Gustav Klimtet, a bécsi szecesszió portréiról és allegorikus festményeiről ismert nagy alakját ezúttal egészen más oldaláról ismerheti meg a közönség: a bécsi Belvedere palotában lévő Osztrák Galériában Klimt tájképeiből nyílt átfogó kiállítás.
A művész válságos időszakában fordult a tájképfestészet felé, a közvélemény ugyanis meg nem értéssel fogadta a bécsi egyetem mennyezetére készített freskóit, amelyek az emberi lét ellenőrizhetetlen voltát jelképezték. A mostani tárlaton látható tájképei főleg a Salzkammergutban töltött nyaralásai idején keletkeztek, amelyeken a művész legtöbbször négyzetes formájú festményeken tolmácsol-ta a színek és formák természetélmény hangulatának megfelelő tökéletes harmóniáját,s az ábrázoltakat egyre inkább két dimenzióban láttatta. Az eredmény: elvonatkoztatott, szinte belülről világító művi világok előtér, árnyékok és emberek nélkül.
A bécsi rendezők számos európai és amerikai múzeumból, valamint a világ sok országának magángyűjteményeiből válogattak, munkájuk eredményeként 40 Klimt-alkotás, köztük 31 tájkép látható, ezen belül nem egy olyan, amelyet korábban soha nem mutat-tak még be Ausztriában.
Tizenöt másik neves osztrák festő, köztük Egon Schiele alkotásai is helyet kaptak a Belvedere falain, mintegy bizonyítandó, mennyire mélyen az osztrák hagyományokban gyökerezik Gustav Klimt művészete.
A kiállítás hétfő (illetve december 23-a és 30-a) kivételével február 23-ig tekinthető meg, és mint minden nagy ausztriai művészeti bemutatót, számos különböző program kíséri. Előzetes megállapodás esetén este is fel lehet keresni a csodás épületben lévő múzeumot, ahol még néhány finom falattal is kedveskednek Klimt hódolóinak.
Bécsi tárlat – Klimt másik arca
Gustav Klimtet, a bécsi szecesszió portréiról és allegorikus festményeiről ismert nagy alakját ezúttal egészen más oldaláról ismerheti meg a közönség: a bécsi Belvedere palotában lévő Osztrák Galériában Klimt tájképeiből nyílt átfogó kiállítás.
A művész válságos időszakában fordult a tájképfestészet felé, a közvélemény ugyanis meg nem értéssel fogadta a bécsi egyetem mennyezetére készített freskóit, amelyek az emberi lét ellenőrizhetetlen voltát jelképezték. A mostani tárlaton látható tájképei főleg a Salzkammergutban töltött nyaralásai idején keletkeztek, amelyeken a művész legtöbbször négyzetes formájú festményeken tolmácsol-ta a színek és formák természetélmény hangulatának megfelelő tökéletes harmóniáját,s az ábrázoltakat egyre inkább két dimenzióban láttatta. Az eredmény: elvonatkoztatott, szinte belülről világító művi világok előtér, árnyékok és emberek nélkül.
A bécsi rendezők számos európai és amerikai múzeumból, valamint a világ sok országának magángyűjteményeiből válogattak, munkájuk eredményeként 40 Klimt-alkotás, köztük 31 tájkép látható, ezen belül nem egy olyan, amelyet korábban soha nem mutat-tak még be Ausztriában.
Tizenöt másik neves osztrák festő, köztük Egon Schiele alkotásai is helyet kaptak a Belvedere falain, mintegy bizonyítandó, mennyire mélyen az osztrák hagyományokban gyökerezik Gustav Klimt művészete.
A kiállítás hétfő (illetve december 23-a és 30-a) kivételével február 23-ig tekinthető meg, és mint minden nagy ausztriai művészeti bemutatót, számos különböző program kíséri. Előzetes megállapodás esetén este is fel lehet keresni a csodás épületben lévő múzeumot, ahol még néhány finom falattal is kedveskednek Klimt hódolóinak.
