A világtengerek mágnesességét térképezték fel amerikai és német geofizikusok. Az általuk összeállított, a Science magazinban közölt adathalmaz a klímaváltozás természetének, vagy az óceáni áramlatok viselkedésének megértéséhez vezethet.
Bár az óceánok mágnesessége az egész Földéhez képest elhanyagolható (annak csupán hatezrede), néhány éve már rendelkezésre állnak olyan módszerek, amelyek segítségével e gyönge mezők is pontosan felderíthetők. Mivel a tengervíz sóoldat, amely pozitív és negatív töltéssel rendelkező részecskéket (ionokat) tartalmaz, a Föld belsejének mágnesessége ezek elhelyezkedésére is hatással van. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy a víztömegen belül kialakulnak pozitívan és negatívan töltött részek, amelyekben a részecskék a fizika törvényeinek megfelelően mindig úgy vándorolnak, hogy e töltéskülönbségek kiegyenlítődjenek; mozgásuk elektromos áramot hoz létre, amely körül mágneses mező indukálódik. Ez van annyira erős, hogy a NASA kutatói a Champ nevű műholddal kimutassák; a kapott adatokból szerkesztették a kutatók térképüket. Ebből rögtön kiderült, hogy a tengerek mágnesessége és az ár-apály jelensége között szoros összefüggés van, ám ennél fontosabb az a felfedezés, hogy a mágnesesség olyan területeken is vízmozgásra, áramlatokra utal, ahol korábban azokat nem lehetett kimutatni. A víz színe, a hullámok állapota, vagy rajzolatuk ugyanis csupán a felszín közeli tengerrészek áramlatait mutatja meg, a mélyebb rétegek folyamait jóval nehezebb felderíteni. A mágneses térkép ebben is segít, és a kutatók bíznak abban, hogy a tengeralatti áramlatok mágneses mezejének megváltozását észlelve előre jelezhetők szökőárak, vagy az egy-egy tengerpart, sőt kontinensek éghajlatát befolyásoló természeti jelenségek is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
