A magyar külpolitika

változására utal Medgyessy Péter, hétfőn hivatalba lépő kormányfő villámgyors berlini és londoni vizitje.#<# A kijelölt miniszterelnök még eskütétele előtt felkeresett két, a magyar nemzeti érdekek szempontjából igen fontos európai fővárost, s a tarsolyában van egy meghívás Bush amerikai elnöktől is. Mindez együtt kétségtelenül imponáló nyitánya az előttünk álló ciklusnak. A leendő kormány ez irányú programja és retorikája a magyar külpolitikai szándékok módosulását vetíti előre az Orbán-kabinet gyakorlatához képest. Először is, visszaállhat az egyensúly a rendszerváltás után sokáig kitartó, később azonban felbillent hármas célrendszer, azaz az uniós integráció, a határon túli magyarok és a szomszédsági kapcsolatok között. Másodszor pedig megszűnhet, de legalábbis mérséklődhet a magyar külpolitika ideológiai “befolyásoltsága”. Ez utóbbira szükség is lesz, mert míg az Orbán-kormány működése alatt főleg baloldali kormányok voltak hatalmon Európában, addig Medgyessynek zömében a középtől jobbra álló politikusokkal kell majd egyezségre jutnia. Például az uniós csatlakozás időpontjáról és feltételeiről. A nemrégiben lezajlott francia elnökválasztás, valamint a múlt heti holland és ír voksolás is a jobboldal térnyerésének csalhatatlan jelei. S a jobbközép politikai erőknek a küszöbön álló francia és a német parlamenti választásokon szintén jó esélyük van a győzelemre. Medgyessy Európa-politikájának – amelynek a mielőbbi csatlakozáson kell alapulnia – tehát nem szabad ideologikus alapokon nyugodnia. Az újbaloldali Tony Blair ebből a szempontból mintát adhat a magyar miniszterelnöknek. A brit kormányfő ugyanis egy olyan London-Róma-Madrid-Hága tengely kialakításán fáradozik az EU-n belül, amelyben nála kicsit vagy nagyon jobbra álló politikusok (Aznar, illetve Berlusconi) vesznek részt. Az új együttműködés célja az uniót elvinni egy lazább, tehát az integráció “mélyítése” iránt fenntartásokkal viseltető, a bővítést azonban mielőbb maga mögött tudó szervezet irányába. Medgyessy a csatlakozás siettetése céljából bízvást támaszkodhat erre a sajátos együttműködésre. Az unió jövőjéről folyó vitában azonban lehet, hogy más szövetségeseket kell keresnie. A lényeg, hogy ezekben a kérdésekben a pártszimpátiákat tudja és merje háttérbe szorítani.