Igencsak meglepő helyzetben találták magukat a kormányhivatal átvétele után a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) új vezetői. Már a pénzügyek első átvizsgálásakor is kitűnt, hogy a tervezett – amúgy többnyire az új vezetés által is helyeselt – célokra nincsen elég fedezet a szervezet költségvetésében, sőt egy-egy nagyobb vállalkozói számla kifizetése is gondokat okoz. Július közepére azután a pontosabb számok is napvilágra kerültek. Ezek szerint a minisztériumnak 2003-ban 19,1 milliárd forintnyi sportfinanszírozási kötelezettséget kellene teljesítenie, miközben ebben az évben például mindösszesen 18,5 milliárd forint volt a tárca teljes költségvetése. Ez utóbbi összegbe ráadásul az ifjúsági ügyekkel, a kábítószer, problémák megelőzésével kapcsolatos, valamint az igazgatási és személyi költségeket is bele kell érteni.
Deutsch Tamás egykori miniszter máshogy vélekedik minderről. Múlt heti nyilatkozata szerint valamennyi kötelezettségvállalásra van fedezet a büdzsében. Korábbi helyettese, Szakács Imre – volt politikai államtitkár – a Figyelőnek úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány részéről korrektebb eljárás lenne, ha egyértelművé tennék: mások a prioritásai, mint az előző kabinetnek voltak. A politikus szerint most a korábbi vezetés döntéseivel próbálják alátámasztani egy-egy program elhalasztását, vagy leállítását. Az egykori államtitkár szerint az említettnél jóval szerényebb összértékű szerződések kötik meg a GYISM vezetőinek kezét. Egyébiránt a támogatási ígéretek valójában nem jelentik a mozgástér szűkítését, hiszen azokat politikai döntéssel meg lehet változtatni.
MEGHITELEZTÉK. A valós helyzet felderítése hosszú hetekig is eltarthat, mivel az új vezetés szerint különös finanszírozási gyakorlat működött korábban a minisztériumban. “Az előző ciklusban a következő évek költségvetéséből előre is elköltöttek, illetve lekötöttek összegeket” – állítja Szilvásy György, a GYISM közigazgatási államtitkára. A 2003-ra lekötött 19,1 milliárdos kötelezettség több mint felét már el is költötték, ezenkívül pedig további 8 milliárd forintnyi minisztériumi kötelezettség gyűlt fel a 2004-es költségvetési évre is. A sajátságos finanszírozási módszer lényege, hogy a különböző programok, beruházások megvalósítását kezdeményező szervezetek állami garanciával biztosított hiteleket vehettek fel, és e hitelek visszafizetését a minisztérium vállalta – a 2003-as, illetve a 2004-es költségvetése terhére.
Választási hajráA kötelezettségvállalások közül is kiemelkedik a május közepéig tartó intézkedéssorozat. A választásokat követő egy hónapban ugyanis 13 milliárd forintnyi – erre az évre szóló, illetve jövő évi – kötelezettségvállalással terhelte meg a GYISM költségvetését a korábbi vezetés. Ennek legnagyobb része a Bozsik Program 4,2 milliárdos tétele, amelyhez egyébként a folyó költségvetésből további egymilliárd forintot irányoztak elő. Ebbe a sorba illeszkednek az egyes önkormányzatoknak biztosított készfizető kezességvállalások sportlétesítmények finanszírozásához, valamint a debreceni többcélú sportcsarnok építésére odaígért 2,4 milliárdnyi támogatás is. Debrecen városa emellett 2004-re további 1,7 milliárd forintot kap a létesítmény megépítéséhez. A minisztérium volt vezetése a választások előtti kötelezettségvállalásokat egy áprilisi kormányhatározatban eldöntött fejlesztési csomaggal indokolja. Emellett érvként hangzik el az is, hogy a kormányváltások kapcsán – a bizonytalanság miatt – a támogatást igénylők pályázati kedve minden esetben megnő.
A túlköltekezés, illetve a túlzott kötelezettségvállalások miatt így komoly dilemma előtt állnak a mai döntéshozók. Szilvásy szerint, ha a jelenlegi állapot maradna fenn, akkor jövőre a GYISM költségvetését hozzávetőleg 34 milliárd forintra kellene növelni ahhoz, hogy az előző kormány által elindított programokat és létrehozott intézményeket finanszírozni lehessen.
Így vagy úgy, de a pótlólagos források bevonása mindenképpen szükséges, mert az eddigi finanszírozási gyakorlat miatt hatalmas “lyuk tátong” a minisztérium költségvetésében. Ennek következtében például finanszírozhatatlanná vált a stadionrekonstrukciós program.
STADIONDILEMMÁK. A közigazgatási államtitkár szerint a szerződésben vállalt kötelezettségeket természetesen teljesíteni kell, azaz az elkezdett stadionépítéseket be fogják fejezni (lásd táblázatunkat). Igaz, az államtitkár elismerte: jelenleg a benyújtott számlák kifizetése sem zökkenőmentes. A 13 elkezdett rekonstrukció mellett azonban a fennmaradó 25 futballstadion átépítéséről, felújításáról – források hiányában – csak később születhet döntés.
“A költségek alultervezése, a bevételek túltervezése, illetve egyéb hibás miniszteri döntések miatt az idei forrásokból és a jövőre e célra előirányzott 4,7 milliárd forintból legfeljebb a már folyamatban lévő projekteket lehet befejezni” – állítja Szilvásy György. Ennek egyfelől az az oka, hogy az inflációval egyszerűen nem kalkulált a korábbi vezetés. Történt azonban más anomália is: a beléptető rendszerek megvásárlása nem az eredetileg tervezett 1,2 milliárd forintba, hanem végül 5,1 milliárd forintba került, mert a közbeszerzési eljárás során a legdrágább ajánlatot fogadták el – derült ki a vizsgálatok során.
Az új vezetés által elrendelt belső vizsgálat a nyár végére fejeződik be, amikor személyes felelősségre vonásra is sor kerülhet. “Ma úgy tűnik, kézi vezérléssel működött az előző ciklusban a minisztérium, úgy, hogy a szakapparátust a fontosabb döntések meghozatalából és végrehajtásából kihagyták” – mondja Szilvásy György. A KPMG segítségével folyó belső vizsgálat mellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrző vizsgálatot végez, amely előreláthatólag augusztusban zárul le, s egyelőre nem tudni, milyen újabb szabálytalanságok kerülhetnek a felszínre.
