Ismét változások lehetnek a Nemzeti Autópálya Rt. vezetésében: a hírek szerint a cég élére csak nemrég, már az új kormányzati érában kinevezett Bodnár Zoltán rövidesen távozik. A kereskedelmi banki és komoly jegybanki múlttal rendelkező jogásznak a mostaninál jóval testhezállóbb feladatot talált a szocialista kormány: értesüléseink szerint ő a kiszemelt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetői posztjára. Az ugyanis nem kérdéses már, hogy a Medgyessy-kabinet a jelenlegi felügyeleti elnök, Szász Károly elmozdítására készül. Míg az elmúlt hetekben-hónapokban csak pletykák keringtek a bő két éve kinevezett vezető esetleges lecseréléséről, a közelmúltban a Pénzügyminisztériumnál (PM) hivatalosan is megerősítették: a tárca vezetője közölte Szász Károllyal, hogy elfogyott a bizalom. Egy ilyen mondat pedig udvarias felszólítást jelent az önkéntes távozásra. A bizalmat persze Szász Károly valójában egyetlen pillanatig sem élvezte az új kormány felállása óta. László Csaba már júniusban, alig pár nappal beiktatása után közölte a szuperfelügyeleti elnökkel, hogy üdvözölné távozását. Szász Károly a hírek szerint elutasította a kérést, mondván: “Én jogszerűen, parlamenti döntéssel hat évre kaptam a mandátumomat.”
Ezelőtt bő két évvel, 2000 áprilisában, amikor a pénz- és tőkepiac, a biztosítók és pénztárak addig elkülönülten működő kontrollintézményei egyetlen felügyeletben egyesültek, olyan szervezet jött létre, amelynek rálátása van a teljes pénzügyi szektor valamennyi szereplőjére. Az első számú vezető kezében óriási hatalom összpontosul tehát, amit még tovább erősít, hogy az elnöki megbízatás elméletileg 6 esztendőre szól, a vezető visszahívására pedig a törvény betűje és szelleme csak a parlamentnek ad felhatalmazást. Józan megfontolások szerint Szász Károly mégsem kerülheti el az összecsapást a Medgyessy-kabinettel. Nem pusztán azért, mert az előző kormány feje, Orbán Viktor jelölte őt e posztra, és jól szolgálta a Fidesz “erős állami kéz” politikáját, de azért is, mert kormányzati oldalon sokan úgy látják: az elnök “túlságosan” közeli kapcsolatot ápolt az elmúlt két esztendőben a miniszterelnökkel, annak gazdasági tanácsadói között is helyet kapott. Mint hírlik, Szász Károly azt hangoztatja, hogy a felügyeleti elnöknek nincs szüksége az éppen aktuális kormány bizalmára, hiszen a PSZÁF egy szakmailag független szervezet, amelynek határozatait a PM sem bírálhatja felül, azok legfeljebb a bíróság előtt támadhatók.
Kormányzati körökben azonban láthatóan nem osztják Szász véleményét, s – az előző kabinethez hasonlóan – saját emberüket szeretnék az elnöki székbe ültetni, ennek már csak a mikéntje és az időpontja kérdéses. A legegyszerűbb módszer – Szász önkéntes távozása – láthatóan nem működik. Távozásra bírni nemcsak az udvarias felszólításokkal, de közvetett nyomásgyakorlással sem sikerült eddig. Az elmúlt hetekben ugyanis a sajtó hasábjain Szász szakmai munkáját is pellengérre állították, amihez jó alapot adott, hogy a PSZÁF elmúlt két évben végzett tevékenységét ellentmondásosan ítélték meg a piaci szereplők.
A pénzügyi cégek egy részénél ugyan kedvezően vélekedtek az eddigi eredményekről, mondván: a korábbi évek lanyha felügyeleti munkája után itt volt az ideje, hogy valaki rendet csináljon a bankok és a brókercégek háza táján, komolyan vegye a törvényeket, ügyeljen azok betartására a legapróbb részletekig. Több helyütt viszont úgy látták, hogy a felügyelet erős túlzásokba esett, és nem is járt el mindig korrekt módon az ellenőrzések során. “Szigorú volt, ámde szakszerűtlen” – mondja némi iróniával az egyik cég vezetője, aki nyilatkozatát ma sem vállalja névvel. Különösen az elmúlt egy esztendőben hangzott el sok panasz a cégek részéről a sajtó hasábjain, szintén név nélkül. “A bürokratikus passzusok be nem tartását is a legnagyobb szigorral sújtják” – mesélte lapunk munkatársának néhány hónapja az egyik pénzintézet vezetője (Figyelő, 2001/48. szám). Több alkalommal érte szó a ház elejét amiatt is, hogy a felügyelet nem egyenlő mércével mért, és ha valakire “pikkelt”, akkor ott muszáj volt hibát találni. Többek tapasztalata szerint annak kellett leginkább rettegnie a PSZÁF szigorától, aki az Orbán-kormány politikáját bíráló nyilatkozatot tett.
A felügyeletnél a szakmai és a politikai elfogultság vádját egyaránt határozottan visszautasítják, ám nem tagadják: ha nagyon rázós szakmai ügyekről van szó, akkor nem engednek a szigorból, még ha ez nem is tetszik az érintett cégeknek. “A határozatok magukért beszélnek, a piac szereplőinek látniuk kell, hogy nem tehetnek meg bármit” – mondta lapunknak egy felelős vezető.
Elmozdítási lehetőségekA kormányzati oldalnak – ha nem érzékeny a törvény szellemére, csupán a paragrafusokra – elméletileg a lemondatáson kívül más lehetőségei is vannak Szász elmozdítására.
VISSZAHÍVÁS.
E megoldáshoz a parlament közreműködése szükséges, a törvény szerint ugyanis a felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az országgyűlés hívhatja vissza, ám csak igen kirívó esetekben, például akkor, ha bűncselekményt követ el, vagy neki felróható okokból nem tesz eleget megbízatásának. E módszer bevetését sajtóértesülések szerint attól teszik függővé, hogy alkalmasnak mutatja-e Szász Károlyt tisztének betöltésére az a vizsgálat, amely az ominózus MFB-jelentésről készül.
ÁTSZERVEZÉS. A kormányzat láthatóan tudatában van, hogy a fenti út esetleg nem lesz járható. Erre utal, hogy a Szász-ügyben jól értesült Magyar Hírlap szerint – a biztosításfelügyelet kiszakításával – a PSZÁF átszervezésének lehetősége is felmerült, a vezető felmentésének ugyanis ilyen esetben nincs törvényi akadálya. Számos negatív következménnyel járhatna viszont e megoldás: a felügyelet széttagolása például ellentétes volna az európai és nemzetközi tendenciákkal, az átszervezés költsége milliárdos nagyságrendű lenne, és az átmeneti állapotban vélhetően a felügyelet által ellenőrzött piaci szereplők pénzügyi fegyelme is lazulhatna.
HATALOMMEGOSZTÁS. Ez az esélyesnek tűnő verzió a felügyeleti bizottságot állítaná vissza; erről már egy törvényjavaslat is előkészületben van. A több mint öt éve megszüntetett testület átvenné az elnöki jogosítványok egy részét, korlátok közé szorítva ezzel a felügyelet elnökének hatáskörét, amivel tehát a kecske is jóllakhatna, és a káposzta – a törvények tiszteletben tartása – is megmaradhatna.
Konkrét támadás egyetlen bank részéről érte a PSZÁF-ot. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnöki tisztét nemrégiben elnyerő Zdeborsky György úgy nyilatkozott a sajtó hasábjain, hogy a fejlesztési bank felügyeleti vizsgálata az előző kormányzat idején csupán a felületen mozgott, nem tárta fel a komolyabb visszásságokat, és nem tartalmaz súlyos elmarasztalást sem, ennek ékes bizonyítékaként említve, hogy 150 milliárd forintos céltartalék-hiány alakult ki a fejlesztési bankban következmények nélkül. Arra persze aligha lehetett számítani, hogy Zdeborsky lakatot tesz a szájára, hiszen Szász Károlyt okolja azért, hogy néhány hónapja távoznia kellett a CIB éléről. Kereskedelmi banki vezetőként Zdeborsky a maga bőrén tapasztalta meg, milyen is rosszban lenni a felügyelettel, amikor – egy a szakma által is etikátlannak tartott és a bíróság által is elítélt banki ügylet kapcsán – elmérgesedett a viszony közte és Szász Károly között. “Több vezető kollégám már hetek óta teljes munkaidőben a PSZÁF kiszolgálásával van elfoglalva, lassan az irányító munka rovására mennek a dolgok” – panaszkodott akkoriban Zdeborsky.
Időközben aztán a Magyar Tőkepiac hasábjain napvilágra került az MFB március 20-án lezárult felügyeleti vizsgálatát követő határozat is – többek szerint indokolatlanul hosszú, négy hónapos késéssel, a PSZÁF szerint viszont csak a szokásos menetrendnek megfelelően, betartva a megfelelő útvonalat a felügyelet, a vizsgált intézmény és annak tulajdonosa között. A határozat 9 pontban marasztalja el a bankot: kifogásolva többek között azt, hogy az MFB kockázatvállalásának 85 százaléka az 50 legnagyobb ügyfelénél koncentrálódott, nem alkalmazták az előírt ügyféllimit rendszerét, a hitelek fedezete sem minden esetben megfelelő, nem ellenőrizték a hitelek felhasználását, több alkalommal szubjektív szempontok alapján bírálták el a hiteligényeket. A felügyelet megállapított továbbá egy 5 milliárd forintra rúgó céltartalékolási hiányt, és szóvá tette, hogy a tavalyi 450 millió eurós kötvénykibocsátást követően a befolyó pénzeszköz felhasználása, illetve kezelése nem volt megfelelő.
A PM-nél – sajtóértesülések szerint – elégedettek voltak e felügyeleti vizsgálat alaposságával, ám annál kevésbé a következményekkel. Zdeborskyhoz hasonlóan nehezményezik, hogy a PSZÁF az állami banknál igencsak elnéző volt, a súlyos elmarasztalások alapján ugyanis nem szabott ki bírságot.
A vádakat első körben nyílt levélben utasította vissza Sáray Éva, a PSZÁF elnökhelyettese, utalva arra a törvényi előírásra, hogy a fejlesztési bankot nekik más alapelvek szerint kell vizsgálniuk, mint a kereskedelmi bankokat, hatékonysági és célszerűségi szempontok alapján például a tulajdonosnak kell nagyító alá vennie e pénzintézet működését. A bírság elmaradását pedig azzal indokolja Sáray, hogy a felügyelet a hiányosságokat olyan súlyúnak minősítette, amely a kiszabható 60 milliós bírság-minimum töredékét érhette volna el.
Többek szerint még egy dolog van az elnök rovásán: az intézménynek a Defenddel ápolt kapcsolata. A PSZÁF ugyanis új székházát, a Krisztina Plazát az Imperial Kft.-től bérli havi, amely az épület biztonságtechnikai felszerelési munkálatait továbbadta a Defendnek. Több szakértő szerint a cég irreálisan magas áron dolgozott, 430 millió forintot számlázott, s ez szintén közbeszerzési pályázatot indokolt volna. A felügyeletnél láthatóan nem hagyják annyiban, az elmúlt héten újabb játszma vette kezdetét annak bebizonyítására, hogy Zdeborsky György elrugaszkodott a valóságtól, amikor 150 milliárd forintos céltartalék-hiányról beszélt. A PSZÁF szakemberei ugyanis kitartóan ragaszkodnak hozzá, hogy az általuk megállapított 5 milliárd forintos elmaradás kiállja a próbát. A Magyar Tőkepiac múlt csütörtöki számában határozatban szólították fel az MFB-t, hogy független könyvvizsgáló bevonásával állapítsák meg, szükséges-e további céltartalékot képezni, az eredményről pedig 30 napon belül tájékoztassák a felügyeletet.
A PSZÁF-nál egyébként is biztosak a dolgukban. “Az elnökön nem lehet fogást találni, minden egyes határozatunk legalább öt felelős beosztású munkatárs kezén megy keresztül, akik nem egyszerűen csak szignálják az anyagot, de azt megelőzően szakmai kontrollnak is alávetik. Nem véletlen, hogy az ezerszámra megszülető határozatokat csak a legritkább esetben támadják meg bíróság előtt” – hangzik egy, az elnök környezetében dolgozó alkalmazott véleménye. Az intézmény falain belül azt is tudni vélik, hogy Szász Károly a későbbiekben sem fog önként felállni székéből, annak tudatában, az elmúlt két évben egy jól működő gépezetet, az európai mércének minden szempontból megfelelő intézményt hozott létre. Az elnök keményfejűségéről egyébként legendák keringenek, többen tudni vélik, hogy mostani állását is ennek köszönheti. A korábbi miniszterelnöknek ugyanis akkor tetszett meg Szász, amikor a fülébe jutott, hogy a Konzumbank élén álló szakember egy alkalommal nemet mondott az MFB-nél a szálakat mozgató Simicska Lajosnak, aki őt a Konzumbankot hátrányosan érintő üzletre akarta rávenni.
