Tíz perc alatt meggyőződhetett róla egy csapat tizenéves diák, miért jobb az árucsere az önellátó gazdálkodásnál. A Junior Achievement Magyarország (JAM) nyári közgazdasági táborában a kereskedős játékban mindenki eldönthette, hogy maga termeli meg a szükséges javakat, vagy csereberél a többiekkel. Miután az első körben az önellátók vesztettek, a következőben már senki sem akart kimaradni a kereskedésből. A táborban részt vevő középiskolás diákok szimulációs játékokban olyan bonyolult gazdasági intézmények működtetését is kipróbálhatták, mint a bankoké vagy a tőzsdéé.
A tábor egyik támogatója a Citibank Rt., a bank szakemberei minden évben előadást is tartanak a diákoknak. A társaság már évek óta együttműködik az általános és középiskolásoknak közgazdaságtant oktató JAM alapítvánnyal. A Citibank közreműködött a bankszimulációs szoftver megalkotásában, s tavaly összesen 60 ezer dollár értékben gazdasági, matematikai és angol nyelvi oktatócsomagot ajándékozott az ország 12 általános iskolájának. “Tevékenységünkből fakadóan célunk a diákok közgazdasági-pénzügyi műveltségének gyarapítása” – mutat rá Hencz Éva, a Citibank Rt. médiakapcsolati igazgatója.
BEETETÉS. A Citibank rendhagyó abból a szempontból, hogy csak az általános és középiskolai programokat támogatja. Az oktatást szponzoráló vállalatok többsége ugyanis az egyetemekre, főiskolákra helyezi a hangsúlyt. Hazánkban az informatikai és más high-tech vállalatok járnak az élen, részben a leendő munkavállalók meghódítása céljából, részben pedig azért, hogy rászoktassák a reálértelmiséget az általuk gyártott eszközök használatára.
A Siemens tudatosan szerepelteti szponzorálási stratégiájában első helyen az oktatást, hiszen az egyetemi padokban leendő dolgozói és vásárlói ülnek. “Akár hozzánk kerül a diák diploma után, akár a konkurenciához: jó, ha szeret minket” – foglalja össze Bíró Péter, a Siemens Rt. kommunikációs igazgatója. A társaság kiemelt együttműködést folytat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel (BKÁE). A BME-vel ötéves keretszerződést kötöttek, az első négy év alatt eddig több mint 100 millió forint értékben támogatták az intézményt. Ebben berendezések átadása mellett professzori, diák és Ph. D. ösztöndíjak foglaltatnak benne. A Siemens lehetőséget ad az egyetem diákjainak szakmai gyakorlatra, méghozzá nemcsak Magyarországon, hanem a társaság külföldi vállalatainál is, továbbá külföldi tanulmányokat is támogat.
A BKÁE-n a vállalati professzori rendszerben egy tanárt szponzorálnak, akinek névjegyén az egyetem mellett a Siemens is szerepel. A cég átvállalja fizetését és a tanszékét is támogatja, összesen évi 6-7 millió forint értékben, az egyetem pedig a megtakarítást fiatal oktatók ösztöndíjára fordíthatja. A Siemens ezen felül eseti együttműködést folytat a Kandó Kálmán Főiskolával és az ELTE-vel, ami óraadást jelent, diákköri konferencián való részvételt, hallgatók vállalatlátogatását. “A magyar oktatás gyenge pontja a gyakorlati képzés hiánya, ezen szeretnénk változtatni az egyetemi együttműködésekkel” – magyarázza Bíró Péter. Az informatikai szektor válsága miatt a támogatások idei összegében némi csökkenés várható, de igyekeznek a lehető legkisebb mértékben megnyirbálni az összeget.
Szintén a holnap reálértelmiségét célozza meg a Hewlett-Packard (HP): a társaság egy-egy nagyszámítógépet adott ajándékba az ELTE és a BME számára, 25 szervert további felsőoktatási intézményeknek, több mint százat pedig középiskoláknak. Jelképes összegért szoftvereket ad az intézményeknek, s a Műegyetemen kutató professzori és diákösztöndíjakat nyújt. “A HP és a Compaq egyesülésekor igyekeztünk minden olyan támogatási tevékenységet megőrizni, amely értéket képvisel” – nyilatkozza Mezriczky László, az új HP marketingigazgatója. A társaság közvetett célja Magyarország informatikai kultúrájának fejlesztése, közvetlen előny viszont a leendő munkavállalók kiképzése. “Az egyetemi együttműködések révén olyan szakemberek végezhetnek, akik a mi technológiánkon nőttek fel, így abban otthonosan mozognak” – teszi hozzá Mezriczky.
KICENTIZIK. A HP és az Ericsson is támogató tagja a BME és az ELTE által alapított Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központnak, amelynek célja az oktatás mellett az egyetemeken és az iparág cégeinél folyó kutatások összehangolása. Az Ericsson Magyarország Kft. az ELTE Természettudományi Karával is sokoldalú kutatási együttműködést folytat. A tehetséggondozásban és a tantárgy népszerűsítésében élenjáró középiskolai matematika- és fizikatanároknak díjat alapított. A kutatások eredménye mellett a cég a leendő munkavállalók eléréséből is profitál. “A legjobb diákokat tudjuk majd foglalkoztatni, hiszen már harmad-, illetve negyedévtől együttműködünk a villamosmérnök, fizikus és informatikus hallgatókkal. Ez nagyobb biztonságot jelent a kiválasztásban, mintha egy interjú alapján döntenénk” – mondja Liptay Gabriella kommunikációs vezető. Pár éve még – kis túlzással – teljes műegyetemi tankörök kerülhettek be a céghez, ám az iparág nehéz helyzete miatt a társaságnál jelenleg minimális a felvétel. A szponzorálások is patikamérlegre kerülnek, de nagyságrendileg nem akarják megnyirbálni az oktatás támogatását; egyrészt bíznak a jövőbeli fellendülésben, másrészt az oktatásra fordított összegeket hosszú távú befektetésnek tekintik.
Olyan cégek is akadnak, amelyek az oktatást egy másik nemes cél támogatásának szolgálatába állítják. A Tetra Pak társadalmi felelősségvállalásának középpontjában a környezetvédelem áll, s ehhez kapcsolódva kiemelten támogatja az ilyen témájú oktatást. A cég alapítványa, a Tetra Alapítvány hirdetett már pályázatot természetvédelmi területet bemutató tanösvény kialakítására, valamint a környezeti oktatást támogató CD elkészítésére. E tevékenység csak tágabb értelemben szolgálja az imázs-építést, ugyanis – mint Baka Éva kommunikációs és környezetvédelmi vezetőtől megtudtuk – a támogatást elnyerőktől kérik ugyan az alapítvány nevének feltüntetését, de semmiképpen nem kívánják az alapítványi munkákat a Tetra Pak Hungary Rt. tevékenységével összemosni.
CSEKÉLY VISSZHANG. A megszólaltatott vállalatok mind tudatosan vesznek részt az oktatás támogatásában. Mégis, tevékenységük társadalmi visszhangja igen csekély. Az INRA Hungary Kft. szponzorálással kapcsolatos márciusi (1051 fős reprezentatív mintán elvégzett) kutatása szerint a 15 éves és idősebb magyar lakosságnak mindössze 6 százaléka tudott megnevezni az oktatás területén tevékenykedő szponzort (lásd a grafikont), és egyetlen szponzor ismertsége sem haladta meg a 3 százalékot. Holott a megkérdezettek több mint fele (53 százaléka), a fiatal, magasan képzett és magasabb státusú csoportoknak pedig ennél is nagyobb hányada kifejezetten érdeklődik az oktatás iránt. A vállalatok nálunk tehát nem használják ki az oktatás támogatásában rejlő szélesebb kommunikációs lehetőségeket.
