Búza Éva csillárjára a Magyar Posta Rt. vezetői közül sokan kíváncsiak. Az MP Tetra Rt. vezérigazgatójának ma már jobbára csak végelszámolók által látogatott irodájában függő 4 millió forintos olasz kristálycsillár azonban nem az egyetlen dolog, ami felkeltette a Posta mai illetékeseinek érdeklődését az eredeti szándékok szerint a kormányzat készenléti rádiókommunikációs hálózatának megépíttetésére hivatott cég ügyei iránt. A kényelmes foteleknél, a jól felszerelt konyhánál bizonyára izgalmasabbak a korábban a Postabank által használt, klasszicista stílusú József nádor téri épületben elkvártélyozott cég kevesebb mint egyéves működésének dokumentumai, nyomai.
MIRE FOLYTAK EL A PÉNZEK? Csáki György, az MP Rt. elnöke egyelőre csak találgatni tudja, a tudatlanság vagy a szándékosság számlájára írható a 2001 őszén megalapított MP Tetra Rt. rendkívül költséges, ezzel együtt teljesen eredménytelen tevékenysége. Mindenesetre a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 60-40 százalékos részesedésével, egymilliárd forintos jegyzett tőkével életre hívott cég minden rendelkezésére álló pénzt elköltött, munkálkodása azonban alig hozott kézzel fogható eredményt: a készenléti szervezetek új rádiórendszerének megépítése ma sem több egy kormányhatározatokba foglalt tervnél.
A mozgatórugók keresése mellett persze az elnök a Magyar Posta gazdálkodását érintő kérdések megítélésénél nem bízhatja magát pusztán a megérzéseire. Az MP Tetra Rt. felszámolását a tulajdonosok július végén indították el. Így annak ellenére, hogy a Posta részesedésével megalapított gazdasági társaságok felülvizsgálatát a cég az előre meghatározott menetrend szerint csak novemberben kezdi meg, Csáki a végelszámoló tájékoztatóiból nagy vonalakban már most tisztában van az MP Tetra Rt. viselt dolgaival.
FELÉLT TŐKE. Márpedig a vizsgálatok eddigi eredményei nem könnyítették meg a Posta vezetőinek a dolgát. Az ugyanis egyértelmű, hogy a Tetra Rt. felélte a tulajdonosok, azaz az MP Rt. 600 millió forintos, illetve az MFB mintegy 400 millió forintos tőkebefektetését. Emellett elköltötte a működése során kapott alaptőkén felüli vagyoni juttatást, így a Posta további 300 millió, illetve az MFB 200 millió forintját is. A cég nagyvonalú költekezésének számlája még nem tekinthető teljesnek. Ennek ellenére a végelszámoló és a tulajdonosok is tudják, hogy július 31-én a Tetra Rt. különféle bankhitelei további 650 millió forintot tettek ki. Vagyis a Posta és az MFB befektetett pénzéből szinte semmit nem kaphat vissza.
Csáki György szerint az már önmagában is felelőtlenséget és meggondolatlanságot mutat, hogy a Posta a készenléti rádiókommunikációs rendszer kiépítéséről szóló kormánydöntés után a beruházás finanszírozási feltételeinek tisztázása nélkül szállt be a Tetra Rt. megalakításába. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a Posta illetékesei nem akadályozták meg az új cég felelőtlen költekezését.
ÖnvizsgálatAz utóbbi mintegy három év alatt összesen 12 milliárd forintnyi veszteséget, illetve felesleges kiadást kellett elszámolnia saját költségvetésében az MP Rt.-nek, az egymást követő hibás vezetői döntések, rossz befektetések következtében – egyebek mellett így summázza a posta új menedzsmentje az elmúlt hetekben lefolytatott belső ellenőrzések tanulságait.
Szabó Pál vezérigazgató szerint elődeik egymás után írták alá a Posta számára előnytelen szerződéseket. Tehették, hiszen Kalmár István elnök-vezérigazgatónak ismereteik szerint 7 milliárd forintig, vezérigazgató-helyetteseinek 500 millió forintig volt aláírási joguk. Az aláírt szerződések többsége természetesen meg sem közelítette ezeket a nagyságrendeket. Kifizetésük azonban összességében nagy terhet jelentett a társaságnak.
A korábbi menedzsment által kötött szerződések egy része utólag nehezen ellenőrizhető reklámszerződés volt. A megelőző években 70-75 millió forintos reklámkerettel gazdálkodó Posta 2002-ben 625 millió forintot költött reklámokra a Hungexpo Reklám és Marketingkommunikációs Rt.-n keresztül. Az ex elnök-vezérigazgató – aki egyébként rágalmazás címén büntetőfeljelentést tett a jelenlegi elnök ellen – nem érti, a Posta miért száll ki a már megalapozott biztos befektetésekből. Ezek közé sorolja a többi között a Tetra rádiókommunikációs rendszer kiépítését, az eladás előtt álló Postabankot, vagy az éppen csak a Postához került utazási irodát. Szerinte a társaság nagy hibát követ el, ha megválik az elektronikus kereskedelemre létrehozott postai rendszertől. A néhány ember által üzemeltethető informatikai rendszeren ugyanis évente mintegy 600 milliárd forint folyhatna át. Márpedig – érvel Kalmár – ennek 3 százaléka biztosan a Postánál maradhatna.
A legtöbbe a Tetra Rt. túlméretezett és nem megfelelő ütemben fejlesztett szervezete került. Az előzetes elképzelések szerint a cég teljes “kiépülése” után mintegy 300 főt foglalkoztatott volna. Józan számítások szerint a rádiókommunikációs rendszer pályáztatásának előkészítéséhez, tehát a cég elindításához legfeljebb kéttucat munkatársra lett volna szükség. Ehhez képest a Tetra Rt.-nek tavaly év végén már mintegy 100 munkatársa volt. A létszám további bővülését csupán az időközben elrendelt felvételi stop állította meg.
Az indokolhatónál nagyobb létszám mellett a személyi kiadások drasztikus növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a Tetra Rt.-nél a fizetések sem voltak átlagosnak tekinthetők. A munkatársi fizetések elérték a havi 400-700 ezer forintot. A belső információk szerint az egyes munkakörökre meghatározott kereteken belül az alkalmazottak bérét többnyire a felső határ közelében állapították meg. De igaz volt ez a Tetra Rt. menedzsereire is. Az igazgatók fizetése 800 ezer és 1,2 millió forint között lehetett havonta. A szolgálati gépkocsival és egyéb juttatásokkal “megtámogatott” menedzserek többségének bérlapján természetesen a felső határhoz közeli összegek szerepeltek.
NEM FILLÉRESKEDTEK. A hivatalos összesítések szerint a Tetra Rt. személyi jellegű ráfordításai megközelítették az 1,2 milliárd forintot. Igaz, ez az összeg a béreken kívül néhány külső szakértő javadalmazását is tartalmazza. A saját bevételekkel egyáltalán nem rendelkező és a tervezett beruházások finanszírozását is hitelekre alapozó társaság azonban más területeken is nagyvonalúan bánt tulajdonosai pénzével.
Csáki György a teljes “leltárt” még nem látta, de feltételezi, hogy a különféle kiadások jegyzéke bővülni fog. Ettől függetlenül úgy véli: ahhoz, hogy véleményt alkothasson a Tetra Rt. vezetésének munkálkodásáról, az is elég, amit már tud.
ÚJ AUTÓK. Miközben a Posta Krisztina körúti garázsában több használaton kívüli gépkocsi árválkodott, a Tetra Rt. 36 új autót vásárolt. A legszolidabb modell ezek sorában egy Volkswagen Golf volt. A topmenedzserek számára ugyanakkor két Volvo S60-ast szereztek be. A fennmaradó 33 autó pedig Volkswagen Passat volt.
A felszámolás alatt lévő társaság működését belülről ismerők a Posta következő lépéseitől függetlenül úgy vélik: a Tetra Rt. pazarló gazdálkodásáért jobbára az MFB korábbi vezetőinek engedékenysége okolható. Kalmár István, a Magyar Posta Rt. felmentett elnök-vezérigazgatója ugyanis több alkalommal fellépett a felesleges kiadások ellen. A Tetra Rt. munkatársi létszámának indokolhatónál gyorsabb növekedése miatt például létszámstopot rendeltetett el a társaságnál. Emellett javasolta, hogy a rádiókommunikációs hálózat szállítójának kiválasztásáig, tehát a tendereztetés lezárásáig a cég ne vásároljon műszaki eszközöket. A kormány határozott állásfoglalása nélkül pedig a készenléti rádiókommunikációs hálózat kiépítésének menedzselése is a Postán belül maradt volna. Az önálló Tetra Rt. megalakítását Kalmár eredetileg nem tartotta szükségesnek.
