Visszatér-e a dél-amerikai típusú nagybritokrendszer Magyarországra, avagy az EU-ban általános családi gazdaságoké lesz a jövő? Ez volt a kérdés a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló parlamenti szavazáson.
A földhasználó nagygazdaságok előbérleti és elővásárlási jogával az amerikanizálódás fenyeget – legalábbis így értékeli az NFA-törvény módosítását, valamint a birtokpolitikai irányelvekről szóló törvény elfogadását Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége társelnöke. Kékkői Zoltán, az agrártárca volt államtitkára, Fideszes országgyűlési képviselő is úgy véli, a módosításokkal a “földbirtokos és nagytőkés urak” kapnak elsőbbséget az elővásárlásban és a haszonbérletben.
ÁTLÁTHATÓBBAN. “A legkisebb mértékben sem került veszélybe a családi gazdaságok léte” – válaszol a vádakra Németh Imre mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A földalap társadalmi ellenőrzés alá vonása szerinte a gazdálkodók számára is átláthatóvá teszi az állami földtulajdont. A módosítás valóban megszünteti a megkülönböztetést az egyes gazdálkodási formák között, de a korábbi gyakorlat a mai döntéshozók szerint alkotmányellenes volt. (Ezzel a miniszter a családi gazdaságok egyes előjogainak megnyirbálására utalt; arra tudniillik, hogy a korábbi törvény által a földvásárlásnál, bérletnél első helyre tett szomszédos családi gazdálkodó hátrébb sorolódik az elővásárlási rangsorban.) A ténylegesen mezőgazdasági termelést folytatóknak – köztük a családi gazdaságoknak – azonban kedvez a korrekció. A jelenlegi földbérlőknek például többletjogokat ad a tulajdonszerzéshez, a további földhasználathoz azáltal, hogy a kedvezményezettek körét bővíti.
“A módosítások nem nyitnak utat a jogi személyek, a külföldi spekulánsok földszerzése előtt” – állítja a miniszter, miközben ellenzéki politikusok éppen ezt vélelmezik. Arra hivatkoznak, hogy a földszerzéshez elég lesz írásban nyilatkozni a majdani helyben lakásról, a jövőben vállalt élethivatásszerű agrártermelésről. Ezzel szerintük a helyi gazdát a “rózsadombi befektetővel” olyan versenyre kényszerítik a földszerzésben, amelyben az igazi termelő eleve vesztes helyzetből indul.
Új irányokA Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása és a földbirtok-politikai irányelveket tartalmazó törvény elfogadása után több ponton is változik a szabályozás:
• Megszűnik a Magyar Nemzeti Földalap Kht., helyette önálló költségvetési szervezetként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet végzi a vagyonkezelő feladatokat
• Az NFSZ társadalmi felügyeletét az érintett szakmai érdekképviseletekből a parlament mezőgazdasági bizottsága által választott 5 fős bizottság látja el
• A nyugdíjasok életjáradékra válthatják a földtulajdonukat
• Az NFA működéséről, a vagyonpolitikai irányelvek teljesítéséről évenként az agrárminiszter köteles beszámolni a parlament előtt
• Mód nyílik a szociális földprogram beindítására
• A módosítások megteremtik a földállományt az állattenyésztő telepek működéséhez, az önkéntes földcserékhez
• Könnyebbé válik az ültetvények létrehozásához szükséges földterület megszerzése
• Az NFA vagyoni körébe kerülnek a tartós állami tulajdonú erdőgazdaságok kezelésében lévő erdőterületek, a művelésből kivont földek, a jelzáloghitelezésben a bankoknál ragadt földterületek is
A módosítások ellenére az NFA alapvető célja továbbra is az, hogy földcserékkel segítse a birtokkoncentrációt, az állami földek hasznosítását, vagyonkezelését. Okulva viszont a kormányváltás előtt lóhalálában eladott 12 volt állami gazdaság elhíresült privatizációjából, az új szabályozás az eddiginél áttekinthetőbbé teszi a nem tartós állami tulajdonba tartozó földek értékesítését. Ezért megszünteti a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-t, hogy helyette társadalmi felügyelettel egy költségvetési intézmény, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) végezze a vagyonkezelést, a pályáztatást. Az állami földet vásárolni kívánók igényének kielégítéséről az NFSZ a helyi birtokhasznosítási tanácsok ajánlása alapján dönt majd.
VEGYES FOGADTATÁS. Agrárvállalkozói körben jó a fogadtatása az NFA módosításának. Szomor Dezső, az 5 ezer hektár bérelt állami földön gazdálkodó állattartó a korábbi szabályok miatt nem tudott földet vásárolni, pedig szeretett volna. Az 1600 szarvasmarha és 1000 sertés biztonságos tartásához családon belül 700-800 hektár saját tulajdonra van szüksége, s ennek megvásárlására a törvénymódosítás után már lehetősége lesz. A vállalkozó a már meglévő 250 hektár mellett további 200 hektáron épít halastavat az állami tulajdonú földön. A beruházás megtérüléséhez hosszú távú bérleti szerződése van, s a földhasználó jogainak megerősítése számára is biztonságosabbá teszi a gazdálkodást. Eközben a privilégiumait sértő családi gazdasági lobbi hétfőn – a végszavazás előtt – a legtöbb megyében az utcára vonult. A szakminiszter szerint az útlezárással újabb zavarkeltésre akarják felhasználni a törvények ésszerű, a családi gazdaságok számára is előnyös módosítását.
