Manapság, a kormányváltás kapcsán, sokan kíváncsiak arra, mi változik az állami cégek háza táján. Ön, mint az egyik ilyen cég vezetője, mit vár a változásoktól?
– Én multinacionális cégeknél is megéltem már tulajdonosváltást, most is hasonló helyzetre számítok. Ilyen esetekben a menedzsment javaslatot tesz le az új tulajdonos asztalára. Ebben helyzetértékelést, több lehetséges jövőképet vázol fel az új döntéshozók számára. Mi is ezen dolgozunk jelenleg. Az Antenna Hungária esetében azonban – a kormányváltástól függetlenül – a nyáron mindenképpen stratégiai döntéseket kell majd hozni, hiszen egyebek mellett a Vodafone-részesedés sorsáról és a tőkeemelésről is határozni kell.
– Mit gondol a választások utáni politikai közhangulatról, nem kellene ma már inkább a konszenzuskeresésre törekedni?
– Úgy látom, létezik egyfajta pozitív olvasat. A magyar demokrácia sokat profitálna abból, ha az egymással szembenálló erők bizonyos kérdésekben meg tudnának egyezni. Mára olyan helyzet alakult ki, hogy minden jelentős politikai erő volt már kormányzati pozícióban: kialakult és valószínűleg marad is a váltógazdálkodás. Limitálni kellene azt a szeletét a társadalmi struktúrának, ahol mélyreható változások zajlanak le négyévente, mert ellenkező esetben minden négy évben komoly kataklizmát kellene megélni az országban.
– Politikai kataklizmát élt át Franciaország is, ahol a szélsőséges Le Pen bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Mit gondol erről?
– Számomra teljesen elfogadhatatlanok azok az értékek, amit Le Pen képvisel, ugyanakkor két dolgot fontosnak tartok ennek kapcsán. Először, hogy a közvélemény-kutatók Franciaországban sem tudták előre jelezni az eredményt, az emberek ott is elhallgatták a véleményüket. A politikusoknak e szerint komolyan foglalkozniuk kell azzal, miként kezeljék ezt a kérdést, például úgy, hogy a korábban szalonképtelennek tűnő kérdések elől sem térhetnek ki. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiszorultak a szélsőséges erők a parlamentből, ami éppen a mérsékelt konzervatív erők megerősödésének tulajdonítható.
– A kormányzásra készülők szerint a hazai tőzsde életében kedvező változások várhatók…
– Erős növekedési fázisban lévő gazdaság a magyar, a következő években 3-5 százalék körüli bővülésnek néz elébe. A kilátások így valóban pozitívak, ugyanakkor a tőzsde esetében alapvető szabályozási lépések szükségesek, hogy valóban sok cég használja ki a tőkepiacot arra, ami a funkciója. Jelenleg azonban befektetői bizalmatlanság jellemzi a tőzsdét. Ezt jól ellensúlyozhatná, ha szélesedne a kisbefektetők joga, és a vállalatok transzparens működését erősítenénk, mint ahogyan ez Lengyelországban történt.
– Mire gondol?
– Csak egy példa: egyes cégek igazgatóságában nagy tekintélyű, a tulajdonostól és a vezetéstől független szakembereknek lehetne helyet adni, akik a kisrészvényesek érdekeit is képviselnék. Egy ilyen konstrukció ötlete egyébként felmerült az AH Rt. korábbi részvénykibocsátási akciója kapcsán is.
– Egyelőre inkább kivonulnak a vállalatok a tőzsdéről, igaz, a tervekben szerepel például az MVM vagy a Magyar Posta részvényeinek bevezetése. Ön szerint érdemes e cégek tőzsdére vitelével próbálkozni?
– Az AH Rt.-nél tapasztaltak alapján is mondhatom, hogy a tőzsdei szereplés jót tud tenni egy vállalatnak. Emelkedik a hatékonyság, a profittermelő képesség, s egy ilyen megmérettetés azt is magával hozza, hogy a cég belső struktúrái is átalakulnak, s később természetesen pótlólagos forrásokhoz jut a vállalat a tőzsdén keresztül.
– Mi a helyzet Ön szerint az elektronikus közszolgálati médiával, ott milyen változások szükségesek?
– A műsorszóró vállalat vezetőjeként tartalmi kérdésekben nem nyilatkozhatok. Az AH Rt.-nek sikerült megoldást találni az adósság kérdésére a közszolgálati médiumokkal, de hosszabb távon kormányzati szinten kellene tisztázni, hogy a meglévő forrásokkal milyen célokat kellene elérniük, milyen modellben kellene működniük ezeknek az intézményeknek.
