Számottevően mérséklődik a terhelés a jövő évi személyi jövedelemadózásban az első 100 napos program folytatásaként. Az szja adóalaphoz viszonyított mértéke az idei 21,2-ről 19,8 százalékra csökken – vetíti előre a kormány. Hogy tényleg így lesz-e, az attól is függ, milyen mértékben nőnek valójában a keresetek. Adószámításaiban a Pénzügyminisztérium (PM) még bruttó 7,4 százalékos emelkedést feltételezett, a költségvetési törvényjavaslatból viszont már az hámozható ki, hogy 8,3 százalék várható. (Tb-járulék címszó alatt ugyanis azt olvashattuk: a bruttó keresettömeg 8,6, a foglalkoztatás 0,3 százalékkal gyarapszik.) Ez a különbség önmagában is 0,3 százalékponttal növelheti az átlagos bér adóterhelését, bár az ideihez képest még így is jelentősen csökken a befizetések viszonylagos nagysága.
Bár az adósáv-határokat följebb tolták (a 20 százalékos kulcs évi 600 helyett 650 ezer forintos jövedelemig érvényes, a 40 százalékos kulcs 1 millió 200 ezer helyett 1 millió 350 ezer forint felett lép be), az átlagkereset jövőre is belenyúlik a legmagasabb adósávba. Ugyanakkor a keresetek átlaga még mindig elég alacsony marad ahhoz, hogy igénybe lehessen venni az adójóváírást. Ez a kisebb jövedelműeket segíteni hivatott kedvezmény ugyanis 1 millió 350 ezer forintig teljesen eltünteti, efelett, 1 millió 950 ezer forintig pedig csökkenő mértékben mérsékli az adót. Utóbbi, részleges jóváírásra feljogosító jövedelmi sáv ily módon 600 ezer forintra szélesedik az idei 233,3 ezer forintról.
KIEGYENLÍTŐDÉS. Az szja tehát nivellál, lényegesen többen lesznek olyanok, akiknek nem kell adót fizetniük, miközben a magasabb jövedelmi kategóriákban jó, ha 0,3-0,4 százalékponttal csökken a terhelés. A gyermekkedvezmények fennmaradnak, három gyerek esetén az átlagkereset szintjén teljes mértékben eltüntetik az adót (lásd külön). Más területeken nagyobbak lettek a kedvezmények: emelkedett néhány adómentes tétel (étkezési hozzájárulás havi 1400-2200-ról 2000-4000 forintra, a nyugdíjba vonuláskor adható juttatás 10-ről 15 ezer forintra, az üdülési csekk 20 ezerről 50 ezer forintra), amint azt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, különösebb küzdelem nélkül “kiharcolták” a szociális partnerek. A biztosítások kapcsán legföljebb 100 ezer forinttal csökkenthető az adó (az idei 50 ezer helyett), s ezen belül 10 százalékos kedvezmény jár az értékveszteséget kompenzáló biztosítási díjnövekmény után. A lakásszerzési kedvezmény – amelynek értelmében a lakásszerzés végett lakáseladásból befolyó pénz nem számít adóköteles jövedelemnek – az elidegenítés előtt 12, utána 60 hónapig lesz érvényben (az eddigi 6, illetve 48 hónap helyett). A súlyosan fogyatékos emberek személyi adókedvezménye havi 1500-ról 2000 forintra emelkedik. Adómentes lesz a diákhitel kamattámogatás, továbbá a munkáltatók által ingyen vagy kedvezményesen biztosított számítógép- és internetszolgáltatás.
Nem változnak a munkáltatók által fizetendő járulékok, miközben az egyéni járulékok terén mégsem egy lépésben állítják helyre – mint a kormányváltáskor ígérték – a magánnyugdíjpénztárak finanszírozásának 1997-1998-ban kidolgozott rendszerét. Az előző kormány 6 százalékon fagyasztotta be a magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértékét, mivel így a költségvetésnek kevesebb “kárpótlást” kell fizetnie a tb-be az onnan kieső járulékok miatt. Ugyanebből az okból 2003-ban csak 7 százalékra emelik a tagdíjat, és csak 2004-ben állítják be a régóta ígért 8 százalékos mértéket – cikkelyezték be az adótörvénybe. A költségvetés jövőre 20 milliárdot spórol ezzel – tudtuk meg.
A választás utáni év szokás szerint az illetményrendezések éve: most, négy év után ismét tekintélyesen megemelkedik a hivatali eljárások tarifája (lásd a táblázatot). Várható egy válasz is az előző kormány idején bevezetett, ám az azelőtti kormány húzására reagáló ellenlépésre. A földhivatali tulajdonilap-másolat árát ugyanis – a korábban követett minta szerint – nem az adótörvény, hanem pótlólag, a költségvetési törvény keretében emelik meg majd 2 ezerről 3 ezer forintra. Így ennek hatályba lépése is elhúzódik február 15-re (a Bokros-csomag óta ugyanis a kihirdetés után 45 nappal illik hatályba léptetni a kellemetlen intézkedéseket). Ugyancsak a költségvetési törvény gondoskodik majd a cigaretta jövedéki adójának további, 2003. április elsejei emeléséről: a nyáron megállapított ezer szálankénti 4200 forint plusz az eladási ár 18 százalékának megfelelő adó 4950 plusz 20 százalékra nő. Addig is a pálinka, a bérfőzött szeszes italok jövedéki adója dagad, az uniós csatlakozás, illetve az egységes adóztatás jegyében.
ÁFASZIGORÍTÁSOK. Ugyancsak a közelgő csatlakozással indokolják, hogy az áfa-területen kivontak termékeket, szolgáltatásokat a kedvezményes, 12 százalékos kulccsal adózó körből, más esetekben pedig a tárgyi adómentességet szüntették meg (például – július elsejétől – az oktatás esetében). Az átsorolások 25 milliárdot hoznak az államkasszának – közölték érdeklődésünkre a PM-ben. Az adó 12 helyett 25 százalék lesz egyebek mellett a katalizátor, a taneszközök, az éttermi, cukrászati szolgáltatások, a szállítás, raktározás, a különféle környezetvédelmi szolgáltatások, a mosás, vegytisztítás után, s bár a kormány a filmgyártást és -terjesztést is átsorolta volna, a kulturális érdekvédő honatyák nyomására ez mégsem (illetve csak a reklámfilmek esetében) történt meg.
Szigorították a befizetendő adó csökkentésének szabályait, abból a vélelemből kiindulva, hogy valójában fogyasztásról, nem pedig a vállalkozások működéséhez felhasznált javakról van szó. Eddig a benzin és az autó áfáját nem lehetett levonni, a jövő évtől azonban bővül a kör: a 125 köbcentiméteresnél nagyobb motorkerékpár, a jacht, a személygépkocsi üzemeltetéshez szükséges termékek, szolgáltatások, az élelmiszerek, italok beszerzése, az éttermi, cukrászati, szórakozási szolgáltatás, a taxizás, a parkolás sem jöhet szóba az áfa-levonásnál.
