Példátlan gyorsasággal cserélte le az új kormány a meghatározó állami tulajdonú cégek vezetését. Szükség volt erre a gyors váltásra?
– Bár a személyi döntések hátterét nem ismerem, azt tudom, hogy az ilyen ügyek “lebegtetése” negatívan hat egy-egy cégre, a tulajdonosnak pedig alapvető joga e kérdésekben dönteni. Mivel az állami részvénytársaságok is piaci viszonyok között működnek, az üzleti partnerek vagy a dolgozók számára sem jó, ha bizonytalan légkörben kell dolgozniuk. A gyors cseréknek megvan az az előnye is, hogy ettől kezdve valóban a gazdálkodásra lehet koncentrálni. Az már más kérdés, hogy a cseréket ki hogyan minősíti politikai szempontból.
– Az amerikai számviteli botrányok után már Bush elnököt is bennfentes részvénykereskedelemmel vádolják egy korábbi ügye miatt. Menynyire tart Ön az üzleti bizalom csökkenésétől?
– Először is tisztázni kellene azt, hogy a megjelent hírek mennyire felelnek meg a valóságnak, és melyek tartoznak az egyszerű nyári szenzációk közé. Szerintem nagyon oda kell figyelnünk, melyik hír milyen időpontban jelenik meg, s milyen indokok húzódhatnak a háttérben.
– Sokak szerint az uniós csatlakozási tárgyalások egyik legérzékenyebb szakasza kezdődik a beruházási adókedvezményekről. Ön szerint nem késik emiatt a csatlakozás?
– Éppen a csatlakozás politikai jelentősége az, ami miatt mindkét félnek érdeke lesz, hogy a kompromisszum időben megszülessen ebben a kérdésben is. A kemény nyilatkozatok ellenére a legnehezebb ügyekben sem látok más megoldást, mint az álláspontok közelítését, mivel ez minden tárgyalás alapkövetelménye.
– Mi az oka annak, hogy több mint két hónappal a választások után is mindennapos téma az országgyűlési választások eredménye?
– Egyértelműen a szoros választási eredmény okolható a feszültségekért. Ha tavalyelőtt még Amerikában is problémát okozott az elnökválasztás szoros eredménye, akkor egy csupán évtizedes demokráciában nem várhatjuk, hogy egy kiélezett választást követően könnyen megnyugodjanak a kedélyek. Kell egy kis idő, amíg helyére kerülnek a dolgok.
– Az autópálya-építések körül sem csitulnak az indulatok. Mit gondol, mikorra valósulnak meg a nagyra törő építési elképzelések?
– Nem tudok arról, hogy ezúttal a sörgyárak is pályáznának sztrádaépítésre… De komolyra fordítva a szót, nem csak a magánembereknek, de a cégeknek is érdeke, hogy minél gyorsabban, minél több autópálya épüljön. Eddig e téren nagyon nehezen haladtak előre a dolgok, ami azért is szomorú, mert az ország nagyon fontos tranzitútvonal.
– Bár a “sör ünnepe”, a foci-világbajnokság bizonyára előnyösen hat majd az idei sörfogyasztási adatokra, úgy tudom, az iparág helyzete nem rózsás, hisz Magyarországon stagnál a fogyasztás. Valóban ilyen kellemetlen a helyzet?
– Sajnos a rendszerváltás előtti évi 106 literről 1999-re több mint 30 százalékkal, 70 liter körüli szintre csökkent az egy főre jutó fogyasztás. Az utóbbi években azonban megállt ez a folyamat, sőt pár százalékkal nőtt is az említett érték. A kilencvenes években egész Európát jellemző tendencia ellenére, Magyarországon egy évtized alatt 200 millió dollárt fektettek be az ágazat szereplői. Jelenleg a belső piac bővítése a cél, amit akadályoz a magas, 40-43 százalékos adótartalom is.
– Mi okozta ezt a drasztikus visszaesést az elmúlt években?
– A gyorsan növekvő árak mellett az is probléma volt, hogy tömegesen jelentek meg a hamis borok, amelyek nem csupán a tisztességes borászok, hanem a sörgyártók piaci pozícióit is rontották, hiszen széles sörfogyasztó rétegeket csábítottak el.
