Nem volt könnyű feladat a brókercég anyabanki integrációjának levezénylése, hiszen a beolvadás azzal is járt, hogy amit közel tíz év alatt felépítettünk kollégáimmal, azt most részben le kellett bontanunk, és tevékenységünket új pályára állítanunk – meséli Kovács Kálmán, az IE-New York Broker Rt. vezérigazgatója. Ám az elmúlt időszakban az új tőkepiaci törvény hatására más, az angolszász modellt követő független alkuszcégek is hasonló lépésre szánták el magukat, felismerve, hogy egy univerzális bank keretein belül hatékonyabban működhetnek. A dominóként beinduló folyamatot követően a banki hátterű brókercégek közül mára gyakorlatilag csupán négy (a CA IB, az Erste Bank Befektetési Rt., a K&H Equities és a Raiffeisen) maradt önálló. Ám jól látható, hogy e társaságok is csak úgy tudják megőrizni formai függetlenségüket, hogy igyekeznek a korábbinál szorosabb összhangban működni anyabankjukkal, a szinergiák kihasználására törekedve.
BÚJÓCSKA. Az integrációt legtöbbször a költségek csökkentésének, és a hatékonyság növelésének célja vezérli ugyan, ám az sem ritka, hogy egyszerűen csak kozmetikázásról lehet beszélni. Több bank például brókercége veszteségét a konszolidált adatok mögé bújva rejti el a külvilág szeme elől.
A beolvadás sem jelent viszont minden esetben végleges megoldást a brókercégek számára. A Budapest Bank Rt. (BB) például alig egy éve olvasztotta magába BÉB Rt. nevű brókercégét, ám ezt követően 2610 ügyfelének “lepasszolása” mellett döntött, akiket a már amúgy is jó étvágyú Erste Bank Befektetési Rt. szerzett meg. A BB-nél e lépését azzal magyarázzák, hogy a bank számára nem stratégiai fontosságú az értékpapír-kereskedelem. Hozzáteszik azt is, hogy a továbbiakban közvetlen részvényforgalmazással nem kívánnak foglalkozni, az értékpapír-tevékenység középpontjába ezentúl a befektetési jegyek értékesítését állítják, s kiegészítésként még állampapír-befektetéseket ajánlanak.
ÖDÖN. A brókercégek konszolidációja azonban várhatóan egy időre leáll – véli Cselovszki Róbert. Az Erste Bank Befektetési Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja: ahol be akarták olvasztani a bankba az alkuszi tevékenységet, ott már megtették, ahol pedig nem látták értelmét a folytatásnak, ott már bedobták a törülközőt. Az Erste egyébként tavaly a konszolidációs folyamat nyertese volt, 13,7 százalékos részesedésével a forgalmi toplista élén végzett (a sorban a legnagyobb független brókercég, a ConCorde Rt. következett 12,6 százalékkal, majd a CA IB 11,4 százalékkal). A harmadik helyezett osztrák érdekeltségű társaság forgalmán az lendített nagyot, hogy az utóbbi két évben szinte egyedüliként hajtott végre a piacon több akvizíciót (EMAB, Dunainvest), amivel jócskán növelte ügyfeleinek számát. Náluk ez stratégiai kérdés, Cselovszki ugyanis a szűkülő magyar piacon az anyabank ügyfeleiben és az akvizíciókban látja elsősorban a nehéz helyzetben lévő brókerszakma kitörési lehetőségét. Az említett tranzakciók alátámasztják vélekedését, hiszen az átvett ügyfeleknek csak kevesebb mint 10 százaléka fordult más szolgáltatóhoz, dacára annak, hogy nem volt minden zökkenőmentes. A legutóbbi felvásárlást követően például a BB exügyfelei nehezményezték, hogy az ígéretekkel ellentétben nem vásárolhattak a BB alapjainak befektetési jegyeiből.
STRATÉGIA. Jelenleg a többi piaci szereplő is tevékenységének megszilárdításán töri a fejét. A Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. (RSI) például az ügyfélvásárlások mellett a szolgáltatások körének kiszélesítésében látja a kiutat. Leginkább a nemzetközi értékpapír-forgalmazáshoz fűznek nagy reményeket, valamint az “alapok alapjának” a létrehozásához. Radnóty Zoltán, a cég vezérigazgatója további kitörési pontként említi a vállalati kötvénykibocsátások piacát, amelynek a cég jelenleg is az egyik vezető szereplője. De természetesen profitálnak az anyabanki együttműködésből is, mint azt Radnóty elmondta, saját akvizíciós erőfeszítéseik mellett a bankcsoport gyorsan növekvő lakossági ügyfélkörére is építenek, miközben költségoldalon folyamatosan igyekeznek hatékonyságot javítani. Az elmúlt másfél évben például 51-ről 41 főre csökkentették az alkalmazottak létszámát. Az erőfeszítések meg is hozták a gyümölcsüket, tavaly a brókercégek között az RSI érte el a legmagasabb eredményt egységnyi sajáttőkére vetítve.
A költségek lefaragásában a New York Broker is komoly sikereket ért el. A cég az idén több száz millió forintos megtakarítást remél az átszervezésektől, a bérleti díjak és a személyi költségek csökkenéséből – az elmúlt időszakban például a 120 tagot számláló csapat 40 fősre apadt. Kovács Kálmán szerint az integráció gyors volt és sikeres, az ügyfelek például egyáltalán nem sínylették meg az átszervezéssel járó nehézségeket. A változásból mindössze annyit vettek észre, hogy tavaly decemberben a szokásosnál valamivel több levelet kaptak, ugyanakkor jó néhány újabb szolgáltatást vehetnek igénybe. A brókerek pedig ma már nagyra értékelik, hogy az anyabank fiókhálózata potenciális új ügyfelek elérését teszi lehetővé számukra, miközben a bankon belül önálló divízióként működik a befektetési terület.
JÖVŐ. A megkérdezettek mindegyike egyetértett abban, hogy a jövő – bárhogy is alakul a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) sorsa – a külföldi termékek kereskedésében van. Az ügyfelek egy kis csoportja már ma is természetesnek tartja, hogy amerikai, nyugat-európai, de akár cseh, lengyel papírokat vásároljanak, miként azt is, hogy ezt akár interneten is megtehetik. S várhatóan mind többen kapnak rá a külhoni részvények vásárlására. Az ehhez szükséges fejlesztéseknek a brókerpiacon ma már szinte mindenki komoly figyelmet szentel, még akkor is, ha ezek jelenleg inkább viszik a pénzt, mint hozzák. A lanyha forgalmú értékpapírpiac mellett azonban a szűkös bevételek korlátot szabnak a költekezésnek. S míg a BÉT forgalma nem nő számottevően, addig nem lesz miből a nemzetközi piacok megismertetésére áldozni, ami nélkül viszont aligha terjedhet el a hazai befektetői körökben nemzetközi részvénykereskedelem.
