Carleton S. Fiorina. Ha nyer, övé a siker, ha veszít, övé a kudarc.
Ragyogott az örömtől Carleton S. Fiorina, amikor decemberben befejezte az elemzőknek tartott kétnapos monstre tájékoztatóját. Volt is rá oka. A HP számítástechnikai óriáscég vezérigazgatója ugyanis elmondhatja, hogy tartja magát korábbi ígéreteihez, miszerint a hatékonyság javítására használja fel a Compaq Computer 21 milliárd dolláros felvásárlását. Sőt, a létszámleépítés még gyorsabban is halad a vártnál – eddig mintegy 18 ezer állás megszüntetéséről döntöttek -, így már 2003 végére, a tervezett határidőnél egy évvel korábban megvalósulhat a HP költségeinek 3 milliárd dolláros csökkentésére vonatkozó célkitűzés. Tavaly októberben lezárt üzleti évének utolsó negyedében a HP – az egy esztendővel korábbi 505 millió dollár veszteséggel szemben – 390 millió dollár nettó nyereséget ért el, ami 9 százalékkal haladta meg a Wall Street előzetes konszenzusát. S bár Michael D. Capellas elnök bő két hónapja leköszönt a posztjáról, a tőzsde így is kegyeibe fogadta a társaságot: árfolyama immár tartósan a 20 dollár körüli tartományban – azaz több mint féléves csúcson – tartózkodik.
Fiorinára azonban most új kihívás vár, amely a maga nemében aligha lesz könnyebb az akvizíció lebonyolításánál: növelnie kell az eladásokat. Nyolc hónappal a számítástechnikai ipar történetének legnagyobb fúziója után a riválisok a HP rovására növelik részesedésüket a személyi számítógépek és a szerverek piacán. Az október végén lezárult 2002-es üzleti évben a vállalat árbevétele e szegmensben 11 százalékkal, 72,3 milliárd dollárra esett vissza, holott Fiorina júniusban még csak 4,9 százalékos gyengülést várt. Ebből a szempontból a HP-nél jobban teljesít mindkét fő vetélytársa, az IBM és a Dell Computer is. Elemzői becslések szerint az IBM 2,5 százalékos forgalomcsökkenéssel zárta 2002-t, a Dell pedig éppenséggel 20 százalékkal javította árbevételét.
OFFENZÍVA. Bár a teljesítmény rosszabb a vártnál, Fiorina váltig állítja, hogy a HP készen áll a második felvonásra. Ebbéli meggyőződése igazolására felhozhatja, hogy a nyomtatóeladások már erőteljesen növekednek. Tavaly a HP több mint 50 új printermodellt dobott piacra a háztartások számára, és ehhez jött még számos újdonság az üzleti felhasználóknak is. Ennek köszönhetően a negyedik negyedévben e divízióban 12 százalékos növekedéssel rekordnagyságú, 5,6 milliárd dolláros árbevételt sikerült elérni, az üzemi nyereség pedig 89 százalékkal ugrott meg. A nyomtatóüzletág – amely a HP profitjának oroszlánrészét adja – olyan jól működik, hogy Fiorina a korábban prognosztizált 11-13 százalék helyett immár 13-15 százalékos nyereségrátát vár.
Magyar viszonyulás
Márciusban egy helyre költöznek a HP magyarországi vállalatának különböző részei, s ezzel szinte minden téren lezárul az IT-iparág története legnagyobb cégegyesülésének itteni fejezete. A dolgozókat és az ügyfeleket már csak a kocsik rendszámtáblái emlékeztetik a különböző múltra, de a parkolókban jól megférnek egymás mellett a CPQ és a HPC jelzések, s a menedzsment értékelése szerint nincs ez másképpen a munkatársakkal sem.
Noha az anyavállalat és a magyarországi leány egyaránt sikeresnek ítéli az ügyletet, a magyarországi egyesülés nagyon sokban különbözik a világ nagy piacain lezajló folyamattól. “Két módon mérhető az összeolvadás sikeressége: annak sebessége és a forgalmi eredmények árulják el, hol állnak” – mondja Mezriczky László, a HP marketingkommunikációs igazgatója. Az utóbbi szempontot kísérte a szakmai közvélemény nagyobb figyelemmel és egyelőre a számok a vezetést igazolják, a két cég egy évvel ezelőtti külön mért teljesítményét sikerült túlszárnyalni, némileg csökkenő létszámmal – mondja Mezriczky, hozzátéve, hogy számokat most nem árulhat el.
Az összeolvadás sebessége önmagáért beszél, hiszen alig több mint fél év alatt lezajlottak a lényeges változások. A belső folyamatok mellett az is kulcskérdés, hogy az ügyfeleket meg kellett tartani, s ebben Magyarországon – de valószínűleg a kis piacokon mindenütt – a megrendelő és szállító közötti jó kapcsolatok a HP-sek segítségére voltak. “A vásárlókat itt kevésbé érdekli, milyen logó van a gépen, nagyobb súlyt helyeznek arra, kivel állnak kapcsolatban” – mondja Mezriczky.
Különbség az is, hogy nálunk – az erős “digitalos” múltnak köszönhetően – a Compaq szolgáltatóként és nagyvállalati megoldásszállítóként szerepelt, míg a HP a kiskereskedelmi, főleg a nyomtatási és képalkotási piacon ért el kimagasló eredményeket. Ezért az átfedések az egyesülést követően nem voltak meghatározóak, sőt inkább kiegészíti egymást a két cég. A régi HP-s vonal a tömegpiacon tudja erősíteni amúgy is vezető pozícióit (például a Compaq kézi gépeivel), a compaqos vonal pedig megszabadult egy konkurenstől a nagyvállalati és a szolgáltatói szegmensben.
A négy üzletág – szolgáltatás, PC, nagyvállalati megoldások és nyomtatás – optimális esetben egyforma arányban részesül az új HP tevékenységében. Ez sehol sincs így, de a felállás talán még a legjobban Magyarországon közelíti meg az ideális helyzetet. Piacvezetőként tehát nincs rossz helyzetben az itteni új cég, de az anyavállalat stratégiai váltásaira a jövőben sem képes felkészülni: azokhoz csak viszonyulni tud.
Kertész György
ELTÖKÉLTSÉG. Kérdés azonban, van-e elegendő muníció a támadáshoz. A HP-nek meg kell győznie a nagyvállalatokat arról, hogy izmos alternatívát képvisel a konkurenciával szemben. Márpedig ez nehéznek ígérkezik, a vállalati eszközök üzletágban ugyanis messze nincs minden rendben. A csúcskategóriás szervereket, tároló berendezéseket és a vállalati adatközpontokhoz való szoftvereket gyártó divízió az üzleti év második felében 574 millió dollár veszteséget produkált. Fiorina ennek ellenére tartja magát ahhoz, hogy az üzletág 2003 közepére nyereségessé válik, vagy ha nem, akkor újabb költséglefaragások jönnek.
A szoftverek és a szolgáltatások terén a HP mind méretben, mint kínálatban elmarad az IBM mögött. Ezenkívül még egy roppant kockázatos akció is vár rá: másfél éven belül beszünteti három saját fejlesztésű szervercsaládjának gyártását, és átáll az Intel – még nem bizonyított – Itanium proceszszoraival futó masinákra, ám eközben vigyáznia kell arra, hogy ügyfelei ne pártoljanak át valamely másik céghez.
Csakhogy a HP jelenleg nem jeleskedik a szerverek terén. Az International Data Corp. piackutató cég adatai szerint a szeptemberrel zárult három hónapban a HP-nek 32 százalékos részesedése volt az Intel-alapú szerverek 4,3 milliárd dolláros piacán, ugyanakkor árbevétele 7 százalékkal csökkent ebben a szegmensben. Az IBM viszont, miután szervereit nagyobb teljesítményre turbózta föl, 22 százalékkal tudta fokozni az eladásait, míg az alacsony áraival hódító Dell 8 százalékos bevételnövekedést ért el.
Csendes búcsú
Michael D. Capellas. Az elnök távozásának valódi okait homály fedi. Jószerivel semmilyen reakció nem követte a tőzsdén azt a novemberi hírt, hogy Michael D. Capellas lemondott a HP elnöki tisztségéről, és átvette a múlt év eleji amerikai könyvelési botrányok “rekordereként” elhíresült WorldCom távközlési szolgáltató irányítását. Carly Fiorina vezérigazgató szintén megrázkódtatás nélkül belenyugodott a cég második emberének elvesztésébe, aki előzőleg a Compaq Computer vezérigazgatójaként sikeresen állította talpra a számítógépgyártót. “Őszintén megvallva, távozásának nincs jelentősége a társaságunk számára, sem rövid, sem hosszú távon” – hangoztatja Fiorina.
Mi történt vajon a boldog párral, amelynek tagjai nem sokkal korábban még harcostársakként győzködték a részvényeseket arról, hogy kifizetődő ügylet a Compaqot a HP-be olvasztani? Mindketten tagadják, hogy súrlódás lett volna köztük. “Carly és én nagyon sok mindenen átmentünk együtt – mondja Capellas -, eszembe sem jutott volna, hogy elmenjek, ha nem éreztem volna úgy, hogy a társaság nem a pozitív irányban mozog.”
A Business Week azonban úgy értesült, hogy a két vezető már a fúzió lezárásakor összekülönbözött egymással az új HP stratégiája és az operatív irányítás kérdésében. A bennfentesek azt állítják, Fiorina megtartotta magának a kontrollt a napi működés fölött. Úgy rendelkezett, hogy az egyes részlegek vezetői – köztük a printerüzletágat irányító Vyomesh Joshi – Capellast megkerülve közvetlenül neki jelentsenek. Capellas így már néhány héttel az egyesülés tavaly májusi véglegesítése után kifelé tekintgetett. Noha hivatalosan ő volt az az ász, aki majd harmonizálja a két vállalat működését, valójában inkább az utazó nagykövet szerepét játszotta, azzal a feladattal, hogy tájékoztassa a befektetőket és az ügyfeleket a fúzió előrehaladásáról.
Az elnök legfőképpen a HP értékesítési modelljének gyors átalakításáért küzdött. Álláspontja szerint a rövid távú nyereségnövelés érdekében a Dell Computer költségtakarékos gyakorlatát kellett volna követniük, oly módon, hogy a gyártást és az értékesítést a megrendelésekhez igazítják. Fiorina ellenben jobbnak látta, ha csak kisebb módosításokat hajtanak végre a Dell nyomulásának feltartóztatására, és továbbra is igénybe veszik a viszonteladó cégeket, amelyektől a 2002-es üzleti évben a HP árbevételének kétharmada származott. Szeptember 12-én a HP igazgatósága meghallgatta Capellas és más vezetők elgondolásait, majd a megfontoltabb stratégia mellett döntött.
Két héttel később Capellast megkeresték egy fejvadász cégtől, ő pedig november 11-én már el is foglalta a WorldCom vezérigazgatói poszját. A még a Compaqkal kötött szerződése alapján 14 millió dolláros végkielégítéssel távozott. A tisztséget nem töltik be újra. Ezt maga Fiorina közölte, aki így most már egyedül mutathatja meg, mire képes. Ha nyer, övé a siker, ha veszít, övé a kudarc.
Fiorina ezzel együtt vitatja azt a véleményt, hogy a HP-nek a Dell volna az első számú vetélytársa. Figyelme inkább az IBM-re irányul. A Merrill Lynch decemberben tette közzé a vállalati technológiai igazgatók körében végzett felmérésének eredményeit, és a megkérdezettek szerint a HP gépei gyengébben támogatják a nyílt szabványú hardvereket és szoftvereket, mint az IBM és a Dell gyártmányai.
A nagy probléma az, hogy a vevők szemében a HP elsődlegesen nyomtatók és személyi számítógépek gyártója marad, azaz nem olyan vállalatként jelenik meg, amely szervereket és szolgáltatásokat is kínál. Jól példázza ezt a Home Depot céggel októberben aláírt szerződése. A HP megrendelést kapott 40 ezer Compaq Evo PC-re. Első pillantásra remek üzlet. Csakhogy a nagy falat mégis az IBM-nek jutott, mivel a Home Depot vele kötött hosszú távú megállapodást drága szerverek és szoftverek szállításáról, amelyek segítségével saját eladásait, szolgáltatásait, raktárkészlet-alakulását és fogyasztóinak vásárlási mintáit fogja feldolgozni.
Az előrejelzések szerint az idei második félévben végre ismét erősödnek a vállalatok technológiai kiadásai. A HP riválisai jó pozícióban vannak ahhoz, hogy a konjunktúra újraéledésével számottevően növeljék értékesítésüket. Fiorinának viszont még gyorsabb tempót kell diktálnia, ha valóra akarja váltani ambiciózus céljait.
