Megremegtek a kapitalizmus

alapjai, állíthatjuk kis túlzással a gazdaságtörténet legnagyobb csődbejelentése után.#<# A WorldCom-sztori, valamint az elmúlt hónapok cégösszeomlásai arra intik a politikai és gazdasági döntéshozókat, hogy a kilencvenes évek virágzó kapitalizmusa után új fogódzókat keressenek. Alapvetően két okra vezethető vissza a tőkepiacok jelenlegi mély bizalmi válsága. Egyrészt a könyvelési szabálytalanságokra, a cégmérlegek kozmetikázására, amelyekkel jó nevű óriáscégek menedzsmentjei súlyos összeget húztak ki a befektetők zsebéből. A becsapott részvényesek menekülnek a tőkepiacokról, nem véletlen, hogy a tőzsdeindexek az év eleje óta meredeken esnek. A bizalomvesztés mára kissé elfeledett másik oka a túlpörgött high-tech gazdaság, a sokszorosan túlértékelt, közben pedig igencsak szerény árbevételi és nyereségességi mutatókkal rendelkező cégek kártyavárszerű összeomlása. Mára világossá vált: a kilencvenes évek amerikai gazdasági expanzióját ugyanolyan virtuális valóság tartotta életben, mint például a japán „csodát” egy évtizeddel korábban. A tőke iránya persze más volt: a Távol-Keleten elsősorban ingatlanokba, infrastruktúrába, míg Amerikában az információs technológia vélt vagy valós termékeibe fektették mesés vagyonukat a befektetők. Ők azok, akik aztán jó néhány esztendővel később alaposan pórul jártak: az e számunkban közölt toplista érzékletesen mutatja, hogy az úgynevezett Új Gazdaság cégeinek értéke gyorsan elolvadt. Van egy másik fontos különbség a két buborék között. Az Egyesült Államok bankjai egyelőre tartják magukat, a japánhoz hasonló pénzintézeti csődökről ma még nem szólnak a hírek. Nem kell azonban nagy jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: az óriási adósságteher alatt nyögő cégek előbb-utóbb néhány pénzintézetet is magukkal rántanak. Nem kérdés, hogy a bizalom helyreállítása érdekében szükség van a szabályozási környezet megváltoztatására. Nagyon is kérdés azonban, mi módon, az állami, „rereguláló” hadállások milyen mértékű megerősítése révén. Milyen kapitalizmusra virradunk? – ez az elkövetkező időszak kulcskérdése.