb annál, mint amit a jegybank a pénzromlás ütemének mérséklése érdekében kívánatosnak tart.
KAMATMÉLYPONT. A kereskedelmi bankok persze aligha tehettek mást a január közepén végrehajtott, összességében 200 bázispontos lazítás után, mint hogy rohamtempóban hozzáigazították a különböző konstrukcióikat a kialakult alapkamatszinthez. A pénzpiac ugyanis egy hét alatt óriásit fordult: a rövid futamidejű bankközi kamatok szintje a deviza kamatszintet közelíti, jelenleg 3-4 százalék között mozog. Eltérés legfeljebb abban látszik, hogy melyik pénzintézet hogyan látja a jövőt – hajlandó-e például a hitelezés költségeit is csökkenteni a betéti oldallal együtt, illetve melyik bank használja ki piacszerzésre a versenytársaknál szolidabb mértékű kamatcsökkentés taktikáját.
Az OTP Bank hitel- és betétoldalon egyaránt változtatott: a lakossági betétek körében konstrukció, lekötési idő és összeg függvényében 75-200 bázispontos kamatmérséklést hajtott végre, a lakossági hiteleknél pedig 100-250 bázisponttal enyhített azonnali, illetve február elejei érvénnyel. Visszamenőleges, január 1-jei hatályú az 50 bázispontos csökkentés a nem támogatott, úgynevezett “Forráshitel” konstrukciónál, míg ennél jelentősebb, 1,0-2,5 százalékpontos a kamatleszállítás a folyószámlához kapcsolódó, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek körében. A legmerészebb kamatvágást a K&H Bank hajtotta végre, ennél a pénzintézetnél 2,0-3,0 százalékpontos volt a betéti kamatok mérséklése. Igaz, a megváltozott feltételeket itt csak az új lekötésekre érvényesítik, hiszen e bank valamennyi lakossági lekötött betéti terméke fix kamatozású a futamidő alatt. A változó kamatozású megtakarítási betétszámla esetén pedig a 15 napos hirdetési időtartam letelte után csökkentik a kamatokat. A K&H három hónapos betéti kamata így 3,50-4,25 százalék közötti, a lekötött összeg nagyságától függően, a 6 és 12 hónapos betét pedig a 4,8-5,0 százalékos sávban kamatozik.
Érdekes módszert alkalmazott a CIB Bank, hiszen egyes lakossági betéti kamatait 1 százalékpont körüli mértékben csökkentette ugyan, viszont a hosszabb távra megtakarítók számára – a lekötött összegtől függően – 0,75 százalékponttal megemelte betéti kamatait. Így a 6 és 12 hónapos futamidőre lekötendő, az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű betétekre fizetett kamatának mértékét 6,01 százalékra emelte. Az Inter-Európa Bank (IEB) a lekötött lakossági betétekre fizetett kamatokat, a futamidőtől függően 0,75-1,75 százalékpont közötti mértékben csökkentette, a látra szóló betétállomány utáni ráta pedig a folyószámláknál 0,5-1,5 százalékpont közötti mértékben esett.
A Magyar Külkereskedelmi Bank, a Budapest Bank, a Volskbank, vagy a HVB Bank például szinte egységesen 200-200 bázisponttal mérsékelte a betéti kamatait, a BNP Paribas, a Merkantil Bank és a Porsche Bank egyaránt 100-100 bázispontot vágott. A korábban csak enyhébb betéti kamatcsökkentésre számító Postabank átlagosan 150 bázispontos mérséklésről döntött: a Takarékszámla kamata például 8,1-ről 6,5 százalékra zuhant. A hiteloldalon, a főként lakáshitelek miatt jelentős szerepet játszó Földhitel- és Jelzálogbank is beállt a sorba: különböző mértékben, de csökkentette február elsejétől az állami támogatás nélküli lakáscélú hiteleinek és jelzálogkölcsöneinek a terheit.
REÁLKAMAT KERESTETIK. Nagy kérdés persze, hogy miként reagálnak a jelentős kamatmérséklésre a megtakarítók, hiszen a kereskedelmi bankok klaszszikus termékeinél “nagyítóval” kell keresni a kimutatható mértékben az infláció feletti reálkamatot. A Figyelő kérdésére a várható pénzromlás mértékét meghaladó hozam elérésére ugyan példaként felsoroltak néhány konstrukciót – az OTP Banknál a Takaréklevél Plusz betétet vagy a Megtakarítási Számlát, a K&H Banknál pedig az elmúlt hetekben még akciósan elérhető, 7,5 százalékos kamatszinten lekötött 3 hónapos betétet hozták fel -, de szinte mindenütt érezhető a zavar ebben a kérdésben.
Az IEB-nél például azt hozták fel “mentségként”, hogy a lakossági ügyfeleknek három hónap és egy év közti lekötés esetén fix, 5,5 százalékos kamatot fizetnek, márpedig ez még mindig magasabb, mint a tavalyi infláció, és minden bizonnyal meghaladja az idén kialakuló pénzromlási szintet is. (Igaz, de épphogy csak – ezt már mi tesszük hozzá.) A K&H Banknál pedig a megtakarítási számlával elérhető “gyászos” hozamra azt mondták, hogy a jelenlegi betéti kamatszint (5,25-7,00 százalék) még a változások bevezetése előtti, úgynevezett hirdetési időtartam alatt lehetőséget ad esetleg alternatív megtakarítási formák, például lekötött betétek, befektetési alapok, állampapír konstrukciók mérlegelésére. Az ügyfelek – mutattak rá a banknál – a betétszámlához kapcsolódó rugalmas szolgáltatások miatt eddig is elfogadták a konstrukció alacsonyabb kamatozását a szigorú feltételű lekötött betétekhez képest.
A piacon azonban egyre többen számítanak arra, hogy a turbulens január után, az országba beáramlott forró pénz távozásával megnyugszanak a kedélyek. Az IEB szakemberei szerint például, – mivel az utóbbi időben a kamat- és árfolyamkérdések némi politikai felhangot is kaptak – kell egy kis idő, amíg a piaci folyamatok letisztulnak. Megítélésük szerint a forintárfolyam és a kamatszint is nyugtalanabb, volatilisebb lesz a korábbiakhoz képest, ami mindkét esetben magában rejti akár az emelkedés, akár a csökkenés lehetőségét. Hosszabb távon azonban a kamatok csökkenésére számítanak.
Mindazonáltal a Reuters által megkérdezett pénzpiaci szakértők a mostani helyzetre reagálva egyenesen azt mondják, hogy az MNB előbb vagy utóbb kamatemelésre kényszerül. Az eurózónához való közeledésre számító, úgynevezett konvergencia-befektetőket ugyanis egy idegesebbé vált nemzetközi hangulatban és a jelentős magyar költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány ellenére is meg kell tartania, márpedig ehhez akár 4-5 százalékos előretekintő reálkamatra, azaz 2-3 százalékpontnyi kamatemelésre is szükség lehet.
