Felsőmocsolád községben (Somogy megye) hiába várják a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) augusztusra ígért jelentését a tervezett sportcsarnok-beruházás ügyében. “Nekünk persze nem sürgős” – kommentál Csernyák Lajos polgármester. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) államtitkára még a nyáron kilátásba helyezte az előző kormány kezességvállalásával megtámogatott projekt felülvizsgálatát. A 100 milliós hitelszerződésben – amihez a község 50 milliót tenne hozzá – feltételként szerepel, hogy az aláírástól számított hat hónapon belül, azaz november végéig meglegyen az építési engedély. Csernyák szerint ez meg is lesz három héten belül, és akkor az 545 lelkes helységben csarnok épülhet, ötsoros, ötszáz férőhelyes lelátóval.
SZERENCSÉS VÁROSOK. Május közepén az ügyvezető Orbán-kabinet szerződésekkel biztosította be a sportcélú beruházások finanszírozását. Tizenöt fejlesztésre, együttvéve több mint 10 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalásra került sor. A hitelfelvevők papíron a fővárosi Sportfólió Kht., illetve a vidéki városokban éppen azokban a napokban alakult finanszírozó társaságok voltak. Az ügyvezető kormány ezzel arra kényszerítette az új kabinetet, hogy építse be a 2003-as – illetve kisebb részben 2004-es – költségvetésbe a hitelek törlesztésének fedezetét. A május 14-15-i keltezésű határozatok egy része a hitelezőt is megnevezte. Ez a Konzumbank Rt., amely négy fejlesztésre összesen 5,36 milliárdot kölcsönöz. A többi esetben csak annyit tettek közzé: a hitelezőt az Államadósság Kezelő Központ Rt. jelöli ki, versenyeztetés útján. A tender meglepő gyorsasággal lezajlott: a hitelszerződéseket – és vele a kormány kezességvállalását szavatoló szerződéseket – a kormányrúd átadása-átvétele reggelén, május 27-én nyélbe ütötték. A hitelezést értesüléseink szerint az Erste Bank Rt. vállalta.
Az új kormány illetékesei fenyegetőzni kezdtek: visszavonják a kezességvállalásokat. Konkrétan is szóba hozták a felsőmocsoládi építkezést, a fideszes fellegvárként ismert Hódmezővásárhelyen meginduló uszodaépítkezést, és persze a debreceni fejlesztést is. Telt, múlt az idő, ám a kezességek visszavonása elmaradt. A jelenlegi kormányt kötik az előd által megkötött polgárjogi szerződések, és a pénzügyi tárcánál kikristályosodó álláspont szerint csak megállapodással lehetne megszabadulni a kezességvállalásoktól. (Az új kormány csak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. finanszírozására meghirdetett, 14 milliárdos garanciát szívta vissza – de ezek mögött nem is álltak kezességvállalási szerződések.)
Hódmezővásárhelyen már lezajlott a közbeszerzési eljárás (meg is támadták, eredménytelenül), megkötötték a fővállalkozói szerződést, és sort kerítettek a helyszín átadására is. A debreceni aréna is hamarosan elkészül. Szeghalom városában októberre, novemberre ígérik a sportcsarnok átadását. A 364 milliós beruházási költségből 108 milliót támogat garanciás hitelezéssel az állam. “Az összeget a banknak a szerződéskötést követő hat hónapon belül, tehát november 27-ig folyósítania kell” – közölte érdeklődésünkre Kosaras Béla polgármester. Az állami segítséget eredetileg a 2001. decemberi, sportminiszteri rendelet alapján igényelték volna: eszerint pályázat nélkül is kapható támogatás a legalább 200 millió forintos sportcsarnok-, stadion-, uszoda-beruházásokra. Ám mivel a költségvetésben mégsem volt elég a pénz, a kerülőutas konstrukciót választották. A költségvetés majd csak 2003-ban fizet.
AZ ARÉNA KÖLTSÉGEI. Elkeseredett vagdalkozás folyt a leégett sportcsarnok helyén épülő Budapest Aréna költségei körül is. A szerződések szerint (Figyelő, 2001/20. és 31. szám) a tárca és a kivitelező-üzemeltető francia Bouyges-csoport közös cége, a Rendezvénycsarnok Rt. 72,45 millió euró és 9 milliárd forint – illetve decemberben, a sportcsarnokhoz pótlólag tervezett emelt szintű városrész kapcsán további 9,8 milliárd forint – hitelt vett föl, a költségvetésnek pedig a 34,8 milliárdos kezesség beváltása formájában, tizenkét éven át kell törlesztenie. Ezzel szemben Jánosi György sportminiszter világgá kürtölte: a költségek évi 3,8 milliárd – azaz összesen 45,6 milliárd – forintra rúgnak. Ha igaza lenne, a tényleges eladósodás jó tízmilliárddal meghaladná a nyilvánosan vállalt összeget.
“A törlesztés pontos összege egyelőre ismeretlen, mivel nagymértékben függ az árfolyam, valamint a kamatok alakulásától. Ráadásul nem is egyenlő részletekben kell fizetnünk” – pontosított kérdésünkre Görözdi György megbízott főcsoportfőnök. A devizahitel felvételének időpontjában a forint az euróval szemben 241,68-on állt, és ezzel számolva “csak” félmilliárd forinttal több a visszafizetendő tőke, mint amennyit a nyilvános határozatban engedélyeztek. A hét eleji, lényegesen gyengébb kurzus mellett viszont – ha fennmaradna – már 1,8 milliárdos lenne a túllépés 2014-ig.
A kezességvállalás ügyes recept, ha egy leköszönő kormány rá akarja kényszeríteni az akaratát az ellenkező pártállású új kabinetre. Alapíts egy finanszírozó projekttársaságot, vétesd föl vele a kölcsönt, fedezd ezt le állami garanciával, és ami a fő: el ne felejtsd megkötni erről a polgárjogi szerződést. Ha ez mind megvan – akkor a következő kormány biztosan fizetni fog! Erre a srófra jár az 52 milliárdos Millenniumi Városközpont projekt finanszírozása is: a költségvetési törvény egy külön passzusa alapján világot látott a kormányhatározat, és persze kerültek hozzá polgárjogi szerződések is (Figyelő, 2002/18. szám).
Igaz, az utóbbi időben keveset váltottak be a tételesen vállalt – úgynevezett “egyedi” – kezességek közül. Tavaly például mindössze 1,8 millió (!) forintot fizettek ki, holott 5 milliárddal számoltak – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezek azonban kozmetikázott adatok, némely kockázatos tételek ugyanis átkerültek az “államadósság” kalapba. Így a régi postabankos követeléseket kezelő Reorg Apport Rt. helyzetét végül is az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. közvetlen költségvetési támogatásával rendezték. A jövőbeni kilátásokat pedig úgy “javították”, hogy tetemes vasúti adósságot vállalt át 2002. január elsejével az állam, amivel – számításuk szerint – 64,8 milliárd forintnyi, állami kezességvállalás alakult át sima államadóssággá.
TETEMES KÖTELEZETTSÉGEK. Az idén eddig vállalt egyedi kezességek csaknem harmada, 30,2 milliárd forint olyan költségvetési célokat segít elő, amelyek előbb-utóbb biztosan terhet jelentenek az államkasszának. Ebből is 20 milliárd forint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. két szövetkezeti üzletrész hasznosító cégének nyújtott kölcsönt finanszírozza, 2007-ig tartó érvénynyel. Ezen felül – a bank szerint “több tízmilliárdos” – veszteség várható amiatt, mert a névértéken vásárolt üzletrészek valójában nem érnek többet, a vételár 10-30 százalékánál. A bank által szeptember 18-án fölvett 400 millió euró, állami kezességvállalással aládúcolt konzorciális hitel szintén a korábban megkezdett projektek – autópálya-építés, diákhitel, gazdahitel – finanszírozását szolgálja, de jut belőle valamennyi az MFB-s cégek, többek között az üzletrész-hasznosítók folyó fizetési kötelezettségeire is.
