Gazdaság

Távoli nyolcak, közeli négyek

Az óriási nagyságrendi és hatalmi különbségek ellenére van elvi kapcsolat a nyolcak kanadai és a négyek magyarországi tanácskozása között. Mindkettőn középpontba került a parlamenti demokrácia európai értelmezése, valamint Oroszország, illetve a hajdani szovjet befolyási övezet államainak politikai integrációja.

Két csúcsértekezlet is lezajlott az elmúlt napokban. Első pillantásra nehéz köztük bármilyen kapcsolatot találni. Az egyiket szó szerint a mi régiónk “feje fölött” tartották. Nemcsak azért, mert a kanadai Sziklás-hegység csúcsai között rejtőző kis üdülőhelyen találkoztak a világ hét legfejlettebb államának és Oroszországnak a képviselői. Azért is, mert a hegység magasában olyan léptékű, globális problémákat érintettek, amelyekhez képest a másik csúcs döntései korlátozott, regionális jelentőségűek.

Ez a második csúcsértekezlet Esztergomban zajlott, a visegrádi négyek kormányfőinek részvételével. A hatalmi matematika szerint persze a nyolc ezúttal nem kétszerese, hanem sokszorosa volt a négynek, de amennyiben a történteket mélyebben és egyúttal szelektívebben átgondoljuk, mégis felfedezhetők bizonyos kapcsolatok.

Kanadában a vendéglátók nagykarimájú fehér Stetson kalapokkal üdvözölték az érkező politikai méltóságokat. Az azonos fejdísz azonban persze most sem jelentett azonos véleményt. Eredetileg arról volt szó, hogy a világgazdaságról, Fekete-Afrika megsegítéséről és a terrorizmusról tárgyalnak a résztvevők. Végül azonban a vitára rátelepedett Washington közel-keleti fordulata. Az, hogy a palesztin állam létrehozásának első lépéseit is “új, a terror által nem korrumpált vezetőség” megválasztásához köti. (Tehát Arafatot nem tekinti tárgyalópartnernek.) Ez volt a csúcs legfontosabb vitakérdése, s ebben – Blair brit kormányfő közvetítési kísérletei ellenére – a részt vevő uniós tagországok nem értettek egyet. Úgy vélték, ha Arafat netán megnyerné a jövő januári palesztin választásokat, akkor ezt a döntést tiszteletben kell tartani.

ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉS. Persze nem Arafat enyhén szólva vitatható személyéről, hanem a parlamentáris demokrácia két, eltérő értelmezéséről van szó. És akkor már fel lehet fedezni némi kapcsolatot. Hiszen Esztergomban a négyek az Európai Unióhoz való csatlakozásról tárgyaltak. Ez pedig feltételezi a hasonulást a közösség külpolitikájához és parlamentarizmus-felfogásához – az unión belüli viták esetében is, amikor majd tagként racionális módon választanunk kell eltérő álláspontok között.

A másik kapcsolat jóval közvetlenebb. A nyolcak találkozójának két legkonkrétabb döntése Oroszországot, illetve a szovjet utódállamokat érintette. Úgy határoztak, hogy a következő tíz évben 20 milliárd dollárral támogatják az ott fellelhető, feleslegessé vált tömegpusztító fegyverek megsemmisítését. Az indoklás: meg kell akadályozni, hogy ilyen fegyverek terrorista szervezetek kezére kerüljenek. A másik döntés szerint ezentúl Oroszország teljes jogú tagja a “nagyok klubjának”. Így többé nem “hét plusz egy”, hanem hivatalosan is nyolctagú a kör. Sőt, megegyeztek abban is, hogy 2006-ban Oroszország tölti be a nyolcak elnöki tisztét, s otthont ad az akkori csúcsértekezletnek.

GYÓGYULÓ SEBEK. Ez fontos, szimbolikus lépés Oroszország politikai integrációjának folyamatában. Márpedig a visegrádi négyek esetében szűkebb, regionális értelemben ugyanerről van szó: a volt szovjet befolyási övezet országai (és ezen belül a legfejlettebbek közé tartozó négyek) európai integrációjáról.

Esztergomban egyébként “gyógypedagógiai” értekezletet tartottak. Budapest begyógyította a sebet, amelyet Orbán Viktor “retorikai botlása” (a benesi dekrétumok elvetésének összekapcsolása a cseh és szlovák csatlakozással) ejtett az együttműködésen. Az elveszített félév után a bizalom helyreállításának kezdetét jelzi, hogy a négyek ezentúl egyhangúan – tehát nem megosztottan, versenytársakként – lépnek fel az uniós csatlakozási tárgyalások hátralévő, kényes vitáiban.

Hétfőn vette át Dánia az unió soros elnökségét, s azzal a tárgyalások decemberre ígért lezárásának felelősségét. Az International Herald Tribune szerint a négyek egységes fellépése “nem könnyíti meg” a dán kormány feladatát. Valószínű. Rasmussen dán kormányfő mégis úgy reagált: “bármi áron” sikerre viszik a tárgyalásokat a határidőig.

A négyek tárgyalási pozíciói Brüsszelben most erősebbek, mint Esztergom előtt. Az pedig, hogy a “kezelés” tárgyának mi a véleménye a gyógypedagógiai módszerekről, immár érdektelen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik