Családi ezüst – legalábbis ezt tartja a piac nagy része a Zwack Rt. részvényeiről. Az Unicumáról méltán híres társaság hosszabb ideje igen magas osztalékkal jutalmazza részvényeseit, miközben a cég befektetőinek az árfolyamra sem lehet túl sok panasza: az évről évre folyamatosan kúszik felfelé. A szeszt gyártó és forgalmazó vállalat az elmúlt években stagnáló eredményekről adott számot, ám továbbra is nyereségének nagy részét osztja fel. A Zwack mellett azonban szép számmal akadnak más társaságok is a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), amelyek nem csupán az árfolyamnyereségre koncentrálnak, hanem egyúttal stabil osztalékpolitikát is követnek.
RÁTA. A tőzsdén jegyzett A kategóriás vállalatok eddig közzétett osztalékfizetési javaslatai alapján átlagosan mintegy 4 százalékos osztalékhozamra számíthatnak a részvénytulajdonosok. A múlt év a parketten szereplő cégek számára igen vegyesen sikerült. Míg többen közülük javítottak 2000-es eredményükön, addig olyanok is szép számmal akadnak, amelyeknek csökkent a profitjuk, vagy éppen veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Az eredmények növekedése túlnyomórészt a vezető részvényekhez köthető, azoknak viszont hagyományosan alacsony az osztalékhozamuk. Ugyanakkor a korábban magas osztalékot fizető társaságok közül többnek a részvényesei ezúttal kénytelenek kevesebbel beérni. Így járhattak például az áramszolgáltató cégek tulajdonosai, ahol a korábbi tíz százalék feletti osztalékot (lásd a táblázatot) az idén már csak Démásznak és az Elműnek sikerül tartania. Az előbbi ráadásul komolyabb forgalmat is képes felmutatni a parketten, amelyet a legtöbb brókercég vételre ajánl a befektetőknek. Így gondolja Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője is, aki szerint a Démász nem csupán az osztaléka miatt lehet vonzó célpont, hanem azért is, mert fundamentálisan is jónak tekinthető. Szerinte, köszönhetően e papírok kiemelkedően magas forgalmának, hosszabb távra viszonylag kicsiny a vételi kockázat. Makray Péter úgy véli, a lelkesen vásároló külföldi befektetési alapokhoz hasonlóan a hazai kisbefektetőknek is fel kellene ismerniük, hogy ezeket a részvényeket nem lehet csak egy-két hétre, hónapra, vagy akár csak az osztalékra spekulálva megvásárolni, hiszen hiába a mutatós osztalékráta, ha a rövid távú piaci folyamatok a részvény árfolyamát lefelé nyomják. Sőt, az sem ritka, hogy a kurzus az osztalék kifizetését megelőzően annak mértékét megközelítve esik. A két évnél hosszabb távlatban gondolkodó befektető viszont már nemcsak az éves osztalékkal, hanem az árfolyamnyereséggel is gazdagabb lehet.
NAGYOK. Az áramszolgáltatók és a Zwack részvényei mellett osztalék szempontjából akad még néhány vonzó papír a BÉT-en, ám ezek forgalma többnyire olyan alacsony, hogy birtoklásukat csak a leginkább kockázattűrő befektetőknek ajánlják a szakemberek. Ide sorolható az utóbbi években stabilan növekvő osztalékról döntő Globus is, ahol a kifizetés az áramszolgáltatókhoz hasonlóan a többségi tulajdonos akaratához köthető. A konzervipari társaság az elmúlt évben szép árfolyamnyereséget is fel tudott mutatni. Hasonló teljesítménnyel büszkélkedhet a Brau, a sörgyártó árfolyama az elmúlt évben több mint 10 százalékot erősödött, s emellett az idén 10 százalék feletti osztalékhozammal gazdagítja a részvényeseket. E papír beragadt, részvényeire azonban sokszor hetekig nem kötnek üzletet, vagyis igen nehéz azokat eladni, s a helyzet csak romlik az osztalékszelvény levágása után.
Lényegében ezzel teljes is a BÉT stabilan magas osztalékot fizetői cégeinek tábora. Kakukktojásnak tekinthető a Prímagáz, amely ugyan szívesen fizet osztalékot, ha van miből, ám mint azt az elmúlt évek bizonyítják, könnyen előfordulhat, hogy veszteséggel zárja az évet, és akkor a hozam elmaradása mellett még árfolyamveszteség is sújthatja a befektetőket. Az idén a cég nyereségének felét fizeti ki, szemben a korábbi 40 százalékos gyakorlattal. Ez a ráta messze elmarad ugyan az áramszolgáltatók 80-95 százalékos kifizetési hányadától, de még így is komolynak mondható.
Ami a BÉT 4-5 vezető társaságát illeti, azoknál gyökeresen más a helyzet. E cégeknél – ellentétben az előbbiekben felsoroltaknál – nincs 50 százaléknál több részvényt kézben tartó, meghatározó tulajdonos (az Egist kivéve), akinek érdekében állna a nyereség bezsebelése, ráadásul a cégek többségénél folyamatos és komoly beruházásokra van szükség. A “nagyok” közül a Mol ráadásul az utóbbi két évben igen gyenge eredményt produkált, miközben eladósodottsága igen tekintélyes. Aki tehát a blue chipeket választja, annak elsősorban az árfolyam-emelkedésben kell bíznia, emellett legfeljebb 1-2 százalékos osztalékra számíthat.
INFLÁCIÓ. “A következő években nőhet az osztalék szerepe a magyar befektetők számára” – vélekedik Török Bálint, a Buda-Cash Rt. elemzője, aki szerint a folyamatosan csökkenő infláció ráirányíthatja a figyelmet az osztalékot fizető társaságokra. Az éves infláció – amely februárra 6,2 százalékra csökkent – az elemző szerint az év végére akár 5 százalékra szelídülhet. Ez pedig a 10 százalék körül fizető részvényeknek kedvezhet, főleg akkor, amikor az állampapírokkal szemben a részvények még árfolyamnyereséget is hozhatnak. Az 1 éves állampapírok jelenlegi 8 százalék körüli hozamával szemben például a Prímagáz 14,81 százalékos osztalékot fizet, és emellett egy év alatt mintegy 62 százalékot erősödött a papír. A piac szakértői azonban abban egyetértenek, hogy akár 10-15 évnek is el kell telnie, amíg a befektetők többsége egy részvényben nemcsak a rövid távú nyereség lehetőségét látja majd, hanem az osztalékfizetés hosszú távú eredményét is.
