Antall József óta közkedvelt toposza a hazai politikai folklórnak, hogy a mindenkor bemutatkozó miniszterelnök tisztázza, hány millió magyar miniszterelnökének tekinti magát.#<# Nálunk nem olyan egyszerűen mennek a dolgok, hogy a magyar állampolgárok választanak és a hatalomra kerülő kormányfő megígéri, hogy igyekszik majd megfelelni a nép bizalmának. Ilyenkor az új miniszterelnöknek definiálnia kell a "nép" fogalmát. El kell mondania, hogy - közjogi felhatalmazásán túl - "lélekben" még hány nem magyar állampolgár miniszterelnökének érzi magát. Az "ország" miniszterelnöke lesz-e, vagy a "nemzeté"?
FELELŐSSÉGÉRZET. Úgy tűnik, bemutatkozó beszédében Medgyessy Péter megtalálta a mindenkit kielégítő formulát, amely szerint 10 millió magyar miniszterelnöke lesz, ám lélekben 15 millió magyarért érez felelősséget. Az új országgyűlés alakuló ülésén már csak kevéssé volt érezhető az elmúlt hónapok túlhevített kampányának hatása: a leköszönő kormányfő az elmúlt négy év eredményeit summázta, míg a felkért miniszterelnök leszögezte, hogy az ország határain belül is mindenki miniszterelnöke kíván lenni, azoké is, akik nem a kormányváltó pártokra szavaztak.
Medgyessynek elhatározott szándéka a “két Magyarország” közötti kultúrharc befejezése, a parlamentarizmushoz és a konszenzusosabb demokráciához való visszatérés. A kultuszminiszteri poszt várományosa, Görgey Gábor író – a Figyelő kiváló étteremkritikusa – nem tartozik egyik kultúrharcos csoport táborába sem, így személye komoly reményt nyújt arra, hogy a magyar kultúra kérdései végre kikerülnek a szimbolikus politizálás frontvonalából. Hasonlóan fontos üzenete van annak, hogy nem pártpolitikust, hanem a jogászkörökben szakmai felkészültségéről és kimondottan úriemberi stílusáról ismert Bárándy Pétert jelölték az igazságügyi minisztérium élére.
A társadalmi béke megerősítése szempontjából jelentős üzenete lehet a nők nagyobb politikai szerepvállalásának. Szili Katalin személyében Magyarország történetében először van női elnöke az országgyűlésnek, és ugyancsak példátlan, hogy a rendkívül fontos belügyminiszteri posztot – Lamperth Mónika személyében – nő töltse be. Mindez kiegészül Kóródi Mária szerepvállalásával a környezetvédelmi tárca élén, valamint azzal, hogy a legnagyobb parlamenti frakció vezetését pártja Lendvai Ildikóra bízta. Úgy tűnik, az MSZP kezdi komolyan venni azt a Nyugat-Európában már elterjedt álláspontot, hogy a modern demokráciának elengedhetetlen része a nemek közötti egyenlőség. Ennek pedig a mintaadás szempontjából különösen fontos politikai elit összetételében is meg kell jelennie.
Medgyessy Péter azon szándéka, hogy a “nemzeti közép” kormányát vezesse, a Schröder-féle “új közép” politikájára emlékeztet: az egyházakkal való kibékülést, az egészségügy és a vidék fejlesztését, új értelmiségpolitikát és a szegényekkel való nagyobb törődést ígéri. Megújulást, szemléletváltást s egyúttal bizonyos fokú szakítást vetít előre a Horn-korszak egyszerre posztkádárista és technokrata politikájával. Ezt jelzi az a törekvése, hogy pártonkívüliként a kormánypártok belső konfliktusai fölé emelkedjék, és ne legyen kiszolgáltatva az MSZP erőcsoportjainak. De ennek megvalósítása nem tűnik könnyűnek: az MSZP-ben a változás is csak a folytonosság keretei között képzelhető el.
ARCOK A HORN-KORSZAKBÓL. A folytonosságot jelzi, hogy a Horn-korszak emberei közül sokan most is főszerephez jutnak. Medgyessy mellett mindenekelőtt az MSZP elnöke, Kovács László, aki kulcsszereplő volt a kormányváltásban, s aki leendő külügyminiszterként – megérdemelten – most élete legnagyobb lehetősége előtt áll: ha minden jól alakul, ő vezetheti az országot az Európai Unióba. A korábban is kormányzati szerephez jutott politikusok egy része különböző miniszteri posztokon (Csehák Judit, Jánosi György, Kiss Péter), más részük pedig a Miniszterelnöki Hivatalban (Kiss Elemér, Nagy Sándor, Szekeres Imre, Tóth András) juthat pozícióhoz.
A kormánykoalíció pártjai között súrlódásokat okozott az oktatási ágazat vezetésének kérdése. A tárcát végül az SZDSZ-es Magyar Bálint kapja, aki mellett az MSZP oktatási programjának kidolgozója, Hiller István lesz a politikai államtitkár. Nyugaton megszokott dolognak számít, hogy a kisebbik kormánypárt legalább egy fontos minisztériumot irányíthat. Így vezethette a Kohl-korszak Németországában a külügyminisztériumot a szabad demokrata Genscher, majd Kinkel, mint ahogy ezen az alapon kapta meg ugyanezt a tárcát a Schröder-kormányban a zöldpárti Joschka Fischer. Magyarországon ennek tradíciója még nem alakult ki, de nem tekinthetjük túlzott kívánságnak, hogy az SZDSZ erre a tárcára igényt tartott. Inkább saját szempontjából lett volna érdemes megfontolnia, valóban szüksége van-e egy olyan minisztériumra, amely várhatóan a kormány és az ellenzék küzdelmének frontvonalába kerül.
MÓDOSULÓ ERŐVISZONYOK. A gazdaságirányításban a Medgyessy Péter jobbkezének számító László Csaba révén ismét fölértékelődhet a Pénzügyminisztérium – a szabad demokrata Csillag Istvánra bízott gazdasági tárca rovására. Mindebből azonban nem várhatók nagyobb konfliktusok, hiszen mindhárman hasonló gazdaságfilozófiát vallanak, amely a szigorú pénzügyi fegyelmen, a piacvezérelt gazdaság működésébe vetett hiten és a globalizáció elfogadásán alapul. Az már problematikusabb, hogy együtt tudnak-e működni Járai Zsigmonddal, akinek jegybankelnöki mandátuma csak 2006-ban jár le. Járai elismert pénzügyi szakemberként nem tekinthető politikai kinevezettnek, így elmozdítása árnyékot vetne nemcsak a jogállamiságra, hanem a koalíció politikai céljaira is.
Milyen lesz az új kormány viszonya az elődje által kinevezett tisztségviselőkhöz? Változás lesz a Magyar Fejlesztési Bankban – amelynek élére valószínűleg Erős János kerül -, s az új kormány ki fogja vizsgálni a Defend-ügyet, beleértve a Földi-Csintalan “helycserés támadás” mulatságos esetét is. Orbán Péter országos rendőrfőkapitány jövője részben azon múlhat, hogy a rendőrség képesnek bizonyul-e a móri gyilkosság tetteseinek elfogására. Az új koalíció nem kívánják a meghosszabbítani Solt Pál lejáró mandátumát a Legfelsőbb Bíróság élén, továbbá fideszes politikai kinevezettnek tartják Polt Péter legfőbb ügyészt. A jelenleg konzervatív többségű alkotmánybíróság összetételében csak Németh János alkotmánybíró mandátumának két év múlva esedékes megszűnésekor lehet változás. A fontosabb nagykövetségek és a meghatározó állami vállalatok élén bekövetkező személycserék ma már a kormányváltással együtt járó fejleményeknek tekinthetők, míg a közszolgálati rádió és televízió elnökeinek idő előtti leváltása csak éles politikai konfliktus árán lehetséges. Hasonló konfliktusokra lehet számítani a jórészt politikai kinevezettekből álló főtisztviselői kar várható átalakítása során is.
Az új kormány nem kezdhet az elődjéhez hasonló stílusú letámadással, így a személycserék egy része csak fokozatosan, a politikai célok és a jogi korlátok függvényében megy majd végbe.
