Előzetesen 1,2 millió forinton hirdették meg a katalógusban, a bejelentett vételi ajánlatok következtében az árverésen viszont már 2 millió forinton kiáltották ki, s 4,2 millió forintért (plusz 15 százalék jutalékért) ütötték le Bocskai István 1605-ben vert tallérját március 30-án, a Pannonia Terra 11. numizmatikai aukcióján. A kiélezett licitre számítani lehetett, hiszen igen ritkák a híres fejedelem arcképével díszített erdélyi tallérok, ez a típus nem is szerepelt eddig hazai árverésen. A második legmagasabb öszszeget, 3,4 millió forintot III. Ferdinánd 1637-ben kibocsátott tallérjáért fizették ki, amely 2 millióról indult, s az uralkodó rajta lévő mellképe az egyetlen szembenéző ábrázolás a magyar pénzverés történetében. A rendezvényen 11 tétel ért el hétszámjegyű árat, s az 580 tétel közül mindössze 22 nem kelt el.
Árverezett a múlt héten az Arte Galéria is, ahol a felkínált kollekció kétharmada talált új gazdára. A kis galéria rendezvényére közel százan voltak kíváncsiak, és a közönség értékelte a jó válogatást. Ámos Imre 1940-es Cirkusza 170 ezerért kelt el, Bene Géza grafitceruzarajza 60 ezer, színes akvarellje 1947-ből 180 ezer forintért talált vevőt. Hantai Simon – 1950 óta Franciaországban élő, azóta a tasizmus jegyében festő művész – még itthon, 1947-ben készített figurális kompozíciója Pierrot címen szerepelt, és 420 ezer forintig licitáltak érte. A legnagyobb licitemelkedést Vaszary János Fekvő aktja kapta; a ceruzarajz igen vonzó, 55 ezer forintos kikiáltással szerepelt, végül egy, a háznak megbízást adó vevő szerezte meg 440 ezer forintért.
Bocskai tallérja: 4,2 milliót adtak érte
