A világ teteje, a Csomolungma igencsak szemetes, ami egyértelműen az idelátogató hegymászók számlájára írható.#<# Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentéséből azonban most kiderül, hogy a civilizáció nemcsak közvetlenül, kézzelfogható közelségből befolyásolja a Föld legmagasabb hegyeinek állapotát. Egy, az ENSZ által támogatott expedíció tagjai szerint a Mount Everestet borító hótakaró kiterjedése alaposan csökkent az elmúlt húsz évben: a többek között a Himalája legmagasabb csúcsát is meghódító geológusok megállapították, hogy a nepáli és bhutáni hegyekben található olvadék mennyisége az elmúlt évek során nőtt, és úgy vélik, mindez egyértelműen a globális felmelegedésnek tulajdonítható. Az expedíció tagjai rámutattak az Island Peaknek elnevezett gleccsertó pusztulására, e természeti jelenség 6200 méter magasan egykor több négyzetkilométeres területet borított be. A jégtenger helyén ma csupán jégkása és törmelék található. Szintén a klímaváltozással jár, hogy a korábban elkülönült, kisebb, olvadékvízzel teli medencék mostanra összefüggő tavakká álltak össze. Ezek a tavak pedig óriási károkat okozhatnak. A beléjük torkoló glecscserek ugyanis az olvadás hatása összeroppannak és a mederbe zuhanva hirtelen vízszint-emelkedést idézhetnek elő: a tópartok leomlanak és a hegyekről lezúduló víz lemossa a hegyoldalakon megkötött talajt. A völgyekben mindez a folyók feltöltődését válthatja ki, ami további, immár a településeket veszélyeztető áradásokhoz vezethet.
