Sajnos el kell utasítanunk a hitelkérelmét – közölték nemrégiben egy ügyféllel a Raiffaisen Banknál, akit nagyon meglepett a pénzintézet döntése, hiszen abban a biztos tudatban folyamodott lakáskölcsönért, hogy minden szükséges kritériumnak megfelel. Az eset nem egyedülálló, sokan élnek át manapság pontosan ilyen helyzetet, mivel a háttérben ugyanaz az ok áll: a feledékenység. Az ügyfelek többnyire csak az elutasító banktól kapott felvilágosítás hatására döbbennek rá, hogy valamikor – akár több évvel ezelőtt – a fizetési határidőt elmulasztva törlesztették adósságukat a hazai pénzintézetek egyikénél, s ma emiatt számítanak rossz adósnak. Abban az esetben ugyanis, ha valaki 90 napot meghaladóan (bankkártya esetében 60 nap) a mindenkori minimálbért meghaladó hitelt vagy tartozást nem fizet vissza, felkerül a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer és Adatbank (BAR) listájára, amelyről csak a törlesztést követő 5 év elteltével törlik. A megbízhatatlan adósok sok esetben fel sem mérik, hogy mivel jár könnyelműségük. Az OTP Bank ügyfeleinek például – egy ilyen esetben kelt levél szerint – a későbbiekben korlátozottak lesznek hitelfelvételi és számlanyitási lehetőségei, sőt, a gyakorlat azt mutatja, hogy a hazai bankoknál az ilyen adósok a szó szoros értelmében “feketelistára” kerülnek, azaz egyáltalán nem kapnak hitelt, függetlenül attól, hogy a mínusz, amelybe belecsúsztak, csupán pár tízezer forintos vagy több milliós volt.
ADATVÉDELMI VITÁK. A BAR-t üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-t 1994-ben alapította nyolc magyar bank. Feladata a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmében az adósok nyilvántartása. (A rendszer egyébként nemcsak a magánszemélyekről, de a vállalatok problémás ügyeiről – nem vagy csak késve törlesztett adósságairól – is tartalmaz kimutatást.) Bár a törvény értelmében banktitoknak minősül minden olyan, a bank rendelkezésére álló információ, amelynek alapján az ügyfél beazonosítható, ez alól kivételt képez, ha a hitelező pénzintézet a BAR rendszerébe juttatja adósa adatait (az adatokba persze csak a bankok nézhetnek bele). Amennyiben lakossági ügyfélről van szó, akkor a rendszer az adós nevét, születési évét és helyét, anyja nevét, állampolgárságát, személyi igazolványának számát, a mulasztás kezdetének, illetve lezárásának dátumát rögzíti. A listára való felkerülést azonban nemcsak a késlekedve fizetők “érdemlik ki”, hanem azok is, akik valótlan adatokat közölnek, más személy adatait használják fel például bankkártya igénylésénél, vagy éppen letiltás után fizetnek egy plasztikkal. A rendszer használatát egyébként elindulása óta már többször is támadták adatvédelmi szempontból, elsősorban olyan személyek, akik szerepelnek valamelyik listán. Az adatvédelmi biztos azonban ezeket a beadványokat mindannyiszor elutasította, arra hivatkozva, hogy a hitelintézeti törvény szem előtt tartja az adatvédelmi törvény kitételeit.
A BAR jelenleg több mint 120 ezer fizetési késedelembe került magánszemély adatait tartalmazza. A bankok ráadásul mind gyakrabban kukkantanak a listára, havonta átlagosan már több mint 50 ezer “kérdést” intéznek a rendszerhez. A hitelintézetek többsége a hitelképesség vizsgálatakor elsőként szinte automatikusan a BAR-t ellenőrzi.
Ám ami elromolhat, az el is romlik. Előfordulhat olyan eset is, hogy a BAR-nyilvántartásba valaki tévedésből kerül be, amiről aztán csak egy esetleges hitelkérelem elutasítása kapcsán szerez tudomást. A bankok némelyike ugyanis nem küld értesítést a rossz hírről, arra hivatkozva, hogy a listára vétel lehetőségét szerepelteti az ügyféllel kötött szerződésben, illetve az üzletszabályzatban. E tévedések áldozatainak adatait a körülmények tisztázása után a hibázó bank nyom nélkül törli a BAR-ból, igaz a listával járó kényelmetlenségek ekkor már csak nehezen orvosolhatók. Annak kiderítése egyébként meglehetősen körülményes, hogy adataink a feketelistán vannak-e: ehhez ugyanis valamilyen módon hitelviszonyt kell létesíteni egy bankkal, e pénzintézet illetékese ennek kapcsán informálódhat.
Nincs kegyelem azoknak sem, akik csak a minimálbért éppen meghaladó tartozást értek el, és a törlesztést csupán kis késéssel teljesítették. A hazai pénzintézetek zöme nem áll szóba e rossz minősítésű személyekkel, s enyhítő körülményeket nem vesz figyelembe. Mint mondják, nem lehet legalizálni a “kis bűnöket” sem. De ha akarnák sem tehetnék, a jelenlegi rendszerben a bankok a lakossági ügyfelek tartozásainak összegéhez nem is férnek hozzá.
A BAR bevezetésének – a pénzügyi szféra szereplőinek egyöntetű véleménye szerint – hosszabb távon jótékony hatása lehet a fizetési fegyelemre, sőt, azt az úgynevezett pozitív lista még tovább javíthatja, amely vállalati ügyfelek esetében már működik is. Ez utóbbi öt évre visszamenőleg a vállalkozások összes hitelviszonyát tartalmazza a pénzügyi vállalkozásokkal. Azaz a listából kiderül a szerződés típusa, állapota (lejárt vagy folyamatban lévő), teljesítése (késedelmes vagy szerződés szerinti), összege, valamint a lejárat időpontja is. A tervek szerint e rendszert a közeljövőben bevezetnék a lakossági ügyfelek körében is, amit a banki szakemberek üdvözölnének, a pozitív lista birtokában ugyanis a jelenleginél sokkal nagyobb biztonsággal ítélhetnék oda a többmilliós személyi és lakáshiteleket is. A koncepció kialakítása jelenleg is folyik a Magyar Bankszövetségnél, amely a Pénzügyminisztériummal, a kereskedelmi bankokkal és a jegybankkal közösen határozza meg a működés feltételeit. A pozitív BAR – amennyiben a parlament ősszel elfogadja a hitelintézeti törvény módosítását – leghamarabb 2004 elejétől indulhat el.
FEGYELEM. A pozitív listának egyéb hozadéka is volna a bankrendszer számára. A pénzintézeteknek ugyanis jelenleg csőlátása van, egy hitelkérelem esetén az adós jövedelmi viszonyait ugyan képes ellenőrizni, ám azt nem tudhatja, hogy az adott ügyfél mennyire van eladósodva más bankoknál. Holott előfordul, hogy az ügyfél túlvállalja magát, s nem tud mindenütt szerződés szerint törleszteni. Így az is elkerülhetővé válna, hogy az egyik banknál hitelképtelennek minősített ügyfél, a másiknál hitelképesnek bizonyuljon. “A lista bevezetése nemcsak a pénzintézetek, hanem az ügyfelek érdekeit is szolgálja” – állítja Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség főmunkatársa, aki szerint a pénzügyi fegyelem javulása a hitelek kamatszintjének csökkenéséhez is vezethet. Az ügyfelek abból is profitálhatnának, hogy a kibővített rendszerbe hitelkapcsolataik összes eleme 5 évre bekerülne. A kölcsönüket fegyelmezetten fizetők ugyanis így a listát mintegy referenciaként használhatnák, s a jó adósról kiállított bizonyítvány vélhetően sokat nyomhat a latban egy-egy hitelkérelem elbírálásakor.
Eredmények azonban az új rendszer bevezetése esetén is csak hosszabb távon várhatóak. Egyelőre ugyanis a csak az indulást követően létrejött szerződéseket rögzítenék, ám a kimutatás akkor volna teljes, ha a korábban megkötött megállapodásokat is tartalmazná. Egy ilyen kiegészítés elkészítése pedig meglehetősen pénz- és időigényes.
